hirdetés

Ritka jó holdfogyatkozást láthattunk

2011.06.15. 8:04

Látványos volt a június 15-i holdfogyatkozás, mert égi kísérőnk a földárnyék közepén haladt át, és a szokásosnál jobban elsötétedett. A jelenség alatt kétszer is átvonult hazánk felett a Nemzetközi Űrállomás.

A várakozásoknak megfelelőan szokatlanul sötétnek mutatkozott a jelenség, főleg a földárnyék közepén járó Hold volt feltűnően fakó, halványvörös árnyalatú. A jelenség elején azért tűnt el kísérőnk majdnem teljesen az égről, mert még csak szürkület volt. Ekkor az árnyékba merült holdkorong felületi fényessége majdnem az égi háttér fényessége alá esett.

Forrás: Tóth Tamás, MCSE
A fogyatkozó Hold a szürkületben. Vöröses színét ekkor még nem a rá vetített vörös fény okozta, mint a későbbiekben - egyszerűen túl alacsonyan volt az égen, és a róla érkező főleg fehér fényt légkörünk tette vörössé. Érdemes megfigyelni, hogy a világos égi háttér miatt az árnyékban lévő rész szinte teljesen eltűnt. A kép Kakucs külterületéről készült, a Hold alatt Újhartyán temploma látszik (Tóth Tamás, MCSE). További képekért kattintson a fotóra!

Később azonban, a teljesen besötétedett égen is feltűnően fakó és sötétvörös volt a holdkorong, ami már csak a földárnyékkal lehetett kapcsolatos. Meglepően éles és látványos volt a teljes árnyékból való kilépés (23 óra után), amikor egyetlen perc alatt vált igen fényessé a holdkorongnak a földárnyékon kívülre jutó bal pereme.

Fotó: Mudra László [origo]
A teljes fogyatkozásból való kilépés - fotó: Mudra László (Budapest, Gazdagréti tér; Canon 5D kamera, 70-200mm 2.8 objektív 200mm, ISO 1000, f/3.5, záridő: 2 mp.). További képekért kattintson a fotóra!

A fogyatkozás egy korábbi szakaszban:

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Fotó: Hajdú D. András - További képekért kattintson a fotóra!

A rovatunkból sokak számára már ismerős Landy-Gyebnár Mónika képei olyan jól sikerültek, hogy felkerültek a spaceweather.com weboldalra. Következzen Mónika beszámolója a holdfogyatkozásról.

"A délután során gyakran felhős ég adott okot izgalomra, azonban a felhők estére eloszlottak, csupán a láthatár közvetlen közelében volt némi maradvány. Emiatt a holdkeltét nem lehetett látni Veszprémből, csak akkor jelent meg az ekkor már részleges fogyatkozásban lévő égi kísérőnk, amikor elhagyta a felhősávot. Ebben az időben még nagyon világos volt, hisz alig 10 perccel voltunk a napnyugta után, így borzasztó nehéz volt észrevenni, hol is van a Hold. Ahogy lassan sötétedett az ég, úgy húzódott rá a Föld árnyéka is a Holdra, gyorsan csökkenő méretű vörös sarlót láttunk, majd megjelent az árnyékban lévő rész is, eleinte sötétbarnán, azután fokozatosan egyre inkább vörösbe hajló színnel. Fél tíz után néhány perccel érkezett egünkre a Nemzetközi Űrállomás, amely közel tíz perces utat tett meg az égen, ragyogó "csillagként" átvonulva a vöröslő Hold felett is. Mire teljesen besötétedett, a sötétvörös Hold mellett szépen látszott a Tejút sávja is, ez különleges élmény volt, hiszen a fogyatkozás sötétsége nélküli, átlagos teliholdkor épp csak a legfényesebb csillagok jelennek meg a Hold által bevilágított égen! Az északnyugati égbolton, a láthatár felett kicsivel éjszakai világító felhő (NLC) jelent meg; nem kis szerencsével pont a holdfogyatkozás idején észlelhettük először a nyárközép idejének e hazánkban nem túl gyakran látható tüneményét. "

Forrás: Landy-Gyebnár
Fotó: Landy-Gyebnár Mónika

Forrás: Landy-Gyebnár Mónika
Az átvonuló űrállomás. Fotó: Landy-Gyebnár Mónika

"Sajnos, akármilyen soknak is tűnik a teljesség bő másfél órája, nagyon hamar elröpült az idő. Miközben gyönyörködtünk a különös látványban (és igyekeztük távol tartani a vérszomjas szúnyogseregeket), néhány halvány meteor is tovább fokozta az élményt, majd, ahogy jött, úgy múlt a Hold sötétvörös árnyalata. Egyre világosodott, ahogy kiért a földárnyék közepéből, majd megjelent a szegélyén a már sárgásfehér, erős fénnyel látszó félárnyékban lévő rész, amely fokozatosan növekedett, közben eltűnt a Tejút az erősödő háttérfényben, s a lassanként kivilágosodó búzamezőn már az árnyékaink is megjelentek. Éjfélre már a szokásos fénnyel ragyogott a Hold, így hazafelé úton a zseblámpáinkra sem volt szükség."

