A nyugdíjasok menthetik meg az utazási irodákat

Szociális turizmus, gazdasági növekedés és foglalkoztatás címen nemzetközi konferenciát tartottak Palma de Mallorcán, amelyen a résztvevők az ágazat lehetőségeiről, valamint a turizmus szociális hatásairól folytattak eszmecserét. A szakemberek szerint a nyugdíjasturizmus lendítheti fel a szezonalitás miatt szenvedő utazási cégeket.

A konferencián nagy hangsúlyt helyeztek a szezonalitás okozta problémák kezelésére. A szakemberek szerint a szezonalitás az európai turisztikai ágazat egyik legnagyobb kihívása, amely jelentős szociális, gazdasági és környezetvédelmi terheket generál. A szezonalitás miatt az ágazatban bizonytalan a foglalkoztatottság, kevésbé jövedelmezőek a befektetések, magas a munkaerő költsége a működési költségekhez képest, a szezonális foglalkoztatottság következtében alacsony az alkalmazottak nyugdíja, túlterheltek a létesítmények, magasabbak az árak, és csökken a célterületek minősége.

A szakemberek szerint a nyugdíjasturizmus hozzájárulhat a szezonalitás csökkentéséhez, mivel ezen közönség számára vonzó az utószezoni utazás.

A nyugdíjasturizmus számottevő fejlődést mutat Európa-szerte. Például a Baleár-szigetekre utazó 60 év feletti látogatók száma 1990 és 1999 között 650 ezerről 1,2 millióra nőtt. Az idősebb korosztályból kerül ki azösszes látogató 11,4 százaléka, míg az elő- és utószezonban 15,8 százalék az arányuk.

Figyelembe véve a demográfiai, gazdasági, szociális előnyöket, valamint az európai intézmények ajánlásait, a konferencia felvetette egy olyan európai program kidolgozását, amely a nyugdíjasok kedvező áru, utószezoni üdülését biztosítaná az EU üdülőövezeteiben - Eurosenior néven. Egy másik felvetés a program kiterjesztését javasolja a fiatalok nyelvtanulására koncentrálva, Eurojunior néven.

A rendezvényen Barsiné Pataky Etelka, az Európai Parlament (EP) néppárti képviselője, az EP közlekedési és turisztikai bizottságának tagja felvetette, hogy az üdülési csekkek segítségével az Európai Unióban kölcsönösségi alapon élénkíthetőek lennének a turisztikai kapcsolatok, először kétoldalú, majd szélesebb körű megállapodásokkal. A képviselő szerint így válna elérhetővé, hogy külföldiek igénybe vegyék a magyar termálturizmust, a magyarok pedig elérhető áron tudjanak üdülni Európa déli területein.

Magyarországon 1998-ban vezették be az üdülési csekk rendszerét, amely személyenként 200 euróig a munkáltatók számára adómentes utazási és üdülési juttatást tesz lehetővé. Az inaktív rétegek rászorultság alapján, alapítványi támogatással juthatnak csekkhez.