Látványos műholdképek mutatják a kőolajtermelés hatásait

A világűrből is feltűnő, ahogy Kazahsztán az olajtermelés gyorsulása révén átalakul. A folyamat a térség szárazodásával egyszerre zajlik, ami a tavak zsugorodását vonja maga után.

A Kaszpi-tenger térségében hatalmas földgáz- és kőolajtelepek húzódnak. Az itt található orosz utódállam, Kazahsztán ezek kitermelésével állítja elő legfontosabb bevételét. A lelőhelyeket az 1990-es évek elején részletesen kutatták, majd a következő években intenzív termelés épült ki.

Kazahsztán Mangystau nevű területe a Landsat műholdak 1987-es és 2011-es felvételein. Az eredetileg szinte lakatlan vidéken utak és gyárak létesültek az időszakban. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA)

Az ipari termeléshez kapcsolódó épületek fokozatosan egyre nagyobb területet hódítottak el a sivatagtól. A növekvő termelés azonban az emelkedő bevételek mellett erősödő környezeti terheléssel is járt, és a térségben egyre nagyobb gondot jelent a tiszta ivóvíz kinyerése. A gyarapodó népesség és ipari tevékenység által termelt szennyezőanyagok jelentős része pedig a Kaszpi-tengerbe jutva súlyos ártalmakat okoz annak vizében.

A fenti képpár kinagyított része, amelyen látványos az ipar terjedése és a tó vízfelületének zsugorodása (NASA)

Az ország területének jelentős része sivatagos és gyér növényborítás jellemzi. Az átlagosan mindssze 2,5 méter mély Tengiz-tó környezetében a kevés csapadék ellenére aktívan pródálják művelni a földeket.

A Landsat-5 felvétele a Tengiz-tóról 1998. szeptember 15-én (NASA)

Az intenzív olajkitermelés mellett a szárazság is súlyos környezeti problémák forrása a térségben. Az Aral-tó kiszáradása és zsugorodása jól látható a Landsat műholdak felvételein, amelyek 1973-ban, 1987-ben és 2000-ben készültek.

Az Aral-tó északi részének zsugorodása 1973 és 2000 között (NASA)