Problémát találtak a Mars felé tartó csúcsrobotnál

Szennyeződés kerülhet a talajmintákba a Marson augusztusban leszálló Curiosity robotszonda munkája során. A probléma valamivel csökkentheti a mérések pontosságát, de a NASA szerint alapjában nem veszélyezteti a küldetést.

Mint arról már többször részletesen beszámoltunk, 2012 augusztusában az eddigi legfejlettebb Mars-járó (rover), a Mars Science Laboratory, más néven Curiosity landol a vörös bolygón. Célja a potenciális élőhelyek, esetleg élet kutatása.

A NASA június 11-i sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy miközben a szonda belefúr a Mars felszínén vizsgált kőzetekbe, a fúróberendezésből egy kevés teflon a mintába keveredhet. A hibára nem sokkal a start előtt figyeltek fel a szakemberek, de a hátralevő rövid idő miatt azt már nem volt esély korrigálni. A teflon mellett némi molibdén-szulfid is juthat a mintába, miközben maximum 5 centiméter mélyről kiemeli azt a rover kőzetek belsejéből.

A gondot az okozza, hogy a kőzetekbe történő fúrás során a berendezés mechanikai szerkezetéből egy kevés teflon (hivatalosan politetrafluoretilén) jut a mintába finom törmelék formájában. Az anyagot a későbbi vizsgálat során el tudják majd különíteni a marsi összetevőktől, de valamivel csökkentheti a jel/zaj arányt - tehát pontatlanabb lesz tőle a mérés. A szakemberek véleménye szerint mindez nem okoz komoly problémát, mivel a fúrás és a mintavétel műveletének kisebb módosításával megkerülhető a probléma. Nagyon fontos lenne, hogy sikerüljön kimutatni szerves anyagokat a Mars felszínén, ezért kapott ekkora figyelmet az eset. A teflon - amely maga is szerves anyag- jelenléte ugyanis fals eredményeket adhat.

Eközben a Marshoz közelítő Curiosity leszállási helyét is pontosították. A Gale-kráterben landoló szonda a központi üledékes hegy mellett fog landolni. A leszállási ellipszis (amelyen belül a rover felszínt érhet) méretét korábban 19x26 kilométerben állapították meg. A szonda pályájának pontosabb elemezése arra utal, hogy a kérdéses terület, amelyen belül a leszállás várható, ennél kisebb, jelenleg 6x19 kilométeres.

A korábbi nagyobb (szürke), és jelenlegi kisebb (fekete) leszállási ellipszis mérete a Gale-kráter madártávlati képén (NASA/JPL-Caltech/ESA/DLR/FU Berlin/MSSS)

A Curiosity nemcsak a legjobban felszerelt rover, amely a Marsra érkezik, hanem leszállási technikája is egyedi: közvetlenül a kerekén landol. Az új módszerre az olcsóbb kivitelezés és a jövőbeli pontosabb leszállási igények miatt van szükség, ami elvben egy emberes expediciónál már elengedhetetlen. A rover korábbi társainál nagyobb távolságot megtéve és hosszabb időn keresztül dolgozik majd a felszínen. A Gale-kráter közepén lévő üledékes hegy lankás oldalán fog felkapaszkodni, miközben a Mars fejlődéstörténetének több százmillió éves időszakát tudja tanulmányozni.