Ilyen lehet a Tejútrendszer a távolból

Még a leggyorsabb űrszonda sem lenne képes belátható időn belül eljutni a Tejútrendszeren kívülre, hogy lefényképezze. Más, a miénkhez hasonló csillagvárosok megfigyelésével azonban megbecsülhető, hogyan nézne ki a galaxisunk a távolból.

Napjainkban a Tejútrendszert lehetetlen megnézni kívülről. Könnyen lehet, hogy a későbbi generációk sem részesülhetnek ebben látványban, mert ehhez legalább 100 ezer fényévre kellene eltávolodni a Földtől. Ugyanakkor a Tejútrendszerhez hasonló galaxisok megfigyelésével nagyjából megbecsülhető, milyen látványt nyújthat a galaxis a távolból.

Az NGC 4565 galaxis korongjának részlete a Hubble-űrtávcső felvételén. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA, ESA, STScI)

A fenti képet a Hubble-űrteleszkóp készítette az NGC 4565 spirális galaxisról. A Tejútrendszerre hasonlító, 40 millió fényévre lévő objektum korongja az éléről figyelhető meg. A Nap is az ilyen korong alakú részében foglal helyet a Tejútrendszernek, ahol sok csillagközi anyag van, amiből még jelenleg is születnek új égitestek. Az NGC 4565 fényképén is jól látszik a sok rózsaszínes folt, amelyek forró, izzó hidrogénfelhőket jeleznek, és emellett sötétebb sávok is azonosíthatóak, amelyek pedig a sűrű, átlátszatlan felhők helyzetét mutatják.

Az NGC 4565 az ESO egyik távcsövének felvételén. A kép nagyméretű változatának letöltése (ESO)

Az első képen bemutatott részlet helyzete könnyedén megállapítható a két felvételen megfigyelhető azonos csillagok összevetésével. Ezek úgynevezett előtércsillagok, tehát a Naprendszerhez tartozó, sokkal közelebbi objektumok.

Film az NGC 4565 galaxisról (ESO)