Mikor érkezünk meg végre a Plútóhoz?

Így fest majd a New Horizons július 14-én a Plútó közelében

Még sosem járt űrszonda annyira közel a korábban a Naprendszer kilencedik bolygójának számító Plútóhoz, mint a NASA űreszköze. A New Horizons-t 2006 januárjában bocsátották fel, most következik a küldetés döntő szakasza.

„Túlzás nélkül kijelenthető, hogy ez a bolygókutatás Mount Everestje.” Így kommentálta a NASA New Horizons, azaz Új Horizontok nevű űrszondájának vezető kutatója azt a hírt, hogy az űreszköz elkezdte megközelíteni a Plútót, a 2006-ban törpebolygóvá átminősített égitestet.

A szonda január 15-én kezdte el a döntő manővert, amelynek végeztével július 14-én repül el a törpebolygó mellett, mindössze 9656 kilométerre közelítve meg az égitestet.

Így fest majd a New Horizons július 14-én a Plútó közelében Forrás: Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory/Southwest Research Institute

Egy apró különlegesség

A küldetés azért különleges, mert 1930-as felfedezése óta nem sok információt sikerült összegyűjteni az égitestről, mert annyira távol van a Földtől, és annyira kicsi: átmérője alig haladja meg a 2300 kilométert, tömege pedig a Földének 0,24 százaléka. A méretekre, távolságokra jellemző, hogy a Plútó átlagosan negyvenszer távolabbra kering a Naptól, mint a Föld.

A New Horizons hét műszeregységgel vizsgálja a törpebolygót. A legfontosabb cél feltérképezni a felszínét, mérni a felszíni hőmérsékletet és az összetételt, és nem csak a Plútóét, hanem legnagyobb holdjáét, a Charonét is. A szonda ezen túl elemzi a Plútó és a Charon légkörét. A NASA kutatói arra is kíváncsiak, van-e gyűrűje a Plútó-rendszernek, illetve kering-e újabb hold az eddig ismert ötön túl a törpebolygó körül.

Miért kellett lefokozni a Plútót?

A csillagászok az 1990-es években találtak egyértelmű bizonyítékokat arra, hogy a Plútó nem valami furcsa kivétel a Naprendszer bolygói között, hanem az úgynevezett Kuiper-öv, a Neptunuszon túli második kisbolygóövezet része. Az övezetben már több tucat, jellemzően maximum pár száz kilométer átmérőjű törpebolygót azonosítottak.

A New Horizons a csillagászok reményei szerint elegendő információt szolgáltat ahhoz, hogy jobban meg lehessen ismerni ezeknek a törpebolygóknak a világát. Ezen túl az is fontos szempont, hogy valószínűleg

a Plútóhoz hasonló, apró, jeges objektumok a leggyakoribb bolygók a Világegyetemben

– mondta William McKinnon, a St. Louis-i Washington Egyetem munkatársa, a New Horizons-projekt másik vezető kutatója.

A New Horizons 4,8 milliárd kilométert tett meg 2006 januárja óta. A küldetés költségvetése 700 millió dollár Forrás: NASA/JHU APL/SwRI/Steve Gribben

Még két bolygó a Nap körül?

A Plútó és a Kuiper-öv vizsgálata azért is érdekes, mert spanyol és brit csillagászok számításai szerint nem egy, hanem két bolygó lehet még a Plútón pályáján jóval kívül. A madridi Complutense Egyetem és a Cambridge-i Egyetem közös kutatása szerint ez a két „ráadás” bolygó magyarázhatja a Neptunuszon túli objektumok pályáinak furcsaságait. Az erről beszámoló tanulmány a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society Letters brit csillagászati szaklapban jelent meg.

A kutatók elismerik, hogy felvetésük ellentmond a Naprendszer kialakulásáról szóló jelenlegi modelleknek, amelyek szerint a Neptunuszon túl már nem kering bolygó. Ugyanakkor arra hivatkoznak, hogy az ALMA rádióteleszkóppal a HL Tauri csillagtól 15 milliárd kilométeres távolságban találtak olyan övezetet, amelyben bolygók alakulnak ki.

Ez hatalmas távolság, százszor akkora, mint a Nap és a Föld átlagos távolsága. A felfedezésből pedig az következik, hogy elvileg nem kizárt a bolygók kialakulása ekkora távolságban sem, még akkor is, ha a HL Tauri a Napnál fiatalabb és nagyobb tömegű csillag.