Evezz, spórolj, élvezz!

Az elmúlt hetek tapasztalatai alapján, úgy fest, hogy a tavaszt idén is kihagyjuk, s átmenet nélkül jön a nyár. A síszezon után pedig kis túlzással rögtön következhet a vízitúra szezon. Megnéztük, milyen lehetőségek kínálkoznak a nyaralás egyik legolcsóbb és legélvezetesebb módjához. Hol, mivel, hogyan, mennyiért?

A közelmúlt vízi balesetei bebizonyították, hogy a folyami vízitúrázásra elsősorban azok a hazai folyók alkalmasak, ahol viszonylag kisebb a személy-, vagy teherhajó-forgalom, ugyanis a kevésbé gyakorlott túrázók számára az elsődleges veszélyforrást a nagy hajók által keltett hullámok jelentik. Ilyen formán legnagyobb hazai vízi utunkat, a Dunát csak azoknak a túrázóknak ajánljuk, akik rendelkeznek némi tapasztalattal.

Szeszélyessége, gyors folyása, nagy kanyarulatai miatt nem kevésbé veszélyes a Tisza sem (főként a felső szakaszok), de a jóval szerényebb hajóforgalom és a gyönyörű környezet okán ez a folyó a vízitúrázók egyik kedvenc terepe. Hasonlóan népszerű a nehezebbnek számító Rába, vagy az utóbbi időben a Bodrog és a Dráva is.

Hogyan lássunk hozzá a szervezéshez?

Vízitúrára kétféleképpen célszerű elindulni: valamely profi túraszervező cég segítségével, de indulhatunk saját szervezésben is, úgy, hogy a szükséges felszereléseket magunk béreljük ki. A legtöbb szervező cég ez utóbbira is biztosít lehetőséget, a különbség az előzőtől annyi, hogy ilyenkor minden csomag a túrázókkal együtt utazik a hajóban, míg egy iroda által szervezett túrán többnyire autóval szállítják csomagjainkat a következő állomásig.

Indulás előtti legfontosabb teendő a helyszín és táv kiválasztása. Kezdőknek nem célszerű a hosszabb, akár kéthetes kenutúrákkal indítaniuk, mert bár a folyással megegyező irányban haladunk jobb esetben, a napi nem ritkán 20-25 kilométer megterhelő lehet a gyakorlatlanok számára.

A leginkább klasszikusnak nevezhető túra a Felső-Tisza vidékét járja be. A klasszikus 8 napos túra a Tiszabecstől-Tokajig tartó 200 kilométeres szakasz, de létezik könnyített program is, amelyben öt napon keresztül evezünk Tiszabecstől Tuzsérig, de közben két pihenőnapot is beiktatnak a 128 kilométeres távon a szervezők. Az abszolút kezdőknek a Dombrád és Tokaj közötti, 2 és fél nap alatt teljesíthető 4 kilométeres távot ajánljuk, hiszen ennyi idő bőségesen elegendő ahhoz, hogy valaki belekóstoljon az evezésbe és később már egy hosszabb távval próbálkozzon. A Tisza felső vidéke a folyó legszebb részei közé tartozik. A viszonylag szűk meder és a változó vízállás miatt ezen a részen szinte nincs nagyhajós forgalom és a vadregényes partszakaszok, nagy folyókanyarulatok, hívogató homokpadok teszik ezt a szakaszt igazán vonzóvá a túrázók körében.

Gyakorlottabb túrázók választhatják a kissé nehezebb terepnek számító Rábát is, amelyen a hagyományos Szentgotthárdtól Sárvárig tartó szakaszt, ami a vízállástól függően nagyjából egy hét alatt teljesíthető. Az utóbbi időben egyre népszerűbb lett déli határfolyónk, a Dráva is, de mivel a folyó a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik, a folyón csak külön engedéllyel és előre bejelentve túrázhatunk. A folyón ráadásul a túrán résztvevők számát is korlátozzák: egy időben legfeljebb 35 ember túrázhat együtt. Ennek ellenére érdemes időt fordítani a szervezésre, mert a Dráva Magyarország talán legszebb folyója.

Nem hibázunk, ha a túra szervezéséhez a vizitura.hu, a vizibolha.hu, vagy a vidra-vizitura.hu oldalakon kezdjük el az információgyűjtést és a szervezést.

Szükséges felszerelések

A vízitúrák során nélkülözhetetlen és kötelező felszerelésekről nem árt időben tájékozódni. A jelenleg érvényben lévő Hajózási Szabályzat szerint a túrák során a hajóknak rendelkezniük kell az utasok számával megegyező evezővel, minimum egyliteres vízmerőedénnyel, vagy szivaccsal az esetleges vízszivárgások ellen. Minden hajóban kell, hogy legyen legalább egy legalább 5 méter hosszú kötél, a hajó rögzítéséhez a súlyának 5 százalékát kitevő horgony, vagy valamilyen egyéb súly és egy fehér fényű lámpa tartalék izzóval.

A legfontosabb kötelező felszerelési tárgy a mentőmellény. Ezeket sok esetben nem viselik az evezősök, ami egyrészt veszélyes, másrészt büntetést is vonhat maga után, ha a rendőrök észreveszik.

Vízitúra a Dunán

Azoknál a túráknál, ahol nem vesszük igénybe a csomagszállítást végző autókat, célszerű valamilyen vízhatlan tárolóeszközt magunkkal vinni. Ilyen célra leggyakrabban műanyag, jól zárható hordók, vagy zsákok használjunk, amelyeket a legtöbb túraszervező cégnél mi magunk is kibérelhetünk, de szükség esetén kereskedelmi forgalomban is kaphatók. A vízhatlan hordók előnye, hogy boruláskor nem merülnek el, így mindig kéznél lehet a szükséges száraz holmi.

A legtöbb túrszervező cégnél a sátrazáshoz szükséges felszereléseket is lehet bérelni, sőt például bogrács kölcsönzésére is van lehetőség.

Fontos tudni, hogy például a Tisza mentén lévő kempingekben a szállásköltség általában nem szerepel a túrák részvételi díjban. Természetesen vannak olyan túrák is, ahol a befizetett árban szállást és napi egyszeri étkezést is kapunk, ezekről pontosan érdeklődjünk, mielőtt befizetnénk a díjat.

Néhány ezer forintból kijön

A vízitúrázás amellett, hogy igazi kalandot és gyönyörű tájakat ígér az egyik legolcsóbb módja a nyaralásnak. Egy négyszemélyes túrakenu elő- és utószezonban 1600, főszezonban 2000, csúcsszezonban pedig 2500 forint körüli összegért bérelhető naponta. Ehhez az összeghez jöhet még a hajók szállítási díja, ami kilométerenként 150-180 forint között mozog.

A Tisza felső szakaszán, a már említett Tiszabecstől Tokajig tartó útvonalra egy 16 fős társaságnak a négy darab négyszemélyes hajó bérlése 55-60 ezer forintba kerül, a kiinduló állomásig tartó szállítás 40-45 ezer forintba, így a túra teljes bérlési költsége 90-105 ezer forintból jön ki, ami fejenként 6 ezer forint körüli kiadást jelent.