Forrás: Landy-Gyebnár Mónika
Fotó: Landy-Gyebnár Mónika

További képek szerte a világból: http://www.spaceweather.com/

Felmerült, hogy a chilei vulkánkitörés által a légkörbe (sztratoszférába) juttatott por is befolyásolhatta a jelenség látványát. Ez egyelőre nem zárható ki, mivel a légkör állapota módosítja a rajta áthaladó és a Holdat enyhén megvilágító fény mennyiségét és jellemzőit.

Önök küldték

Forrás: Dobler Zsófia
Dobler Zsófia nevű olvasónk fotósorozata a jelenség fázisairól Canon EOS 450D-s fényképezőgéppel, Szeged közeléből (fotó: Dobler Zsófia).

Forrás: Megyes István
Megyes István olvasónk felvétele Vácrátót és Göd közeléből, a szürkületi égen kezdődő fogyatkozásról (fotó: Megyes István)

Forrás: Nemes Zoltán
Nemes Zoltán olvasónk képe a Nemzeti Színház felett látható, már fogyaktozó Holdról (fotó: Nemes Zoltán)

Előzmények

Teljes holdfogyatkozás figyelhető meg hazánkból szerdán este. A látványos jelenség legnagyobb része ideálisan látható: ha derült lesz az égbolt, a látóhatár felett alacsonyan "lebegő" vöröses holdkorong érdekes látványnak ígérkezik. A jelenség szabad szemmel követhető, de sok helyen lesz távcsöves bemutatás.

Holdfogyatkozások idején égi kísérőnk a Földnek a Nap fényében vetett árnyékába merül. Ha a Hold ugyanabban a síkban mozogna a Föld körül, mint a Föld a Nap körül, holdfogyatkozásra minden telehold alkalmával sor kerülne. A valóságban azonban a két pályasík közel 5 fokos szöget zár be egymással, ezért a jelenség nem mutatkozik minden teleholdkor. Kísérőnk hol a Föld árnyéka felett, hol pedig az alatt halad el. Azonban évente van két olyan időszak, amikor a Hold éppen a Föld árnyékkúpját keresztezi - ekkor következik be a fogyatkozás.

A Hold égi látszólagos mozgása összetett, mivel itt két egymással ellentétes irányú mozgás adódik egybe. Kísérőnk Magyarországról nézve az égbolt déli felén mutatkozik, és az egyik említett mozgás keretében a Hold a Föld körüli pályáján nyugatról keletre, tehát az égbolton látszólag jobbról balra halad, emiatt bolygónk árnyékát is jobbról közelíti meg. Ennek az eredménye, hogy a telehold bal oldali fele lép be elsőként a földárnyékba. Minderre egy másik mozgás is rárakódik: a Föld tengelyforgása miatt ugyanis látszólag minden égitest keletről nyugatra (esetünkben a Hold balról jobbra) halad az égen. A fenti két mozgás közül a látszólagos szögsebességét tekintve az utóbbi a gyorsabb. A Hold tehát normál égi útvonalának megfelelően keletről nyugatra (balról jobbra) halad egész éjszaka, de ugyanekkor a térben, a távoli csillagok alkotta égi háttérhez viszonyítva a földárnyék felé, tehát nyugatról kelet felé (jobbról balra) is mozog.

Amikor a Hold bolygónk teljes árnyékába kezd bemerülni, érdemes képzeletben körré kiegészíteni a földárnyéknak a Holdon megjelenő ívét. Ez közel négyszer nagyobb lesz, mint maga a Hold - mivel bolygónk is nagyobb a kísérőjénél. Ezzel az egyszerű, szabad szemmel elvégezhető megfigyeléssel tehát megbecsülhetjük a két égitest egymáshoz viszonyított méretét.

