Zavarba ejtő eredmények a Marsról

2012.12.03. 19:00

A NASA bejelentette az utóbbi napokban már kissé visszafogottabban várt, de érdekes eredményeket a Curiosity Mars-járótól. Az elemzés során kimutattak egyszerű szerves anyagokat, de ezek összetevői részben a Földről származhatnak.

Magyar idő szerint hétfőn 18 órakor a NASA közölte a Curiosity első talajelemzéseinek eredményeit. A SAM (Sample Analysis at Mars) nevű, minden korábbinál fejlettebb műszeregyüttes első vizsgálatai érdekes eredményeket hoztak, de a "történelemkönyv" kifejezés valóban túlzásnak tűnt John Grotzingertől (lásd korábbi cikkünkben).

Forrás: NASA
Két mintavételi hely az összesen ötből

Széntartalmú anyagok bizonytalan eredettel

A bolygókutatás nagykönyvébe azonban biztosan bekerül, hogy a SAM mégis észlelt egyszerű szerves anyagokat, klórtartalmú szénvegyületeket (például klórmetánt és kloroformot) a Mars felszínéről kilapátolt minták elemzése során.

Ezek azonban minden bizonnyal nem a marsi talajban voltak eredetileg, hanem a vizsgálat közben keletkeztek (perklorátok és széntartalmú molekulák reakciójából). A bennük lévő klór marsi eredetű, a szén azonban lehet földi szennyeződés is, ezt egyelőre nem lehet eldönteni.

Forrás: NASA

A SAM által kimutatott egyszerű szerves vegyületek. A szürke gömbök a szén-, a fehérek a hidrogén-, a zöldek a klóratomokat jelölik. A vegyületek balról jobbra: CH3Cl, CH2Cl2, CHCl3

Ezért a NASA hivatalos álláspontja továbbra is az, hogy a Mars talajában egyelőre nem fedeztek fel szerves anyagokat, de keresésük tovább folytatódik.

Átlagos Mars-talaj

A Curiosity talajmintái egyébként szokványosnak számítanak a Marson. Mint az alábbi ábrán is látható, a talajban (pontosabban a felszíni törmeléktakaróban) hasonló az elemek, illetve ásványok eloszlása, mint amit a korábbi Mars-járók mértek a bolygó más pontjain.

Forrás: NASA

A méréseket november 20-án végezték. Akkor a Curiosity még a "Sziklafészeknek" (Rock Nest, lásd korábbi cikkünkben) nevezett környéken dolgozott, amely egy tipikus marsi homokdűne. Első lépésként ki kellett tisztítaniuk a Chimera nevű talajminta-elemző rendszert, mert annak belsejébe a leszálláskor, illetve az azóta eltelt időben szennyeződések kerülhettek. Az eszköz tartályát megtöltötték marsi talajjal, majd ide-oda billegtették, rázogatták, végül a mintát kiöntötték. Ezt többször megismételték, és csak az ötödszörre kiemelt talajminta került a SAM műszerbe. A mintát ezzel párhuzamosan a Curiosity több más műszerével is vizsgálták.

Forrás: NASA
A kép bal oldalán 0,5 milliméter átmérőjű, áttetsző törmelékszemcsék láthatók, amelyek feltehetőleg meteoritbecsapódás vagy vulkánkitörés során keletkeztek, cseppfolyóssá olvadt szilikátvegyületek megszilárdulásával a felszínen. A jobb oldalon 0,15 milliméternél kisebb, a szitálás után fennmaradt szemcsék láthatók a Curiosity megfigyelőtálcáján. Ezek éles-sarkos, kristályos szerkezetű szemcsék, és valószínűleg felszíni kőzetek aprozódástermékei

Úttörő vizsgálat

A Mars kutatásának történetében először vizsgálták a felszín anyagában a hidrogén és a deutérium (nehézhidrogén) izotóparányát. Az eredmények megerősítették, hogy az atmoszféra egy része elveszett a bolygó fejlődése során. A SAM által felhevített anyagmintából H2O szabadult fel, és ebben nagyobb volt a deutérium aránya a hidrogénhez képest, mint az földi tengerekben jellemző. Ennek oka, hogy a légkör elvesztése során nagyobb arányban távoztak a könnyebb hidrogénatomok a bolygóközi térbe.

A marsi mintaelemző

A felfedezés a Curiosity marsi mintaelemző (Sample Analysys at Mars, SAM) nevű műszerével született. A 40 kg tömegű SAM tulajdonképpen három hasonló feladatú műszer egyben. A hatoszlopos gázkromatográf (GC), a kvadrupól tömegspektrométer (QMS) és a hangolható lézerspektrométer (TLS) feladata egyaránt a Mars légkörében található gázok és a bolygó felszínén előforduló szilárd anyagok pontos kémiai összetételének meghatározása. A cél az élet szempontjából fontos atomok, molekulák vizsgálata, illetve ezáltal a Mars múltbeli és jelenlegi lakhatóságának megítélése.