Biztos nyerő maradt ki az új világcsodák közül

Pénteken végződött az a világméretű szavazás, amelyen több mint 100 millió beérkezett szavazat alapján állították össze az újkori világ hét csodáját. A heves vitákat kiváltó szavazás nyerteseit szombaton jelentették be hatalmas ünnepség keretében a lisszaboni Fény-stadionban. A világ hét új csodája a kínai Nagy Fal, az indiai Tadzs Mahal, a mexikói Chichen Itza piramisa, a jordániai Petra romvárosa, a Rio de Janeirói Megváltó Krisztus szobra, a római Colosseum, valamint a perui Machu Picchu lettek.

Az UNESCO 1999-ben szavazást kezdeményezett arról, hogy a modern kor embere mit tart a világ hét új csodájának. A The New Seven Wonders projekt keretében interneten és telefonon szavazhatnak a Föld lakói arról, hogy szerintük melyik épület, műemlék vagy akár város érdemes a kitüntető címre. Az interaktív kampány élére egy svájci filmproducer, Bernard Webber állt. A szabályok szerint olyan ember alkotta építményre adhatók le szavazatok, amelyek még ma is láthatók, megcsodálhatók. Feltétel volt, hogy az épületeknek 2000-ig már állniuk kellett, azaz most épülő vagy a közelmúltban elkészült hatalmas építmények, felhőkarcolók, hidak már nem vehettek részt a szavazáson. A szavazás egyik favoritja a három gízai piramis volt, amely ha nyert volna, egyedüliként az ókori és a legújabb kori csodák közé is bekerülhet.

A szavazáson a 2005. december 24-ig beküldött épületek, szobrok vehettek részt, a határidő után pedig egy Webber által felkért héttagú, építészekből álló nemzetközi zsűri választotta ki a 77 legtöbb szavazatot elért épületet, majd innen egy további szűkítéssel kiválasztották azt a 21 építményt, amelyekre beküldhették szavazataikat az érdeklődők. A végső szavazáson egyébként már csak tizenegy építmény szerepelt, s közöttük nem volt ott a három gízai piramis. Az egyiptomi hatóságok nemtetszésüknek adtak hangot, s már magát a szavazást is értelmetlennek tartották.

A 21-es listára toronymagasan került be a szavazás ideje alatt szinte végig vezető kínai Nagy Fal, a szintén biztos befutónak számító indiai Tádzs Mahal, a perui Machu Picchu, a Húsvét-szigetek híres szobrai, a párizsi Eiffel-torony, a Colosseum és a moszkvai Kreml. A szűkített listára bekerült a kambodzsai Angkor Vat templomegyüttese, a jordániai Petra sziklatemplomai, a mexikói Chichen Itza piramisai, Timbuktu városa az afrikai Maliban, az Alhambra erőd Granadában, az isztambuli Hagia Szophia, a viszonylag újnak számító építmények közül pedig a New York-i Szabadság-szobor és a sydneyi Operaház. A végső listán a gízai piramisok mellett a mexikói Chichen Itza, a római Colosseum, a párizsi Eiffel-torony, az athéni Akropolisz, a párizsi Eiffel-torony, a kínai Nagy Fal, a perui Machu Picchu, a jordániai Petra, a húsvét-szigeteki kőszobrok, az angliai Stonehenge és indiai Tádzs Mahal mauzóleum kaptak helyet.

Az egyre terebélyesedő vitára reagálva az UNESCO idén júniusban kijelentette, hogy az új világcsodák megnevezése körüli médiakampánynak semmi köze a szervezet azon tudományos és kutató munkájához, amelynek segítségével meghatározzák a világörökség részét képező épületeket. A projekt céljából létrehozott weboldalon megkezdődött a világ hét természeti csodájának szavazása is.