Megvan a válasz a régi kérdésre: nem kivétel, hanem inkább szabály a bolygók létezése a csillagok körül. Egy hatéves felmérés rámutatott, hogy több exobolygó lehet a Tejútrendszerben, mint ahány csillag.

"Az exobolygók gyakoribbak a galaxisban, mint a csillagok" - mondta Arnaud Cassan (Institut d'Astrophysique de Paris), egy hat éve zajló kutatóprogram egyik csillagásza. A nemzetközi kutatócsoport, amelynek három tagja az Európai Déli Obszervatórium munkatársa, kiterjedt felmérést készített az exobolygók számáról a Tejútrendszerben.
A szakemberek munkájuk során az úgynevezett gravitációs mikrolencse jelenségeket elemeztek. Ez akkor áll elő, amikor a megfigyelő és egy távoli csillag között egy égitest halad el, amelynek gravitációs tere enyhén megváltoztatja a mellette haladó fénysugár irányát. Mindennek eredményeként a távoli csillag fénye látszólag felerősödik.
A módszer alkalmas exobolygók kimutatására, azonban egyszeri, nem ismétlődő jelenségről van szó, ezért maximum statisztikai becslésre lehet használni az így nyert információt. Ezt tették egy hat éven keresztül tartó kutatási programban, amelynek eredménye a Nature január 12-i számában jelenik meg.

Fantáziakép: a Tejútrendszerben több a bolygó, mint a csillag (ESO)
A megfigyelt, egyébként rendkívül ritka mikrolencse jelenség alapján a csillaguktól 75 millió és 1,5 milliárd kilométer közötti távolságban húzódó bolygók kimutatása lehetséges - ez a Naprendszerben a Vénusz és a Neptunusz közötti távolságnak felel meg.
A statisztikai vizsgálatot hét sikeres korábbi megfigyeléssel kiegészítve kiderült, hogy több exobolygó van a Tejútrendszerben, mint ahány csillag. Ezt eddig is feltételezték a kutatók, azonban ez az első bizonyíték. A bolygók között a Földhöz hasonló tömegűek, illetve a nála kicsit nehezebb, Neptunusz kategóriájú égitestekből több van, mint a Jupiterhez hasonló óriásbolygókból.
A gravitációs mikrolencse jelenség során fellépő fényváltozás
A fenti kutatástól függetlenül most jelentették be, hogy a Kepler űrtávcső megtalálta az eddigi három legkisebb exobolygót. A KOI-961 jelű csillag körül keringő égitestek mérete 0,78, 0,73 és 0,57-szerese a Földének. Eszerint közülük a legkisebb közel akkora mint a Mars. Bár mindhárom a Földhöz hasonló kőzetbolygó, túl közel keringenek csillagukhoz, ezért túlságosan forróak ahhoz, hogy folyékony víz lehessen rajtuk. Központi csillaguk egy vörös törpe, amelynek tömege hatoda a mi Napunkénak, mérete pedig nem éri el a Jupiter kétszeresét. Az exobolygók néhány napos keringési idejű pályán mozognak körülötte. A bolygórendszer annyira "kicsi", hogy az a Jupiter körüli holdak alkotta rendszerhez hasonlít.
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Csak vonszolták magukat az első kétéltűek
3D-s számítógépes modellekkel sikerült feltárni, hogyan illeszkedtek egymáshoz az első kétéltűek csontjai, és miként mozgathatták az állatok végtagjaikat. Ez lehetővé ...
Miért ragadós az ásítás?
Hűti az agyat, ragadós, és még a 11 hetes magzat is csinálja. Az ásítás okát évezredek óta kutatják, de a mai napig nem tudják, miért ragályos. A legújabb eredmények ...
Így startolt az új amerikai űrhajó
Magyar idő szerint 9.44-kor startolt a Dragon nevű új amerikai űrhajó. Az indítás rendben zajlott, az űrhajó 10 perccel a start után Föld körüli pályára állt.
Új rákkezelést fejlesztenek Debrecenben
A nem osztódó, azaz szunnyadó őssejtekre csak kis mértékben hat a daganatkezelésként alkalmazott sugár- vagy kemoterápia. Sokkal hatékonyabb lehetne a kezelés, ha a ...
Hogy állunk az örök fiatalság keresésével?
Megéli-e egy most született ember a 150. születésnapját? Az antiaging, az öregedésgátlás az egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási terület és iparág napjainkban. Mi ...
Hangágyúval soroztuk meg a Balaton fenekét
Cseppet benzinszagú, zavaróan hangos, és nem is igazán interaktív a geofizikusok munkája, ám bejárhatják vele a világot. Kínába tartó németekkel és ELTE-s kutatókkal ...
Most az egyszer keljen korán, vagy aludjon száz évet!
A ma élő emberek utolsó alkalommal láthatják a Vénuszt, amint elhalad a Nap korongja előtt. A ritka csillagászati jelenséget Magyarországon június 6-án kora reggel lehet ...
Így ivott kávét egy teljesen lebénult nő
Első ízben sikerült megvalósítani olyan agy-számítógép összeköttetést, amelynek segítségével egy több éve lebénult személy sikeresen vezérelt egy robotkart. A karral ...
Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza
A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Az éghajlatmódosítástól a gondolatolvasásig
2011-ben nagy vitát kavart a döntés, hogy amerikai kormányzati kérésre cenzúráztak egy madárinfluenza-vírusról szóló cikket. Nem ez az egyetlen téma, ahol felmerül, hol ...
Cáfolja a világvégét a legősibb maja naptár
Egyedülálló, eddig ismeretlen falfestmények és számítások kerültek elő egy ősi maja város most feltárt termében. A falakon lévő naptár 7000 évre előre számítja ki a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
Túl sokat kér Navracsics
Keményebb ítéleteket várna a bíróságoktól az igazságügyi miniszter. A Cozma ügy miatt elégedetlen.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.