Ilyet még nem láttak a csillagászok

2013.01.31. 10:45

Rendkívüli eseményre kerül sor február 15-én este, amikor egy ötvenméteres kisbolygó nem egészen 30 ezer kilométerre közelíti meg a Földet. Ilyet eddig nem láttak a csillagászok.

A 2012 DA14 jelű égitest február 15-én, magyar idő szerint 20.25-kor (+/- 2 perc) éri el földközelpontját, ekkor 28 ezer kilométerrel száguld el bolygónk felszíne felett, jóval belül a geostacionárius műholdak pályáján.

"Ez rekord-közelítés lesz" - mondja Don Yeomans csillagász, a NASA földközeli kisbolygókat követő programjának (Near Earth Object Program) vezetője. "1990 óta, amikor megkezdődtek a rendszeres kisbolygó-észlelések, nem láttunk ennyire közel a Földhöz ilyen méretű kisbolygót."

Forrás: NASA
A zöld ellipszis jelöli a geostacionárius műholdak pályáját

A 2012 DA14 egy tipikus földközeli kisbolygó. Átmérője 40-50 méter, és valószínűleg kőzetekből áll. Yeomans becslései szerint ilyen test átlagosan 40 évente repül el a Föld mellett, de csak kb. 1200 évente csapódik be.

Becsapódástól most biztosan nem kell tartani a csillagászok számításai szerint, ami jó hír, mert egy ekkora test is komoly helyi (lokális) pusztítást tudna okozni. Ehhez hasonló objektum üthette a híres arizonai Meteor-krátert 50 ezer évvel ezelőtt (lásd az alábbi képen), igaz, az a test vasból állt.

Forrás: Wikipedia Commons
Meteor-kráter

Körülbelül ekkora lehetett az a légkörben 1908-ban felrobbant test is, amely több száz négyzetkilométeren letarolta az erdőket Szibériában, ez volt a Tunguzka-esemény.

Forrás: Wikipedia Commons
Letarolt fák Szibériában

A közelítés során a NASA radarvizsgálatokat végez, akárcsak legutóbb, a jóval nagyobb Apophis kisbolygó esetében, amelynek 2036-os becsapódását gyakorlatilag kizárták.  Ami a 2012 DA14-et illeti: bolygónk hosszasan ható gravitációs hatása miatt az égitest pályája jelentősebben megváltozik, így a következő jelentősebb közelítésre csak 2019-ben kerül sor, de ennek pontos paramétereit majd csak az idei elhaladás után lehet meghatározni.

A 2012 DA14 a legnagyobb közelség idején sem látható szabad szemmel, de amatőrtávcsövekben már igen. Megtalálása azonban nagy gyakorlatot igényel, mert igen gyorsan mozog majd a csillagos háttér előtt, percenként körülbelül 1 fokot (ez a telihold átmérőjének kétszerese).

"Nem is a közelítés mértéke a rendkívüli, hanem az, hogy az égitest néhány órán keresztül 10 magnitúdónál fényesebb lesz, így akár binokulárral  is megfigyelhetjük. Ilyen eseményre egy ember élete során maximum egy-két alkalommal kerül sor, így mindenképpen érdemes kihasználni a különleges alkalmat, ami ráadásul az európai észlelők számára is kedvező helyzetben történik" - olvasható a Csillagászati Évkönyvben, de a szakemberek valóban arra hívják fel a figyelmet, hogy a kisbolygó észlelésére csak tapasztalt amatőrcsillagászoknak van igazán esélye.

A Magyar Csillagászati Egyesület információi szerint a kisbolygót közel egy éve, 2012. február 23-án fedezte fel egy amatőrcsillagászokból álló kutatócsoport, akik a spanyolországi La Sagra Obszervatóriumban felállított 45 cm-es, automatizált távcsövekkel vadásznak gyorsmozgású égitestekre. A 19 magnitúdós aszteroida ekkor már egy héttel túl volt február 16-ai, 2,6 millió km-es földközelségén. Mivel már az első számítások is azt mutatták, hogy keringési ideje majdnem pontosan 1 év, sejteni lehetett, hogy 2013-ban ismét megközelít minket. Miután kiderült, hogy milyen jelentős lesz ez a közelítés, a világ óriástávcsöveit is hadrendbe állították, így egészen május 12-éig sikerült követni az aprócska égitestet, amikor a Mauna Kea-n végzett mérések szerint már csak 24 magnitúdós volt. A 366 napos keringési idő miatt eleinte az is felmerült, hogy egy korábbi űreszköz Nap körüli pályára állt rakétafokozatáról van szó, de a 10 fokos pályahajlás és a túl nagy méret kizárta ezt a lehetőséget. Ennek ellenére bizonyos, hogy a 2012 DA14 szoros kapcsolatban van a Föld-Hold rendszerrel, időnként talán bolygónk ideiglenes kísérőjévé is válik.