Pazar volt a sarki fény északon

Keddről szerdára virradó éjszaka több órán keresztül táncolt az égen a sarki fény, de sajnos csak Magyarországtól északra fekvő területeken. Gyönyörű felvételek Finnországból.

Friss információ

Látványos sarki fényeket gerjesztett keddről szerdára virradó éjszaka a Földnek ütköző napanyag. A Specaweather.com honlapon szép felvételek és elragadtatott hangú beszámolók jelentek meg a magasabb szélességeken fekvő országokból. A több órán keresztül tartó jelenség zöldes árnyalatú szalagok és függönyök formájában táncolt az égen. Hazánkból eddig nem érkezett egyértelmű beszámoló megfigyelésről.

Zöldes sarki fény keddről szerdára virradó éjszaka Lappföldről. A kép nagyméretű változatának letöltése (Chad Blakley)

Sarki fény a fák felett Finnországból. További felvételek a fotós honlapján tekinthetők meg (Andy Keen)

Sarki fény Norvégiában január 24-én. Nagyobb méretben itt

 

Kedd, magyar idő szerint 17.22

A hétfői napkitörést követő koronakitörés anyaga a becsléseknek megfelelő időben érkezett meg a Földhöz. A részecsketömeg magyar idő szerint 15-16 óra között ütközött bolygónk mágneses védőburkával, a magnetoszférával.

A bolygóközi mágneses tér változása. Jól látható, hogy a plazmafelhő világidőben 15,
magyar időben 16 óra körül érte el bolygónkat (NOAA)

A következő órákban mágneses viharok várhatóak, amelyekhez sarki fény is kapcsolódhat. A Spaceweather.com arra biztat, hogy ha sötét van a lakóhelyünk környékén, menjünk az ég alá, és figyeljük a sarki fény esetleges feltűnését.

A részecskefelhő lökéshullámának megérkezése (fent) és az ettől előállt geomágneses háborás (lent) (Rob Stammes)

Aki megpróbálja, öltözzön fel jó melegen, és nézzen egy sötét helyről észak felé. Szerencsé esetben sötétvörös derengést, hihetetlenül szerencsés esetben pedig kékes-zöldes fényeket láthat, de erre nincs semmi garancia.

Kedd, magyar idő szerint 8.12

A hétfői napkitörésből (lásd lent) származó nagy energiájú protonok jelenleg haladnak el a Föld mellett, jelentette a bolygónk környezetét is monitorozó amerikai NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration). A Spaceweather.com űridőjárási portál szerint lehetséges, hogy emiatt egyes műholdak számítógépei újraindítják magukat, illetve a földi rádiókommunikációban is problémák jelentkezhetnek, főleg a magasabb földrajzi szélességeken.

Az eseményt 3-as kategóriájúnak rangsorolták az 1-től 5-ig terjedő skálán, amelynél már az űrhajósok és magasan repülő interkontinentális repülőjáratok sugárterhelésére is érdemes figyelni. Az alábbi filmet a SOHO napkutató űrszonda készítette. A Napot kitakarták a képen. A havazásra emlékeztető látvány a detektorba csapódó sok töltött részecske miatt jön létre.

A napkitörésnek a részecskéi karcokhoz hasonló vonalakat okoznak a SOHO űrszonda kamerájánál (NASA)

Korábbi információk

Január 23-án hajnalban, magyar idő szerint 4.59-kor az 1402-es jelű napfoltnál látványos robbanás történt. A bekövetkezett napfler (napkitörés) az osztályozási rendszer alapján M9-es kategóriájú volt, amely majdnem a legmagasabb (X) osztályba tartozik. Ez azt jelenti, hogy intenzív ultraibolya- és röntgensugárzás kapcsolódott hozzá, amely ionoszférikus zavarokat kelt a Föld felsőlégkörében.

A napkitörés az ultraibolya tartományban (Solar Dynamics Observatory, NASA)

A SOHO és a STEREO napkutató űrszondák megfigyelései alapján a robbanáshoz úgynevezett koronakitörés is kapcsolódott. Ennek keretében jelentős mennyiségű izzó plazma és gázanyag hagyta el csillagunkat, méghozzá nagyjából a Föld irányába. A Spaceweather.com űridőjárási portál legutóbbi információi szerint a viszonylag gyorsan, 2200 km/s sebességgel mozgó anyagfelhő kedden (január 24-én), magyar idő szerint 15 órakor éri el a Földet (plusz-mínusz 7 óra).

A napanyag érkezése geomágneses vihart okozhat. A rádiózavarok mellett látványos sarki fények is feltűnhetnek.

Sarki fény január 22-én Norvégiából. További képek a www.arcticphoto.no honlapon tekinthetők meg (Bjorn Jorgensen)

Néhány napja hasonló kitörés zajlott le a Napon. Ennek anyagfelhője az előrejelzéseknél valamivel később, január 22-én érte el bolygónkat, és a poláris területekről figyelve látványos sarki fényeket hozott létre. Az űridőjárás (tehát a Föld körüli mágneses tér állapotát) figyelő Goddard Space Weather Lab intézet bejelentése alapján az esemény során bolygónk mágneses védőburka érezhetően zsugorodott, és több geostacionárius pályán keringő műhold a magnetoszférán kívülre került, ahol a napszél szabadon bombázhatta őket - meghibásodásról egyelőre nem érkezett híradás.

A Fizika Napja Szegeden

Helyszín: Szegedi Tudományegyetem, Dóm tér 9. (fizikus épületszárny)
Időpont: 2012. január 28., szombat, 9-14 óra.

Az érdeklődők változatos előadásokon keresztül ismerkedhetnek meg a Szegeden zajló sokrétű fizikai kutató- és fejlesztőmunkával. A bemutatókkal, kipróbálható kísérletekkel és kvízjátékkal gazdagított programra az SZTE Dóm téri, felújításon átesett fizikus épületszárnyában kerül sor. Az egyetemi képzések iránt érdeklődőket a szervezők felvételi és tanulmányi információkkal is várják. A részletes program a rendezvény honlapján olvasható.