hirdetés

Megint téma a titkos kínai űrrepülőgép

2012.11.12. 10:56

A Senlong, azaz Mennyei Sárkány nevű kínai katonai űrrepülőgépről nem lehet sokat tudni, de elemzők szerint válaszlépés lehet a hasonló amerikai programra.

A kínai sajtó már tavaly beszámolt a Senlong (azaz mandarin nyelven Mennyei Sárkány) nevű automata űrrepülőgép próbarepüléséről. Kína esetében nem meglepő a szigorú titoktartás, különösen ha katonai programról van szó, így a nyugati elemzők csak a sötétben tapogatóznak. Egy dologban azonban egyetértenek: a Senlong fejlesztése Kína válaszlépése az amerikai X-37B programra. A világsajtó mégis egyik napról a másikra tele lett a kínai űrrepülőgépről szóló hírekkel. A hírek aktualitását viszont nem a műszaki fejlesztés újabb mérföldköve adja, hanem vélhetően a Pekingben folyó pártkongresszus.

Az X-37B második űrbeli repülése 469 nap után, 2012. június 16-án fejeződött be, az amerikai légierő illetékesének nyilatkozata szerint "látványos sikerrel". Hogy ez pontosan mit takar, azt persze az amerikai katonai programoknál sem árulják el.

A Senlong esetében annyi bizonyos, hogy tavaly légköri próbarepülést hajtottak vele végre. A gépet az egykori szovjet Tu-16-os bombázógép licensze alapján az 1950-es évek vége óta Kínában gyártott H-6 jelű bombázóval emelték magasba. Ilyenkor a bizonyos magasságban szabadon engedett gép siklórepülési tulajdonságait vizsgálják. Ám a kínai interneten közzétett képek tanúsága szerint ilyen próbarepülésre már 2007 decemberében is sor került.

www.fas.org
A kínai H-6 a levegőben

Forrás: Space.com
Az öt évvel ezelőtti próbarepüléskor készült felvételek a H-6 aljára erősített Senlong űrrepülőgépről

A CCTV 7 kínai tévécsatorna adásából származó kép (lent) a Senlong és a H-6 szétválása utáni pillanatot ábrázolja. Nem tudható, hogy a kép valódi, infrakamerás felvétel, vagy csupán annak szimulációja, mindenestre a légköri próbarepülés közben az egyik fontos feladat, hogy hőtérképet készítsenek a gép felületének felforrósodásáról. Itt egy fantáziarajz látható a kínai gépről.

Forrás: Space.com
A Senlong és a H-6 szétválása a kínai tévé adásában

A siklórepülés eseményeiről az X-37B elődjének tekinthető X-37 hasonló, 2006. augusztusi és szeptemberi repüléseiről készült film adhat némi támpontot, bár ebben is szinte kizárólag a szabadon engedés és a kaliforniai Edwards Légibázison történő földet érés pillanatait - kétségkívül a repülés két legkritikusabb és legizgalmasabb elemét - láthatjuk.

Ami a Senlongot illeti, amerikai szakértők rámutatnak, hogy nem szabad alábecsülni a kínai űrtechnológiai fejlesztések tempóját. Kína a harmadik ország, amelyik saját hordozóeszközével juttatta a világűrbe űrhajósait, saját űrállomást állítottak Föld körüli pályára, majd űrhajósaik dokkoltak az űrállomással. Kína bejelentette, hogy következő céljuk egy 60 tonnás űrállomás létrehozása (az ISS mintegy 450 tonna tömegű, az orosz Mir 130 tonnás volt). Űrhajóik hagyományos, leginkább az orosz Szojuzokhoz hasonló felépítésűek, de amerikai szakértők nem tartják kizártnak, hogy a Senlonggal végzett kísérletek eredményeit felhasználva Kína emberek szállítására is alkalmas, nagyobb űrrepülőgép fejlesztésébe foghat.

Ugyanakkor Mark Gubrud, a Princeton Egyetem szakértője arra is rámutatott, hogy a NASA űrrepülőgépei soha nem bizonyították gazdaságosságukat, mint ahogy az sem nyilvánvaló, milyen előnyöket jelent a légierő számára egy X-37B jellegű szerkezet. Ezért véleménye szerint Kína számára a Senlong is inkább presztízs jellegű fejlesztés, amellyel a kínaiak a világ tudtára adják, hogy az űrtechnikai fejlesztések minden területén a világ élvonalában járnak. Más szakértők azt hangsúlyozzák, hogy az űrverseny súlypontja egyre inkább az USA és Kína közötti rivalizálás irányába tolódik el.

Most
Top 12 óra
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat