India űrszondája is pályára állt a Mars körül

A father and son look at a scale model of India's Mars Orbiter spacecraft at the Nehru Planetarium as a special preview on the Mars Orbiter Mission, in Bangalore on September 23, 2014. An Indian spacecraft is on course to reach Mars, an official said September 15, following a 666-million-kilometre voyage that could see New Delhi's low-cost space programme win Asia's race to the Red Planet. The spacecraft is expected to enter Mars orbit on September 24. AFP PHOTO/Manjunath KIRAN

Szerda hajnalban elérte a vörös bolygót a Mars Orbiter Mission (MOM), így mostantól hét űrszonda működik az égitest térségében. Narendra Modi miniszterelnök történelmi jelentőségűnek nevezte a küldetést, hangsúlyozva, hogy India az egyetlen ország, amelynek első próbálkozásra sikerült keringőegységet juttatnia külső szomszédunkhoz. Mérései során a felszín formakincsét, összetételét, illetve a felső légkör alkotóelemeit és folyamatait tanulmányozza majd.

Két nappal az amerikai MAVEN sikeres pályára állása után, 2014. szeptember 24-én hajnalban az Indiai Űrkutatási Hivatal (ISRO) űreszköze is megérkezett a Marshoz. Ám ezt követően lassítania kellett, így automatikusan maga elé fordította hajtóművét, s közép-európai idő szerint 4 órakor fékezni kezdett.

A két bolygó közötti hatalmas távolság miatt az adatátvitel 12,5 percig tart, így a műveleteket a fedélzeti számítógép irányította valós időben, hivatalos időpontjuknak viszont a megerősítő rádiójelek Földre érkezési pillanatát tekintik. A kb. 25 perces manőver eredményeként az űrszonda végül rendkívül elnyúlt pályára állt az égitest körül.

AZ ISRO összesen 70 millió USD-t költött a röviden csak MOM-nak nevezett küldetésre, vagyis a MAVEN költségvetésének alig egytized részét. Egyik célja a bolygóközi utazáshoz szükséges műszaki fejlesztések – például az automatikus fedélzeti vezérlés, a kommunikációs vagy a navigáció rendszer – kipróbálása, a másik pedig természetesen a tudományos adatgyűjtés.

A MOM színes kamerájával felvételeket készít a bolygó tájairól, infravörös spektrométerével meghatározza a felszín ásványi összetételét, nagy pontosságú érzékelőjével légköri metán jelenlétét keresi, valamint az atmoszféra felső rétegének alkotóelemeit és szökési folyamatait tanulmányozza.

Mérései izgalmas eredményekkel bővíthetik a múltban zajlott globális klímaváltozás(ok)ra vonatkozó ismereteinket, s ezen keresztül a lakhatósági viszonyok feltárásához is hozzájárulhatnak.

Az űrszonda méretarányos makettje egy indiai kiállításon Forrás: AFP/Manjunath Kiran