A Fekete szépség a vörös bolygóról mesél

Egy néhány éve Marokkóban talált, sötét színű meteorit alakjában juthatott el hozzánk az eddigi legjellemzőbb kőzetminta a Marsról.

Négy éve különös kődarabot találtak a marokkói sivatagban. A sötét színű, kicsit több mint harmic dekás kőről hamar kiderült, hogy földön kívüli eredetű, később pedig összetétele alapján arra is rájöttek, hogy a Marsról származik. Rádaásul nem is tipikus marsi meteorit, ugyanis a százegynéhány ismert ilyen kődarab többsége három jól elkülöníthető kőzettípusba (shergottit, nakhlit és chassignit) sorolható, míg az NWA 7034, avagy Fekete szépség - merthogy meteoritunknak ezt a csodás nevet adták - breccsa, azaz különféle kőzettípusokból összecementálódott kőzet.

Íme, a Fekete szépség Forrás: NASA

A geológusok számára ez azért volt különösen érdekes, mert míg a többi marsi meteorit friss vulkanikus eredettel rendelkezett, e meteorit összetevői között a marsjárók által felfedezett üledékes kőzetet is találtak - illetve, hogy pontosabban fogalmazzunk: a kőzet kémiai összetétele megegyezett a marsjáró mintáinál tapasztaltakkal.

Mintha a Marson járnánk

A Brown Egyetem és az Új-mexikói Egyetem kutatói hiperspektrális - azaz az elektromágneses sugárzási spektrum több területére kiterjedő - mérésekkel vizsgálták a meteorit kőzetét, és arra jutottak, hogy a kőzetminta különféle hullámhosszokon mért átlagos jellemzői megfelelnek azoknak a spektrális adatoknak, amelyeket a Mars sötét síkságain műholdas felvételekkel kaptak.

Egyes helyeken nem fedi vörös por a Mars kérgét - ilyen például a Ganges Chasma Forrás: NASA

A Mars színét meghatározó porréteg meglehetősen vékony - a legvastagabb helyen is mindössze nagyjából két métert vastagon fedi az alatta fekvő kőzetet. A sötét síkságokon ez a portakaró hiányzik, így amit a műholdak látnak, az maga a fedetlen Mars-kéreg. A spektrális egyezés pedig arra utal, hogy a meteorit szerencsés megtalálói ennek a kéregnek egy darabkáját tarthatták kezükben a napégette marokkói homokon.

Ezzel megoldódott egy kínzó rejtély, mely mindeddig izgatta a Mars geológiájával foglalkozó kutatókat, akik sehogy sem tudták összebékíteni az eddig a Földön talált marsi meteoritok spektrális jellemzőit azzal, amit a műholdakról a bolygón láttak. Ugyanakkor logikusnak is tűnik, hogy a kérget alkotó kőzet a meteorithoz hasonló breccsa, hiszen a bolygón több mint 400 000 egykilométeresnél nagyobb átmérőjű becsapódási kráter látható, márpedig a meteorbecsapódások nyomán éppen így “keverednek” a már megszilárdult kéreg kőzetei.