Kipusztuló természeti látnivalók

Döbbenetes látványban lehetett része annak, aki az elmúlt napokban hetekben Szilvásváradon járva ellátogatott Magyarország egyik leghíresebb természeti látványosságához, a Szalajka patakhoz. A gyönyörű Fátyol-vízesésben ugyanis egy csepp víz sem folyt. A jelenség - bár rémisztő - szerencsére csak átmeneti, de újfent rávilágítja figyelmünket pusztuló természeti látnivalóinkra idehaza és külföldön is.

A Fátyol-vízesés átmeneti eltűnése látványos ugyan, de ennél sokkal drámaibb következményei is lehetnek a globális felmelegedésnek, vagy az emberi hanyagságnak Magyarországon. Elég, ha csak a csapadékhiány miatt fokozatosan sivatagosodó Alföldre, a nagyobb folyókon tapasztalható szélsőséges vízjárásra, vagy akár a legutóbbi időben a Rába habzására gondolunk.

De nemcsak a klímaváltozás, vagy a túlzott ipari tevékenység fenyegeti Magyarország és a világ természeti látnivalóit, hanem maga a turizmus is. Az egyre bővülő tömegturizmusnak is jelentős szerepe van a légkör felmelegedésében. Évente mintegy 840 millió ember lépi át országa határait és egyre több ember utazik saját országán belül is. Ezek a tömeges utazások számottevő módon hozzájárulnak az üvegház-hatást előidéző gázok kibocsátásához, s a turisták által kedvelt légi közlekedés a környezeti kár egyik fő forrása. A megoldás ugyanakkor megoldás nem a turizmus fékezése, hanem olyan intézkedések foganatosítása, amelyek csökkentik az idegenforgalom okozta környezeti károkat.

Egyre kevesebb sípálya

Néhány éven belül a környező országokat járó magyar turisták is szembesülhetnek a klímaváltozás látható hatásaival. A tél közeledtével a sízés, hódeszkázás szerelmesei alig várják az igazi hideget és a hóesést, hogy minél több időt szenteljenek kedvtelésüknek. Ha a következő évek téli hónapjaiban is úgy alakul az időjárás, mint az elmúlt télen, akkor bizony egyre kevesebb síterep közül lehet választani. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egy tanulmánya szerint lehetséges, hogy a globális felmelegedést néhány évtizeden belül megsínylik az európai síparadicsomok is, különösen az alacsonyabban fekvő területeken lévők. A vizsgálatba bevont öt alpesi ország közül Németországot fenyegeti a leginkább ez a veszély, azután következik a sorban Ausztria, Olaszország, majd Franciaország és végül Svájc.

Jelenleg az Alpok egészét átfogó tanulmányban megvizsgált 666 lesiklópálya 90 százalékát fedi tartósan, legalább száz napig hótakaró. A szerzők szerint a hőmérséklet egy Celsius fokos emelkedése ötszázra csökkentheti a használható pályák számát, ez valószínűleg 2020-2025-ig bekövetkezhet. Két fokos melegedés - amely 2050-re várható a szakemberek szerint - négyszázra, az évszázad végére jósolt három fokos növekedés kétszázra csökkentheti a jól kihasználható lejtők számát - áll a tanulmányban.

Egyre kevesebb a hó

A klímaváltozás első áldozata már meg is van a népszerű síterepek közül: a Francia Alpokban 930 méter magasan fekvő kisváros, Abondance önkiormányzata úgy döntött, hogy bezárják a település sícentrumát, mert hóhiány miatt nem tudják gazdaságosan működtetni. A hegység franciaországi részein alig ötven év alatt 64 centiméterrel csökkent az átlagos hóvastagság.