Forró galaxisokat és milliónyi fekete lyukat találtak

Ritka galaxisokra és számtalan fekete lyukra bukkantak közel tízmilliárd fényévnyi távolságban. A körülbelül ezer forró galaxis mindegyike annyi fényt bocsát ki, mint százmilliárd Nap, központjukban pedig óriási és aktív fekete lyukak vannak.

A WISE űrtávcső legújabb megfigyelései során körülbelül ezer forró, porfüggönnyel "elsötétített" galaxist fedeztek fel, amelyek mindegyike annyi fényt bocsát ki, mint százmilliárd Nap. A szuperforró és fényes csillagvárosokról az Astrophysical Journal című folyóiratban jelentették meg tanulmányukat a NASA kutatói. Mindez csak egy szelete az űrtávcső utóbbi felfedezéseink, amelyek keretében számtalan ősi és aktív galaxismagot talált a fiatal Világegyetemben.

A kutatás a NASA WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer) elnevezésű, széles látószögű infravörös sugárzást felmérő csillagászati műholdjának megfigyelésein alapul, amely 2009 decembere és 2011 februárja között gyűjtötte az adatokat. Kétszer pásztázta végig a teljes égboltot infravörös fényben, felvételek millióit készítve. Az ily módon összegyűjtött adatokat márciusban tették közzé, biztosítva szabad kutatásukat. Az űreszközzel végzett megfigyelések alapján a fent említett galaxisokon túl eddig közel 2,5 millió szuper-nagytömegű fekete lyukra bukkantak - pontosabban ezek jelenlétére utaló intenzív sugárzást észleltek távoli galaxisokból.

A felfedezett közel ezer forró és poros galaxist "hot DOG" objektumoknak nevezték el a szakemberek, ami a "hot dust-obscured galaxies", azaz forró, por borította galaxis kifejezést fedi. A legtöbb galaxis tízmilliárd fényévnyire található, vagyis a 13,7 milliárd éves Világegyetem ifjúságában képződtek.

A WISE űrtávcső által végzett égboltfelmérésen a Tejútrendszer fősíkja látható (háttérben), míg a kínagyított részleten pedig távoli és ősi, korábban észrevétlen aktív galaxismagok, kvazárok figyelhetők meg (NASA/JPL-Caltech/UCLA)

A megfigyelés demonstrálja, hogy a korai Univerzumban egészen más feltételek uralkodtak. Az ősi galaxisok centrumában aktívabbak voltak a fekete lyukak - amelyek ha nagyon intenzív sugárzást bocsátottak ki, le is állíthatták a körülöttük lévő galaxis kövekedését. Hasonló gigantikus fekete lyuk ma is sok galaxisban megtalálható, ilyen például a Tejútrendszerben lévő Sagittarius A-nak nevezett képződmény. Utóbbi jelenleg inaktív, de a fentiek alapján a Világegyetem korai időszakában sokkal aktívabb lehetett.

A WISE infravörös felvételei alapján tehát nagy számban sikerült olyan ősi galaxisokat kimutatni, amelyekben heves aktivitás zajlik, és a centrumukban lévő szuper-nagytömegű fekete lyukak intenzív sugárzást bocsátottak ki. Ez jelentősen befolyásolhatta fejlődésüket - egyelőre nem tudni, ponosan milyen formában. A heves folyamatok a későbbiekben leálltak, és mára nyugodt kinézetet mutatnak az ilyen csillagvárosok, amelyek közé tartozhatott a Naprendszer is.