 

 

Animáció a szerdai holdfogyatkozásról. A jelenség adatai után azt figyelhetjük meg, amint a Hold a földárnyékba merül, majd mindezt távolabbról, saját bolygónkkal együtt is láthatjuk. Ezt követően megpillanthatjuk, miként festene a látvány a Holdról, végül pedig az űrállomás fedélzetéről nézve (Vizi Pál)

A fogyatkozás menete

A 2011. június 15-i jelenség időadatai az alábbiakban olvashatóak (időpontok nyári időszámítás szerint),

Részleges fogyatkozás kezdete: 20:23
Teljes fogyatkozás kezdete: 21:22
A fogyatkozás közepe: 22:13
Teljes fogyatkozás vége: 23:03
Részleges fogyatkozás vége: 00:02
Félárnyékos fogyatkozás vége: 01:01

A fogyatkozás már akkor elkezdődik, mielőtt a Hold a látóhatár fölé emelkedne, ennek megfelelően kissé már kicsorbult holdkorong kel majd fel 20.40 körül. A teljesség fázisa, amikor a földárnyék a Hold egészét lefedi, 21.22 és 23.03 között tart. Ennek során is változik majd lassan a holdkorong kinézete, színárnyalatai. A legsötétebb és legmélyebb vörös szín 22.13 körül várható. A Hold a teljes árnyékból 23.03 körül kezd kilépni, majd a világosodó Holdon a fogyatkozás részleges fázisa 00.02-ig figyelhető meg, majd a már sokkal nehezebben látható félárnyék 01.01-re hagyja el a holdkorongot.

Forrás: NASA, Espenak
A holdfogyatkozás fázisai. A Hold a földárnyékhoz (szürke és piros körök területe) képest jobbról balra halad (lásd a számokat), de az égen a balról jobbra mutató mozgása dominál majd (NASA, Espenak)

A szerdai jelenség centrális holdfogyatkozás, azaz kísérőnk a földárnyék közepén halad át - ennek megfelelően a szokásosnál is valamivel sötétebbnek ígérkezik. További érdekesség, hogy a fogyatkozás során a Hold az Ophiusus (Kígyótartó) csillagképben, a Tejút területén mutatkozik. Ez a településeken kívüli megfigyelőknek kedvez, ahol sötét az égbolt. A fogyatkozás előrehaladtával ugyanis a Hold sötétedésével párhuzamosan fokozatosan láthatóvá válhat a Tejút halvány sávja, amely ritka látványt nyújt a halványvörösen világító holdkoronggal együtt.

A jelenség megfigyelése

A teljes fogyatkozás idején sem tűnik el kísérőnk az égről. Ennek oka, hogy a Föld légköre a napfényt megtöri, és hatalmas lencse módjára kis részét saját árnyékába vetíti - ettől kap kevés fényt a Hold a teljes árnyékban is. A légkörön áthaladó fényből a kék jórészt kiszóródik mindenféle irányba (ezért kék az ég), a vörös pedig könnyebben áthalad - ennek megfelelően főleg vöröses színben pompázik a Hold a teljes fogyatkozás idején.

Ha a teljesség alatt a Hold felszínén állnánk, érdekes látványt nyújtana a Föld vagy más néven újföld (az újhold mintájára). Bolygónk ebben az esetben a Hold felé az árnyékos oldalát fordítaná, amelyet vöröses gyűrű övezne, ahol a légkör megtöri a fényt, és főleg a vöröset engedi át. Ekkor a holdi táj is megváltozna körülöttünk, kicsit csökkenne a hőmérséklet is - amit persze a szkafanderben nem éreznénk. A korábban szürkés holdporral borított vidék kísérteties vörös árnyalatban derengene, az égbolton pedig feltűnnének a csillagok.

A közhiedelemmel ellentétben ugyanis a Hold felszínéről normál esetben, a helyi nappal idején alig lát csillagokat az emberi szem. Ennek oka, hogy a megvilágított holdfelszínről sok napfény szóródik a szemünkbe, és ez összehúzza a pupillánkat - bár a Hold nappali egén is vannak csillagok, szemünk nem érzékelné azokat. A fogyatkozás teljes fázisa alatt azonban már kevés napfény jut a Holdra, és a mi szemünkbe is, ha ott sétálnánk - ezért egyre több csillag tűnne fel az égen. Legfeltűnőbb a Föld mellett ragyogó fényes Vénusz volna, de az ekliptika síkjában a Nap körül lévő poranyag két hosszúkás háromszög formájában szintén látszana.

Forrás: Éder Iván, MCSE
Éder Iván montázsa a földárnyékba merült Holdról 2003. november 9-én. A montázs két felvételből állt össze, a fényesebb Holdról készült rövidebb és a halványabb csillagokra érzékeny hosszabb expozíciós idejű fotóból. A kép nagyméretű változatának letöltése (Éder Iván, MCSE). További képekért kattintson a fotóra!

A június 15-i éjszaka során kísérőnk a Földről nézve nem emelkedik magasra az égen, ennek megfelelően szép látványt nyújthat a közeli tereptárgyakkal és a tájjal együtt. Érdekes lehet továbbá annak követése, hogyan változik az égen látható csillagok száma a jelenség során, hiszen a Hold egyre sötétebb lesz a fogyatkozás közepe felé haladva.

