Megjött az első videó a Marsról

A hétfőről keddre virradóra érkezett fotók már a felfedezés izgalmát nyújtják: először látható az 5,5 kilométer magas Mount Sharp, a Mars-járó célpontja. Közölték a landolás során készített videót is, amelyen még a hővédő pajzs ledobása is látszik.

Friss: már egy előzetes, kis felbontású videó is van a landolásról, amelyet az ereszkedő kamera (MARDI, lásd a cikk 2. felében) készített. A 297 képkockából álló film a landolás utolsó 2,5 percét mutatja. A következő napokban várható majd a részletgazdagabb változat közlése is.

 

 

Új fotók a rover környezetéről

A NASA magyar idő szerint kedden éjjel 1 órakor kezdődött sajtótájékoztatóján újabb, a korábbiaknál sokkal jobb minőségű felvételeket mutattak be a veszélyelkerülő kameráktól (HazCam), amelyek már zavaró porszemcsék nélkül és torzításmentesen, vagyis vízszintes horizonttal mutatják a rover előtti és mögötti tájképet. Az előre néző kamera felvételén kezd alakot ölteni a rover környezete: először látható tisztán az 5,5 kilométer magas Aeolis-hegy (más néven Mount Sharp). Erre kapaszkodik fel majd a Curiosity. A felvétel azt is érzékelteti, hogy milyen képeket várhatunk a következő napokban, amikor már üzembe lép a részletes színes fotókat készítő főkamera is.

A háttérben a Mount Sharp, előtte egy sötét homokdűne-mező húzódik, előtérben a rover árnyéka és kerekei. Jól láthatók a kisebb-nagyobb törmelékdarabok a felszínen. A kép nagyobb méretű változata

A hátrafelé tekintő veszélyelkerülő kamera felvétele. Szépen látható a Gale-kráter pereme

A legfrissebb képekből az is kiderül, hogy a Curiosity kb. 6,5 kilométeres távolságra van az Aeolis-hegytől és mintegy 28 kilométerre a Gale-kráter peremétől.

Az előzetes tervek szerint a rover ezen az útvonalon, dél-délkelet felé haladva kapaszkodik majd fel az Aeolis-hegy üledékes rétegeinek oldallejtőjén

Egy fantáziakép is segít a fentiek értelmezésében

Közölték az ereszkedési kamera színes felvételeit is

A szürkeárnyalatos felszíni képek mellett az ereszkedési kamera által készített színes videofelvételek is megérkeztek a földi irányítóközpontba.

Az ereszkedési kamera (MARs Descent Imager, röviden MARDI) a rover alsó részén helyezkedik el, és a hővédő pajzs leválasztásával egy időben történt bekapcsolása után folyamatosan üzemelt, mintegy 160 másodpercen keresztül. Így kb. 8 kilométeres magasságtól kezdve egészen a felszín eléréséig rögzítette az ereszkedés közben egyre nagyobb részletességgel kirajzolódó tájképet.

A Curiosity kameráinak elhelyezkedése a jármű szerkezeti ábráján

A MARDI 1600 x 1200 pixeles detektorával másodpercenként 5 felvételt készített, amelyekből videoadáshoz hasonló képfolyam állítható össze. Fantasztikus felvételei közül most még csak néhány csökkentett minőségű képkocka érkezett meg a Földre, amelyeken a sci-fi filmekre jellemző látvány tárul a szemünk elé. A következő napok/hetek során pedig a teljes felbontású mozgóképet is hazaküldi majd a rover.

A képsorozat egyik első felvételén, amely 2,5 perccel a leszállás előtt készült, az éppen levált és zuhanni kezdő hővédő pajzs figyelhető meg, a háttérben pedig jól azonosítható a landolási ellipszis keleti felében húzódó dűnemező sötét sávja is (ez látható a cikk legfelső képén is)

A felszín elérése előtt nem sokkal, kb. 20 méteres magasságban készült felvételén pedig a fékezőrakéták által felkavart és ellipszis-alakban szétterülő porfelhő látható

Már ezeken a csökkentett minőségű képeken is látványos a leszállóhely domborzata: a 154 kilométer átmérőjű Gale-kráter és a közepén emelkedő, kb. 5 500 méter magasságú Aeolis-hegy vonulatai. A keringőegységek által az elmúlt évek során gyűjtött adatok alapján természetesen már nagy részletességű digitális domborzatmodell áll rendelkezésre a területről, amelynek felhasználásával már előre kijelölték a Curiosity kezdeti útvonalát, ám a leszállóhely végleges koordinátáinak ismeretében ezt természetesen pontosítják majd.

A rovert magyar idő szerint kedden 14.45-kor ébresztik majd fel, vagyis ekkor kezdődik a küldetés első munkanapja a Mars felszínén.

A Curiosity magyar idő szerint augusztus 6-án, reggel 7.32-kor landolt a Marson. A landolásról készült animációt az irányítóközpontban készült felvételekkel vágták össze, az eredmény igen látványos lett: