Még egy nagybolygó lehet a Naprendszerben

A Plútón túl keringő Sedna törpebolygó pályája alapján létezhet még egy nagy égitest a Naprendszer peremén. A számításokat nem lesz könnyű bizonyítani, hiszen a négyszeres földtömegűnek feltételezett objektum ötvenszer távolabb lehet a Neptunusznál.

Fantáziarajz a Naptól távoli Sednáról (CALTECH)

Jelenlegi tudásunk szerint a Neptunusz a Naptól legtávolabbi nagybolygó. A bolygó státuszból néhány éve "lefokozott" Plútó csak egy kis égitest, amely a Naprendszer keletkezésének idejéből maradt vissza. Közel ezer hasonló, az elmúlt években felfedezett objektummal együtt kering a Nap körül, kiterjedt törmelékzónát alkotva a Neptunuszon túl (Kuiper-öv). A csillagászok többsége nem számít újabb, kilencedig nagybolygó felfedezésére a rendszer peremvidékén.

Rodney Gomes (National Observatory of Brazil, Rio de Janeiro) számításai azonban másra utalnak. A kutató a Sedna nevű, a Plútónál kisebb, de még így sem elhanyagolható méretű égitest pályájára alapozza feltételezését. A Sedna ugyanis rendkívül elnyúlt útvonalon mozog a Nap körül, amit egy másik égitesttel kapcsolatban fellépett gravitációs hatás is létrehozhatott.

Az egyik lehetőség alapján a Sednát egy a Naphoz közel elhaladó csillag állította ennyire elnyúlt pályára. Egy másik lehetőség, hogy egy kisebb, a térségben keringő égitest hozta létre a mai helyzetet, rendszeresen zavarva a Sedna mozgását. Ha lenne például egy közel négy földtömegű (tehát a Neptunuszhoz hasonló kategóriájú) bolygó mintegy 250 milliárd kilométerre a Naptól, akkor az elnyúlt pályára állíthatta a Sednát. (Összehasonlításként a Föld 0,15 milliárd, a Neptunusz 4,5 milliárd kilométerre kering.) Az is elképzelhető, hogy egy Plútó méretű, de közelebbi égitest is létrehozhatta a pályát.

A kérdés egyelőre nyitott. A modellek alapján a Naptól távolodva fokozatosan csökkent a bolygókat kialakító anyag sűrűsége, ezért annak esélye is, hogy egy még messzebb lévő nagy égitest kialakuljon - ugyanakkor nem lehet kizárni a létezését.

A Sedna helyzete a Naprendszerben. A kép nagyméretű változatának letöltése (CALTECH)

A fenti ábrán balra felül a belső Naprendszer látható, jobbra az óriásbolygók és a Plútó pályáját figyelhetjük meg. Jobbra lent látszik, hogy a piros színnel jelölt Sedna mennyire elnyúlt útvonalon kering a Nap körül, míg balra lent a még távolabbi üstökösfelhő (Oort-felhő) belső részét figyelhetjük meg kékes árnyalattal.

Magyar kutatók a Sednáról

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjában Kiss Csaba vezetésével több éve vizsgálják a Neptunuszon túli égitesteket a Herschel-űrtávcső mérései alapján. Az infravörös kutatócsoport magyar szakemberei derítették ki, hogy a 2003-ban felfedezett, és a Plútónál jelenleg kétszer messzebb lévő Sedna (amely csak napközelben látható) sokkal kisebb, mint eddig feltételezték. Az első becslések alapján az égitest méretét még a Plútóhoz hasonlónak gondolták, de Kiss és kollégái legutóbbi mérései rámutattak, hogy mérete csak kb. 43%-a a Plútóénak, azaz nagyjából 995 kilométer.