Ilyen lesz az új európai szuperrakéta

Európa egyelőre nem megy a Holdra. Nagyrakétáját viszont még nagyobbra fejleszti, talán egy eljövendő Mars-utazáshoz. Nagy-Britannia pedig - ha jelképesen is -, de részt vállal a Nemzetközi Űrállomás fenntartásából.

Stratégiai döntéseket hozott az Európai Űrügynökség (ESA) miniszteri tanácsülése november végén Nápolyban a szervezet jövőjére vonatkozóan. Elsősorban nem technikai kérdésekről volt szó, hanem a pénzről. Sok pénzről, bár vannak, akik keveslik. Attól függ, mihez viszonyítjuk: az Egyesült Államok legalább háromszor annyit költ civil űrprogramjaira, mint Európa.

Európa űrminiszterei, akik novemberben Nápolyban az ESA programjainak finanszírozásáról döntöttek

A kisebb tételek közé tartozik a britek 20 millió eurós felajánlása, amellyel beszállnak a Nemzetközi Űrállomás programjába. Mégis óriási a szimbolikus jelentősége. Nagy-Britannia eddig távol tartotta magát az ISS-től, az ugyanis az ESA önkéntes programjai közé tartozik. A dolog jelentőségét érzékelteti, hogy a tanácsülés záró sajtótájékoztatóján Jean-Jacques Dordain főigazgató angolul kezdte a beszédét. Mint viccesen megjegyezte, "ha a britek rászánták magukat, hogy beszállnak az ISS-be, akkor én is rászánom magamat, hogy angolul beszélek, ennyivel tartozom nekik."

A Miniszteri Tanács ülése

Komolyra fordítva a szót, ennél nagyobb horderejű kérdésekről is szó esett. Anyagilag mindenképpen. A színfalak mögött éjszakába nyúló tárgyalás folyt belga közvetítéssel a franciák és a németek között az Ariane hordozórakéták fejlesztéséről. Németország az Ariane-5 nagyrakéta továbbfejlesztését támogatta. Az Ariane-5 már másfél évtizede szolgál, azóta 66-szor indult az űrbe, egyik változata (ES) 21 tonnát képes alacsony Föld körüli pályára emelni. Az Ariane-5 ME (midlife evolution) változat több műhold pályára állítására is alkalmas lesz, ehhez egy többcélú utolsó fokozattal toldanák meg a rakétát. A franciák gyökeresen áttervezett rakétát szerettek volna látni, az Ariane-6-ot. A megegyezés értelmében ezt sem vetették el, de egyelőre csak a megvalósíthatósági tanulmányok készülnek el. Ezután 2014 tavaszán újra összeülnek az űrminiszterek, hogy a részletes információk birtokában meghozzák végleges döntésüket.

Az Ariane-5 sorozat 52. sikeres startja: november 10-én két távközlési műholdat állított pályára a hordozóeszköz

Fontos, de a pénzügyi viták mögött háttérbe szoruló esemény volt, hogy az ülésen köszöntötték a szervezet huszadik tagállamát, Lengyelországot. Régiónk országai közül Csehország és Románia már korábban belépett az ESA-ba, Magyarország még nem csatlakozott. Lengyelország várhatóan évente közel 20 millió euróval vesz részt az ESA kötelező programjaiban és mintegy évi 10 millió euróval az önkéntes programokban.

Fantáziarajz a továbbfejlesztett Ariane-5-ről (balra) és a merőben új Ariane-6-ról

Vita folyt a kötelező programok finanszírozásának mértékéről is. Ez elsősorban a tudományos programokat, tehát a bolygókutató szondákat, űrtávcsöveket és hasonló küldetéseket takarja. A tudományos programok költségvetése hozzávetőlegesen évi 500 millió euró. Nápolyban az eredeti, inflációkövetően emelkedő javaslatot elvetve arról döntöttek az űrminiszterek, hogy a 2012. évi szinten befagyasztják a tudományos programok költségvetését. Ezt némely sajtótudósítások (például a Science nyomtatott cikke) az ESA földre kényszerüléseként harangozták be. Ám nem az évi néhány százalékos emelkedés lefaragása miatt nem versenyképes Európa Amerikával, hanem azért, mert az USA civil űrprogramja mintegy háromszor akkora költségvetésből gazdálkodhat, mint az ESA. Ezt a hátrányt az euró inflációját követő költségvetéssel nem lehet behozni.

Kép a távolabbi jövőből: útnak indul az ESA új hordozórakétája, az Ariane-6

Arról már a tanácskozás előtt megállapodás született, hogy elvetik Európa holdprogramját. Ezzel szemben bejelentették, hogy sikerült megegyezni Oroszországgal a hányatott sorsú ExoMars szonda közös finanszírozásáról. A szondát korábban a NASA-val közösen tervezték, de később az amerikaiak visszaléptek. Most úgy tűnik, sikerült Oroszországgal megegyezni a 2016-ban és 2018-ban indítandó szondák közös megvalósításáról.

A 2018-ra tervezett ExoMars küldetés marsjárója - az akkori tervek alapján készített makettet 2010-ban Berlinben az ILA repülési és űrrepülési kiállításon