Végveszélyben a Galápagos-szigetek

Az UNESCO veszélyeztetett értéknek minősítette az Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigeteket, amelyet 1978-ban elsőként minősített a természeti térségek közül a világörökség részévé.

A szervezet e lépéssel arra kívánja figyelmeztetni a nemzetközi közvéleményt, hogy a szigetcsoport különleges állatvilága veszélyben forog - elsősorban az időközben kibontakozott tömeges turizmus és bevándorlás, valamint a sziget őshonos állatait veszélyeztető behatoló fajok következtében.

Az UNESCO - az ENSZ nevelési, tudományos és oktatási szervezete - Világörökség-bizottsága az új-zélandi Christchurch városában tartja július 2-ig tartó éves ülését, amelynek a Galápagos-szigetekre vonatkozó döntését a francia fővárosban jelentették be.

A Galápagos-csoporthoz tartozó 19 sziget az óriás teknősök, a szárazföldi és tengeri iguánák, albatroszok, kormoránok, vörös és kéklábú rákok és még több száz őshonos állat - köztük a környező vizekben rendszeresen időző bálnák - paradicsoma. Ez a különleges fauna vonz évente már több, mint százezer turistát ezekre a szigetekre. Az elmúlt 15 évben 150 százalékkal nőtt a térségbe luxushajókkal ellátogató turisták száma. Ez a megnövekedett hajóforgalom vonz a szigetekre egyre több bevándorlót, és ezen az úton érkeznek idegen állatfajok is, amelyek elszaporodva veszélyeztetik a szigetek ökológiai egyensúlyát.

Aggasztónak tartja határozatában az UNESCO azt is, hogy a Galápagos-szigetek térségében évente 300 ezer cápát ejtenek el, veszélyeztetve az állományt.

A Galápagos-szigetek mellett az UNESCO az afrikai Gambia folyó partján fekvő Niokolo-Koba szenegáli nemzeti parkot is veszélyeztetett térségnek nyilvánította, ott egy különleges antilopfajt fenyeget kipusztulás az orvvadászat és egy épülő erőmű miatt.

Szerdán a Világörökség-bizottság a Világörökség listáján szereplő helyszíneket is bővítette: többek között a madagaszkári Atsinanana esőerdő, a silini (Shilin) kőerdő néven ismert dél-kínai szubtropikus karsztos térség és a három színhelyből álló Csedzsu vulkánikus szigetek és lávaalagutak kerültek fel a listára. Az utóbbiakhoz tartozik az 1950 méteres Halla-hegy, Korea legmagasabb csúcsa is, amely vízeséseiről, különböző formájú kőalakzatairól és mára tóvá alakult kráteréről nevezetes. A Világörökség listáján összesen 139 ország 830 helyszíne szerepel.