Rómától Mekkáig - jó üzlet a zarándok-turizmus

2006.06.27. 13:07

Egyre több olyan utazási ajánlattal, vagy hirdetéssel találkozhatunk az interneten, vagy utazási irodák prospektusaiban, amely valamely híres zarándokhelyre kínál utazást. Pedig az utazásnak ez a fajtája nem új keletű, sőt talán ez a turizmus legrégebbi ága. Ma már hatalmas üzletnek számít a vallási turizmus és külön erre a célra létrejött cégek is működnek.

A WTO adatai szerint a Közel-Kelet országaiban, illetve Dél-kelet Ázsiában az elmúlt öt évtized alatt jóval nagyobb ütemben nőtt a turisztikai utazások száma, mint a világ többi részén. A Közel-Keleten az átlagos éves növekedés üteme 10 százalékos, míg Ázsiában 13 százalékos volt. Ezek a számok több tényező együttes hatásaként alakultak ki, de nyilvánvaló, hogy a térségbe irányuló vallási turizmusnak és a zarándokutaknak döntő befolyása van a növekedésre. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a hindu és buddhista hívők szemében India számít az egyik legfontosabb úti célnak, a Közel-Keleten, Szaúd-Arábiában található az iszlám világ két szent városa, Izrael és a Palesztin Területek - azaz a Szent Föld - pedig a világ legforgalmasabb zarándokhelye, keresztények, zsidók és muszlimok szent helyeivel.

Az utazás kétség kívül legrégebbi válfaja a zarándoklat. Tulajdonképpen mindegyik vallási irányzatnál léteznek olyan zarándokutak, amikor az adott vallási irányzat valamely szent helyét keresik fel a hívők, de talán ezek a vándorutak számunkra mégis leginkább a keresztény és a muzulmán valláshoz köthetők.

Európában az első zarándokok már a középkor kezdetén megjelentek, aki elsősorban a Szent Földre, vagy az apostolfejedelmek városába, Rómába igyekeztek. A zarándokutak célja mindig valamely szentély, vagy ereklye volt, amelynek csodatévő erőt tulajdonítottak. A zarándoklat kiváltó oka is sokféle lehetett, a vallási áhítat kifejezése, a szentek előtti tisztelgés, a hála, például egy betegségből való felgyógyulásért, vagy a bűnbocsánat.

A zarándoklat hatalmas esemény volt a hívő életében, egész életre szóló élményt jelentett és az utazáson szerzett élményeket, tapasztalatokat továbbadták az őket követőknek, így mindenki pontosan tudta, merre, mikor kell elindulnia. A zarándokokat ráadásul minden háznál szívélyesen kellett fogadniuk a háziaknak, ezt törvény írta elő. Így szép lassan külön szolgáltatói iparágak jöttek létre a kereskedelmi utak mentén, s ezek képviselői mind-mind a hatalmasra duzzadó zarándoktömegből éltek meg.

Kezdetben két nagyobb központ alakult ki a zarándoklatok célpontjaként, Jeruzsálem és Róma. A jeruzsálemi zarándokút királyoknak és lovagoknak is kedvelt foglalatossága volt. Hazánkban először Szent István király engedélyezte, hogy keresztény zarándokok átvonuljanak az országon, sőt még magyar zarándokházat is alapított Jeruzsálemben és Rómában, s hogy az oda igyekvők útközben pihenni is tudjanak Konstantinápolyban és Ravennában pihenőházakat is létesített.

Az idők során a két említett város mellé több európai vallási kegyhely is felzárkózott, s ma már Rómával és Jeruzsálemmel egyenrangúnak tekinthetők. A legfontosabb közülük a spanyolországi Compostella, ahol Szent Jakab, Krisztus apostolának és unokatestvérének sírja található, de hasonló fontossággal bírnak Szent Mihály arkangyal kegyhelyei is, például a franciaországi Mont-Saint Michel, vagy az olaszországi Monte Gargano. Ide sorolható még a franciaországi Lourdes, vagy a Portugáliában található Fatima is, ahol három helyi gyermeknek 1917-ben háromszor jelent meg Szűz Mária. A Pireneusok lábánál lévő Lourdes-ba elsősorban a gyógyulni vágyó hívők zarándokolnak el, s megmártóznak a csodás hatásairól híres forrásvízben.

A keresztény vallás egyik legfontosabb kegyhelye Izraelben, Jeruzsálem városában található, a Jézus sírja fölé épített Szent sír bazilika. Ez is, valamint a Via Dolorosa és rajta a stációk, Jézus szenvedésének állomásai évente több tízezer vallási turistát vonzanak a városba.

Előző
  • 1
  • 2
Következő