Magyarok indulnak az Everestre

Klein Dávid és Várkonyi László hegymászó március 29-én indul Budapestről, hogy a magyar hegymászás történetében először oxigénpalack használata és teherhordók segítsége nélkül megmássza a Föld legmagasabb pontját, a Mount Everestet - jelentették be a résztvevők egy hétfői sajtótájékoztatón.

A két hegymászó számára nem idegen a Mount Everest. Klein Dávid először 2001 őszén próbálkozott a hegy megmászásával, egy nemzeti expedíció vezetőjeként, de lavinaveszély miatt vissza kellett fordulnia. 2005 tavaszán 8500 méterig jutott, akkor egy vihar miatt döntött a visszafordulás mellett. Legutóbb tavaly próbálkozott a 8848 méter magas csúcs meghódításával, ekkor 8450 méterig ért fel, de az erős szél és a mély hó miatt kellett visszafordulnia.

Társa, Várkonyi László először 1996-ban próbálta megmászni az Everestet, de ekkor 7800 méteres magasságból vissza kellett fordulnia. 1999-ben 8650 méterig, 2000-ben 8400 méterig jutott, 2001-ben a Klein Dávid vezette expedíció tagja volt. 2002-ben 8750 méterig sikerült felkapaszkodnia oxigénpalack nélkül, ezzel ő az oxigénpalack nélküli hegymászás magyar magassági rekordere. Ezen kívül mindkét hegymászó több 8000 méter feletti csúcs megmászásában vett már részt.

Az Everest megmászásának legfőbb nehézségét az okozza, hogy 8000 méter felett a légkör sűrűsége harmada a tengerszint közelében tapasztaltnak. A palackozott oxigén használata ezt a nehézséget jelentős mértékben csökkentheti.

A hegy első magyar megmászója, Erőss Zsolt 2002-ben oxigénpalackkal jutott fel a Mount Everest csúcsára. Oxigénpalack nélkül először Reinhold Messner és Peter Habeler érte el a csúcsot 1978-ban. Napjainkig több mint 1500 hegymászónak sikerült felérnie a Föld legmagasabb pontjára, ebből az oxigénpalack nélküli mászások száma 100 körülire tehető.

A Mount Everest megmászását a csapadékos időszak miatt a tavaszi vagy az őszi hegymászó szezonban szokás megkísérelni. A hegy csúcsára két bejáratott útvonal vezet: az északi (tibeti) és a déli (nepáli) útvonal, ezek közül a magyar expedíció az északit választotta. Ez az út hosszabb, monotonabb, szélnek jobban kitett terület, mint a déli, de kevesebb technikai nehézséget okoz a hegymászóknak.

Az expedíció március 29-én indul a Ferihegyi repülőtérről Bécsbe, majd onnan Katmanduba. Várhatóan április 2-án vagy 3-án lépik át a tibeti határt, és körülbelül öt nap múlva érnek az alaptáborba, amely 5300 méter magasan található. A mászás során több kisebb tábort építenek 6400, 7000, 7800 és 8300 méter magasan. A csúcs meghódítására a legfelső táborból indulnak, majd ide, vagy az alsóbb táborba térnek vissza. Feltehetően május elején érhetik el az Everest és a Föld legmagasabb pontját.