A fentiek mellett szerda éjszaka kétszer is elhalad hazánk felett a Nemzetközi Űrállomás (ISS). Viszonylag fényes, csillagszerű pontként figyelhető meg, amely nyugaton kel és keleten nyugszik, miközben közel 2 perc alatt lassan áthalad az égen. Első alkalommal 21.35-kor tűnik fel és emelkedik 47 fok magasra délkeleti irányban, majd 23.11-kor ismét átvonul felettünk, akkor maximálisan 45 fok magasra emelkedik a látóhatár fölé, méghozzá északnyugati irányban. Részletesebb adatok az átvonulásról a Heavens Above honlapon olvashatók. További érdekes látnivaló, hogy az Iridium műholdak egyike -1 magnitúdó fényességű felvillanást produkál 22.43-kor hazánkból nézve. Mintegy 34 fok magasan nyugat-délnyugat felé fog ekkor felfényleni néhány másodpercre egy csillagszerű pont, amikor a kérdéses műhold napelemtáblái épp felénk tükrözik csillagunk fényét.

Távcsöves bemutatások

A szerdai holdfogyatkozás éjszakáján országszerte és a határon túl is várják az érdeklődőket a Magyar Csillagászati Egyesület tagjai és társszervezetei a távcsöves bemutatókon. Célpont: a Hold fogyatkozása, a Szaturnusz és a nyári égbolt egyéb érdekességei.

Helyszín / Időpont

  • Baja, Csillagvizsgáló, Tóth Kálmán u. 19., 20 órától
  • Becsehely, Canis Minor Obszervatórium, 19 órától
  • Bóly, Batthyány tér, 20:30-tól
  • Budapest, Polaris Csillagvizsgáló (III. ker,, Laborc u. 2/C.), 20:30-tól
  • Budapest, Csepel: Daru-domb lábánál a Vásárhelyi Pál Szki. előtti észlelőrét, 20 órától
  • Budapest, Hármashatár-hegy: közös távcsövezés a hegycsúcson (MCSE-tagok), 20:30-tól
  • Csíkszereda, a Hargita Megye Tanácsa előtti Taps tér (EMCSE), 21 órától
  • Dabas, Tesco parkoló mellett, az 5-ös úttal párhuzamosan (Hegyi Imre), 19 órától
  • Dávod, Május 1. utca végétől kb. 200 méterre lévő töltés sorompója mellett (Pócsai Sándor), 20:30-tól
  • Dorog, Jubileum Park (Dorogi Csillagászati Klub), 19:00-tól
  • Dunaújváros, Aratók szoborcsoport, Szép-kilátó, 20:00-tól
  • Eger, Dobó tér, 21 órától
  • Fülöpszállás, focipálya (MCSE KCS, NACSK, TFE), 20:30-tól
  • Gyergyószentmiklós, focipálya (EMCSE), 21 órától
  • Győr, Egyetemi Csillagvizsgáló, 20:30-tól
  • Gyöngyös, Tesco parkoló (Praesepe Klub), 20 órától
  • Hegyhátsál, Csillagvizsgáló, 20 órától
  • Kecskemét, KEFO Csillagvizsgáló, 21 órától
  • Kiskunhalas, Városi Csillagvizsgáló, 18 órától
  • Kisújszállás, bemutató az Illéssy Sándor Szakközép- és Szakiskolában (Vígh Lajos), 20 órától
  • Kolozsvár, Csillagda
  • Nagyszénás, Kiss György Csillagda (Mira Szakkör), 20 órától
  • Pécs, Budai Vámnál levő Tesco-parkoló, 20:30-tól
  • Pilisborosjenő, játszótér (PCSE), 20 órától
  • Pomáz, Honalapítási emlékmű (Vizi Péter), 20 órától
  • Sülysáp, a Sülysápi Amatőrcsillagász Egyesület telke, 20 órától
  • Sopron, Harkai plató (Stella Sopron), 21 órától
  • Székesfehérvár, Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló,  20 órától
  • Szentmárton, Hargita megye (EMCSE, Fejér Szende)
  • Szigliget, községi strand (Keszthelyi Sándor), 20:30-tól
  • Szolnok, Hild tér, a TIT Kopernikusz Kör bemutatója, 20 órától
  • Tata, Tatai Csillagvizsgáló, 20 órától
  • Zalaegerszeg, Szent Kristóf szobor (Landorhegyi/Kispest u. kereszteződése), 20:30-tól

További információk a jelenségről a Magyar Csillagászait Egyesület és Kaposvári Zoltán honlapján olvashatóak. A jelenséget ismeretterjesztő előadásokkal kiegészítve a székesfehérvári Terkán Lajos Csillagvizsgáló és a tatai Posztoczky Károly Csillagvizsgáló helyszínéről a Galileo Webcast az interneten élőben is közvetíti.

 

A 2004. május 4-i teljes holdfogyatkozás (Karácsony Sándor)

Most
Top 12 óra
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat