Minden idők legnagyobb űrtávcsöve megvakult

Soha olyan részletesen nem tanulmányozhatták még a csillagászok az infravörös égboltot, mint a közelmúltban nyugdíjazott Herschel-űrtávcsővel. A műszer felfedezései közelebb vittek a csillagkeletkezés folyamatainak megértéséhez. 

Az Európai Űrügynökség (ESA) Herschel-űrtávcsövéből elfogyott a detektorok hűtésére használt hélium, így minden idők legnagyobb űrtávcsöve, a 3,5 méteres főtükrű Herschel "megvakult". A hír nem sokkolta a csillagászokat, mert a hűtőközeg tervezettnek megfelelő fogyási üteméből meglehetősen pontosan előre tudták jelezni a távcső végnapját, ami végül április 29-én következett be. Az infravörös távcső tulajdonképpen az égboltról érkező hősugárzást észleli, ezért hűtés nélkül annyit ér, mintha egy érzékeny optikai távcsőbe erős fényű lámpával világítanának bele.

Forrás: ESA/ESA/PACS & SPIRE Consortia, T. Hill, F. Motte, Laboratoire AIM Paris-Saclay, CEA/IRFU

Korábban felmerült, hogy a használhatatlanná váló távcsövet bele lehetne irányítani a Holdba, hogy a mesterséges becsapódást megfigyelve új információkat nyerjenek az égitestről. Az ötletet azonban végül elvetették. A nagy durranás, azaz a becsapódás tehát elmaradt, az észlelésre alkalmatlanná vált Herschellel azonban így is végre tudtak hajtani pár érdekes tesztet.

A távcsővel elvégeztek néhány olyan műszaki kísérletet, amelyet a működő műszerrel nem tehettek meg, mert az esetleges balsiker a küldetés idő előtti megszakadását okozta volna. Új szoftvereket próbáltak ki, és próbára tették egyes műszaki alrendszerek működőképességének határait. Az így szerzett tapasztalatokat a későbbi küldetések tervezésénél tudják hasznosítani. Az ExoMars szondát készítő szakemberek kérésére kísérletet végeztek a Herschel egyik kamerájával, amelyhez hasonló majd a marskutató szondán is működik. Az Euclid küldetés tervezői részére pedig az irányítást biztosító lendkerekekkel végeztek technikai kísérleteket.

Forrás: ESA/XMM-Newton/EPIC/XMM-Newton-SOC/Boulanger

Fontos feladat volt, hogy a használhatatlanná vált szondát eltávolítsák a működési helyéről, az L2 jelű Lagrange-pontból, hogy ne zavarja az ott működő és később oda küldendő űreszközöket. Több pályamódosítás után május 13-14-én 7 óra 45 percre bekapcsolták a Herschel hajtóműveit. Ezzel a maradék hajtóanyag legnagyobb részét felhasználva biztonságos, Nap körüli pályára vezérelték a távcsövet. Ennek eredményeképpen most a műszer a Földtől távolabb, bolygónknál lassabban kering a Nap körül. Végül június 17-én, magyar idő szerint 14:25-kor az ESA 35 méteres, Ausztráliában működő rádiótávcsövével kisugározták az utolsó parancsot a Herschel részére: „Kapcsold le minden berendezésedet!” A küldetés véget ért - legalábbis az adatgyűjtési szakasza.

A Herschel-űrtávcső idén januárban megörökítette a tőlünk 14,5 millió km-re (vagyis a Nap–Föld távolság nem egészen egytizedére) járó Apophis kisbolygót Forrás: ESA/Herschel/PACS/MACH-11/MPE/B.Altieri (ESAC) and C. Kiss (Konkoly Observatory)

A Herschel-űrtávcső amellett, hogy az eddigi legnagyobb világűrben dolgozó csillagvizsgáló volt, néhány további elsőséget és „leg”-et is magáénak mondhat. Az első űrobszervatórium volt, amelyik a távoli infravöröstől a szubmilliméteres hullámhosszakig a teljes spektrumot átfogta, ebben a tartományban minden más műszernél nagyobb felbontást ért el. Elsőként tudta a csillagfejlődés legkorábbi fázisait tanulmányozni. Elsőként tudott statisztikus vizsgálatokat végezni a csillagkeletkezés ütemére vonatkozóan galaktikus környezetünkben, vagyis a Tejútrendszeren kívül. A legnagyobb teljesítményű berendezés volt, amellyel a Tejútrendszeren belül a víz nyomai után lehetett kutatni. A Herschellel először lehetett összeszámolni a főként infravörösben sugárzó, erőteljes csillagkeletkezést mutató galaxisokat az egész Világegyetemben.

Szokatlan látványt nyújt nagy galaxisszomszédunk, a 2,5 millió fényévre lévő Andromeda-köd (M31) a Herschel-űrtávcső távoli infravörös sávokban készített felvételén. A vörös és sárga sávok a csillagkeletkezési helyeket rajzolják ki, ezeket korábban még soha nem sikerült ilyen részletesen megfigyelni. A hideg gáz- és porfelhők megfigyelésére kiválóan alkalmasak voltak a Herschel távoli infravörösben dolgozó műszerei. Forrás: ESA/Herschel/PACS & SPIRE Consortium, O. Krause, HSC, H. Linz

A felfedezések sora a műszer kikapcsolásával nem ért véget, hiszen az eddig összegyűjtött mérési adatok feldolgozása javában folyik, így a jövőben is számítani lehet érdekes felfedezésekre.

***

A Herschel-űrtávcső eddigi legfontosabb eredményeit egy korábbi cikkünkben már összefoglaltuk, és ugyanitt arról is olvashatnak, hogy milyen szerepet játszik a vizsgálatokban a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának (Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet) Infravörös Csillagászati Csoportja.

Az érdeklődők számos további felvételt találnak itt, a honlapon a lefényképezett objektumok pontos elhelyezkedése is látható.