Provence legjobb helyei

Állítólag a világ minden ország, minden vidékének más-más illata van. A helyiek szerint a Provence-i illat a levendulára hasonlít. Mások szerint, a halványrózsaszín házak és a levendulás lila spaletták miatt az egész tartomány olyan, mint egy púderillatú piperedobozka. Valószínűleg mindkét állítás helyt álló.

Talán Olaszország közelsége miatt vagy talán a kellemes klíma az oka, de tény, hogy merev és túlságosan is önérzetes franciák itt délen nem élnek olyan feszes rend szerint. Befogadóbbak, jámborabbak és hajlandóak angolul is megszólalni. Ez a könnyed déli felfogás kézzel fogható, amit jól mutat, hogy Provence nagyobb településein még a városnéző buszok a tarifáiból is lehet alkudni.

Provence története

A Marseille és Genova közötti partszakaszon a ligúrok élték virágzó mindennapjaikat égészen az i.e. II. századik, amikor a rómaiak elfoglalták tőlük ezt a területet. Provincia Romana-nak keresztelték a vidéket, amelyet a mai napig is visel a tartomány. A teljes romanizáció után Provence sok szempontból a kereszténység egyik legfőbb központja lett.

A közel 32 ezer négyzetkilométernyi területén négymillió ember lakik, akik a tartomány keleti részén többnyire a turizmusból, míg a nyugati területeken inkább az iparból próbálnak megélni. A nyugati rész sűrűbben is lakott, mert jóllehet a turisták érdeklődése töretlennek tűnik, az emberek mégis a gyárak és nagyvállalatok kínálta biztos munkalehetőségben hisznek.

Aix-en-Provence

A festői kisvárosnak tűnő Aix-en Provence valójában nagyváros, óriási szökőkúttal, óriás platánsorral, óriás körforgalmú térrel. A várost jellegzetes dél francia falvak veszik körül. A meseszép Provence-i táj Aix-en Provenve környékén különösen tarka a francia stílusú kertek miatt.

A város térképén biztos kiindulási pont a Cours Mirabeau sétány, ami bevisz az óvárosba. Ezen az úton haladva a Városháza mellett elhaladva a St. Sauveur székesegyházhoz érhetünk. A várost, ahol körülbelül 150 ezren laknak egy főút, a gyönyörű Cours két részre osztja.

Aix-En Provence-t i.e. 123-ban alapította Caius Sextius Calvinus főkonzul s ásványforrásai miatt Aquae Sextiae nevet adta. Ezek a 35 fokos hőforrások ma is működnek, és különösen kedveltek. A kéntartalmú források a város keleti részén találhatók, és naponta több mint 45 ezer hektoliter vizet szállítanak a felszínre.

Aix-en Provence szellemi és kulturális központ. Lakói féltve őrzik Cezanne, Stendhal, Zola hagyományait, hiszen ezek a művészek mind Aix-en Provence szülöttei.

Létezik egy Cezanne városi túra, amelynek betűjele a C minden lényegesebb áállomásnál feltűnik, s a turistának nincs más dolga, minthogy kövesse a betűjelet, és bámészkodjon.

A Rue Gaston de Saporta úton elegáns magánvillák gazdagon díszített ablakait, kapuit, kovácsoltvas balkonkorlátjait csodálhatjuk, vásárlásainkat pedig a nem kevésbé elegáns Mazarin negyedben intézhetjük.

Szállást érdemes a várostól 5-10 kilométerre eső vendéglátóknál keresni, ahol az árak 60-80 euró között mozognak egy éjszakára. A la Villa des Cordeliers például 5 kilométerre található a városi buszállomástól, ahol francia vidéki romantika jegyében tölthetjük napjainkat. A városi kétcsillagosok sem drágábbak, igaz más a környezet. A tengerparti szakaszon található Campanile Jas-de-Bouffan-ban például, 60 euróért már megszállhatunk.

Grasse

A tartomány keleti részében, Cannes-tól északra található Grasse hegyoldalba meredeken kapaszkodó városa egy igazi parfümváros, a francia parfümgyártás központja. Üzemlátogatást is lehet tenni, ahol rendszerint az illatok palackba mentését mutatják be a turistáknak, de ugyanilyen érdekes a korhű öreg gyár, ahol hatalmas tartályokban főzik a virágszirmot, és keverik az illatokat. Vásárlásokat a Fragonard-ban vagyis a Parfüm Múzeumban intézhetünk.

Marseille

Azt mondják, Marseille sokban hasonlít Nápolyhoz. Igaz nem olyan koszos, de ugyanúgy görög alapítású, ugyanúgy ma is fontos kikötőváros, és mindkettőben ugyanúgy sok külföldi él és dolgozik.

I.e. 600-ban görög hajósok alapították a várost Massalia néven, és a helyiek szerint a városnak azóta lelke van. A Marseilleben élő emberek sajátjaként vigyáz a város szépségére, jó hírnevére. Szintén a helyiek szerint, aki idelátogat, tudnia kell, hogy a város nem adja magát olyan könnyen, ezért Marseille-t fel kell fedezni. Száznál is több quartier, azaz kis negyed található a városban, s mindegyik saját templommal, játszótérrel és platánsorral büszkélkedik.

A Marseille-i régi kikötő kedvelt turistalátványosság. Az itt található tengeri kapu tulajdonképpen egy hatalmas diadalív, amely egyaránt nyílik szárazföldre és tengerre.

A város lakói mindig is szoros kapcsolatban éltek a tengerrel, ezért 162 méterrel Marseille fölött "lebegő" a hajósok védőszentjének temploma a Dotre-Dame de la Garde ma is zarándokhelye a tengeri halászoknak és hajósoknak. A tornyán látható nőalak kitárt karokkal a tenger felé fordulva áll, így várja a nyílt vízről szerencsésen megérkezetteket.

Szintén kedvelt turistalátványosság If szigete és a rajta található erőd, ahol Dumas elbeszélése szerint Monte-Christo raboskodott. A sziget - amely a XVI. századig lakatlan volt - olyan pici, hogy szinte csak az 1516-ban I. Károly parancsára épített erődítmény fér el rajta. Ez az épület 1528-tól kezdve évszázadokon keresztül, kizárólag börtönként funkcionált.

Marseille az elővárosokkal együtt 1, 2 millió ember otthona. Ugyan sok a diák, mégsem mondható, hogy egyetemi sokkal inkább kikötőváros. Marseille hajózásban és vízi szállítmányozásban betöltött szerepe az 1859-ben megépült Szuezi csatorna átadásával vált különösen jelentőssé. A mai napig ide futnak be a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkező olajszállítmányok. Bent a városban az autós közlekedés nehézkes, főleg azoknak, akik nem ismerik a várost.

Aki elvágyódik a városi zajból éjszakára, az Aix-en Provancéhoz hasonlóan 60-80 eurós áron már találhat külvárosi kertes villát, kifogástalan környezetben. Ilyen például a régi kikötőtől 15 pernyi autóútra található Les Achantes villa, ahol kisebb apartmant is kivehetünk, de ugyanígy egy csendes hálószobát is. Ha mégis a városban maradnánk egy tengerre néző városi erkélyes apartmant egy hétre 500 euróért bérelhetünk, de 2 éjszakánál kevesebb időre nehéz ilyen jellegű szállást találni.