Sikerült a mintavétel a Marson

2013.02.21. 10:39

Sikeres volt a Curiosity fúróberendezésének első mintavétele - erősítette meg a NASA a szerda esti sajtótájékoztatóján. Ez fontos mérföldkő a bolygókutatásban, mivel korábban egyetlen űrszonda sem gyűjtött ennyire érintetlen anyagot. Az összerázott és megszitált minta jelenleg a lapátban várakozik, de néhány napon belül a fedélzeti laboratóriumokba kerül majd - az előző vizsgálatoknál nagyobb esélyt kínálva ősi életmaradványok felfedezésére.

Fúrórendszerének kipróbálása után, 2013. február 8-án a Curiosity végrehajtotta az űrkutatás történetének első távvezérelt kőzetfúrási műveletét. Az ennek során létrejött lyuk kör alakú, átmérője kb. 1,6 centiméter, mélysége pedig az elérhető maximális 6,4 centiméter (ez látható az alábbi kép közepén, a jobb oldalon a tesztfúrás). A szürke törmelék alapján úgy tűnik, hogy a kőzetréteg agyagos jellegű, és a homoknál kisebb szemcseméretű üledékanyagból képződött.

Forrás: NASA

A fúróberendezés a robotkar forgatható műszertornyán helyezkedik el, a csiszolókefe, a törmelékmarkoló lapát, a mikroszkópkamera (MAHLI) és az alfa-részecske/röntgen-spektrométer (APXS) mellett:

Forrás: NASA

A fúrórendszer oldalnézeti ábrázolásán (lásd az alábbi ábrán) megfigyelhető a két érintkezésérzékelő rúd, amelyek biztosítják a berendezés megfelelő távolságát a kőzetfelszíntől. Fúrás közben az 1,6 centiméter élszélességű fúrófej a metszeti ábrán kékkel jelölt hengerben forog, így kb. 1,5 centiméternél nagyobb mélységből a törmelékszemcsék már elkezdenek a fúrófej külső felületének spirálvonala mentén haladni, és bejutnak az 1. kamrába. Innen pedig fokozatosan átkerülnek a 2. kamrába, majd azt is elhagyva a robotkar anyagminta-kezelő műszerébe (CHIMRA) érkeznek meg.

Forrás: NASA

Az alábbi animáción a fúróberendezés tesztelése látható és hallható, amelyet a NASA Sugárhajtás Laboratóriumában végeztek. Egészen közelről az is megfigyelhető, hogy a fúrófej forgás közben nagyon kis mértékű előre-hátramozdulást is végez, vagyis tulajdonképpen ütvefúróként működik.


A fúrórendszer évekig tartó fejlesztése során több ezer lyukat fúrtak ezekbe a különböző összetételű és keménységű földi kőzetekbe:

Forrás: NASA

A következő animáció elején egy fúrási művelet előkészületei és annak végrehajtása látható, később pedig a robotkar műszertornyának mozgatási sorozata, amelynek eredményeként a fúrás során gyűjtött törmelékanyag összerázódik és megszitálódik az anyagminta-kezelő rendszerben (CHIMRA), végül pedig a törmelékmarkoló lapátba kerül. Az első fúrás után ezeket a mozgatási lépéseket a küldetés irányítói rendkívül lassan és óvatosan végezték el, ezért 12 napon keresztül tartott, egészen 2013. február 20-áig.


A fúrás során gyűjtött törmelék az anyagminta-kezelő rendszeren áthaladva végül a 4,5 centiméter szélességű törmelékmarkoló lapátba jut. Ez a felvétel a leglátványosabb bizonyíték arra, hogy valóban sikeres volt a Curiosity első kőzetfúrása a Mars felszínén:

Forrás: NASA

Az alábbi képen a fúrási hely környezete látható a Curiosity főkamerájának felvételén. Mind a négy pontot részletesen megvizsgálták és letisztították a robotkar csiszolókeféjével, ám az első fúrási műveletet végül a sárga színnel megjelölt helyen végezték.

Forrás: NASA

A lapátban várakozó minta néhány napon belül a fedélzeti laboratóriumokba kerül majd - a korábbi vizsgálatoknál nagyobb esélyt kínálva ősi életmaradványok felfedezésére.