A sziget, ahol nem érdemes sietni

Szűk velencei eredetű utcácskák, díszes, Párizst idéző épületek és paloták, buja növényzet, szikrázóan kék tenger és egyszerű, bájos falvak, gazdag történelmi örökség. Ha mindezt egyszerre szeretnénk látni, két dolgot tehetünk: elutazhatunk egy európai körutazásra, vagy ellátogathatunk Korfu szigetére, ahol mindez 600 négyzetkilométeren fellelhető.

A görögországi szigetek közül történelmében, építészetében és természetrajzában is látványosan elkülönülő Korfu már sok-sok éve felkapott célpontja a magyar turistáknak. Az üdülési szezon nagy részében fel kell készülni a tömegre, mindig zsúfolásig teli tavernákra, nehezen megszerezhető szállodai helyekre, de ennek ellenére Korfun mindig találni olyan partszakaszt, strandot, ahol nem botlunk alkoholgőzös brit charterturisták hadaiba.

A turisták tömegeit megelőzve más hódítók is érkeztek a szigetre: előbb a törökök, majd később a velencei hajók érkeztek ide, utóbbiak építészetének nyomát a mai napig élvezhetjük, Korfu óvárosában sétálva. A 400 éves velencei uralom után egy ideig a franciák, majd a britek következtek, utóbbiak leglátványosabb városképi változtatása Korfu városának hatalmas krikett-pályája, amely még napjainkban is használatban van.

Látnivalók sziget-szerte

A városban érdemes céltalanul sétálgatni, időnként megállva egy-egy hangulatos kávézóban. A város egyébként nem nagy, nehéz eltévedni benne, de ha találkozópontként az erőd bejáratát adjuk meg, ne felejtsük el, hogy két erőd is vigyázza a város kikötőjét. A település központja a főtér, a Spadina, ahol a már említett füves krikett-pálya is található. A tér város felőli oldalon az 1807-1814 közötti francia uralom emlékeit őrzi az árkádos vásárlóutca, ahol boltok, kávézók sorakoznak, teraszaikon pedig a hűsítő árnyékből élvezhetik a látványt a turisták. Az építmény egyébként a párizsi Rue de Rivoli mintájára épült.

A város látképe

A városhoz közel található a sziget egyik legismertebb - magyar kötődésű - látnivalója, az ókori görög mintára épült Achilleon Palota, amely Erzsébet királyné nyaralója volt. Sissi kifejezetten szerette Korfut, elsősorban a kitűnő klímája és a jó levegő miatt, az 1890-es év nyarát teljes egészében itt töltötte.

Szintén a szigethez köthető híresség a népszerű regényíró és állatvédő, a néhány éve elhunyt Gerald Durrell. A mókás történetekből ismert Durrel család egykori háza, a fehér villa, mai is áll Korfu városától kicsit északra, Kalamiban. Kedvelt program a városból induló kirándulóhajókázás, ahol a túra célpontja az író háza. Az épületben egyébként kiállításon mutatják be Gerald Durrel munkásságát. Korfu városából indulnak a közeli albán partokhoz közlekedő kirándulóhajók is.

Korfu, a smaragd sziget

Egy teljes napot kell rászánnunk, ha fel szeretnénk kapaszkodni a sziget legmagasabb pontjára, a mindenhonnan látható Pnadokrator, 1000 métert is meghaladó csúcsára. Legtöbben azért bérelt autóval vágnak neki az útnak, s út közben megcsodálják a Korfu szerte művelt olivatermesztést. Szinte minden helyi családnak van kisebb-nagyobb olivaföldje, s az ebből készült termékek, illetve maga az olaj a sziget legfőbb exportcikke. A hegy csúcsán - ahol csupán egy csúnya antennaállomás található - tiszta időben kitűnően ellátni Albániáig is.

Sidari sziklái

Korfu számtalan strandja közül talán a legszebb a sziget észak-nyugati oldalán található, hangulatos öblökkel szegélyezett Paleokastritsa, ahol állítólag Homérosz is partra szállt. A sziget nyugati oldalán egyébként, a nehezebb megközelíthetőség miatt is számos elhagyatott homokos strandot találhatunk. Ezekért érdemes megküzdeni a rosszabbnál-rosszabb utakkal és vállalni a vezetés fáradalmait is, mert a látvány mindenért kárpótol. Hosszú partszakaszokat találhatunk, ahol rajtunk és a domboldalakon legelésző szamarakon kívül senki más nem lesz.