Nevelő vakáció a pusztuló természetben

A Spitzbergák szigetvilága eddig nem tartozott a turisták kiemelt célpontjai közé, most viszont a szigetek közül néhány azzal "csalogatja" ide a vendégeket, hogy Földünkön itt figyelhetők meg a leginkább a globális felmelegedés negatív hatásai.

A Svalbard szigetére látogató külföldi turisták számára csak az élmények egyik részét jelentik az itt megfigyelhető rénszarvasok, fókák és jegesmedvék, amerikai tudósok szerint ugyanis a világ ezen részén kétszer olyan gyorsan mennek végbe a globális felmelegedés folyamatai mint másutt. Az aggasztó folyamatot a maguk módján próbálják hasznosítani a turizmusból élő helyi vállalkozások, hiszen a cél, hogy valósággal ráijesszenek a turistákra, akik hazatérve talán környezettudatosabb életmódot folytatnak majd.

A szigetek erősödő idegenforgalmának ellenzői is szép számmal vannak épp a környezetvédők oldalán, mivel ez a terület a Föld azon kevés vidékei közé tartozik, ahol többé kevésbé sértetlen az eredeti ökoszisztéma. Rune Bergstrom, környezetvédelmi szakember szerint ezek a környezettudatos viselkedésre nevelő túrák sokkal kisebb károkat okoznak a környezetnek, mint mondjuk egy többezer dolláros hajótúra egy orosz jégtörő fedélzetén, vagy a mostanában népszerű Északi-sark fölötti ejtőernyős ugrások.

A Spitzbergák szigetvilághoz tartozó Svalbard ideális a klímaváltozás káros hatásainak szemléltetésére, ráadásul a többi hasonló szigettel ellentétben viszonylag könnyen megközelíthető. A klímaváltozás szabad szemmel is látható itt, mivel a hatalmas gleccserek kiterjedése évről-évre rohamosan csökken. Az elmúlt nyáron a jégmezők visszahúzódásával olyan kisebb szigetek kerültek a felszínre, amelyeknek még a létezéséről sem tudtak eddig. Szakértők szerint a gyorsabb pusztulás elődleges oka, hogy ez a terület jóval hamarabb melegszik fel, mivel a talaj és a víz színe is sötétebb. A napvilágra kerülő talaj aztán valósággal szívja magába a meleget, ezzel tovább gyorsítva a hó és jég olvadását.

A turisták érdeklődése a sziget iránt jelentősen nőtt az elmúlt években, főként mióta 2004-ben két amerikai szenátor, Hillary Clinton és John McCain is ellátogatott a szigetre, hogy felhívják a világ figyelmét az aggasztó jelenségre. Húsz évvel ezelőtt még gyakorlatilag nem létezett errefelé idegenforgalom, 2006-ban pedig már nem kevesebb, mint 70 ezer vendégéjszakát töltöttek itt el az óceánjáró hajókkal érkező turisták. A vendégek elsősorban a gazdagabbak közül kerülnek ki, ami a helyiek szerint jó, hiszen nekik nagyobb a befolyásuk saját hazájukban, ami az ismeretterjesztés hasznára válhat.

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=fDTYlB31xEbcLWiB

Az utolsó érintetlen vadon

Az Írországnyi területen fekvő Svalbard az egyik kirakathelyszíne a globális felmelegedés elleni küzdelemnek - mondják a norvég szakemberek, mert itt bárki a saját szemével láthatja a jég olvadását, a madarak számának csökkenését, vagy éppen azt, hogy a jegesmedvék egyre nehezebben szerzik meg a számukra szükséges táplálékot. A jegesmedvék táplálékforrásának csökkenését mutatja az a tény is, hogy a szigeten egyre több magányos kiránduló esik áldozatul az éhes állatoknak. 2005-ben például egy hegymászót támadtak meg a medvék néhány száz méterre Longyearbyen falucskától. A szigeten mindenütt útjelzőtáblák és feliratok figyelmeztetnek a jegesmedvék jelentette veszélyre.

A klímaváltozásban különösen érintett Norvégia nemrégiben ismertetett egy programtervet, amelynek értelmében az ország 2050-re teljesen megszűnteti a káros gázokat kibocsátó ipari tevékenységet. Ezt elsősorban a régebbi erőművek, bányák bezárásával érné el. A Svalbard szigetén működő széntüzelésű erőművet például a tervek szerint 2025-ben zárnák be teljesen.

A klímaváltozás feladatairól augusztusban konferenciát rendeznek Longyearbyenben, amelyen részt vesznek többek közt az ENSZ klímabizottsága az IPCC (Intergovermental Panel on Climate Change) tagjai. A bizottság 2007 elején tette közzé legfrissebb elemzését a klímaváltozásról és annak hatásairól, amelyben növekvő szárazságot, árvizeket, a betegségek terjedését és a tengerek vízszintjének emelkedését prognosztizálja a nem túl távoli jövőben.

A falu aktívan kiveszi a részét a felvilágosító munkából is. Rendszeresen érkeznek ide diákok a világ minden tájáról, hogy részt vegyenek a klímaváltozás hatásairól szóló kurzusokon, s megtanulják, mit tehetnek saját lakókörnyezetükben a káros folyamatok lelassításáért és megállításáért.

A legutóbbi szemináriumon holland, brit és ír diákok vettek részt és sokan közülük a szakemberek által is elismert ötletekkel álltak elő. Az egyik legjobb például egy brit diáké volt, aki olyan mobiltöltőket forgalmazna, amelyek a töltés befejeződése után automatikusan kikapcsolnak. Mérések szerint, ha a töltés után mindenki kikapcsolná a töltőjét, évente 33 ezer háztartás ellátásához szükséges energiát lehetne megtakarítani. Mások víztakarékos zuhanyrózsákat terveztek, vagy a kisvállalkozások teljes kizöldítésére készítettek programterveket.

A merész és dicséretes norvég terveket némileg beárnyékolja az állami tulajdonban lévő olajvállalat, a Statoil és több más cég a közelmúltban ismertetett nyilatkozata, amelyben reményüket fejezték ki, hogy a felmelegedés miatti gleccser-visszahúzódás új olaj- és gázlelőhelyeket tesz elérhetővé. Norvégia környezetvédelmi minisztere szerint nincs ellentmondás a két törekvés között, mivel az országnak létérdeke az olaj- és gázkitermelés technológiájának fejlesztése, de eközben nem feledkezik meg a kitermelés által okozott környezeti károk helyreállításáról sem.