Amerikába tartanak az eltűnt poggyászok

A légi forgalomban a poggyászeltűnésekből származó károk összege tavaly világviszonylatban meghaladta a 20 milliárd dollárt. Ez csak Európában és az Egyesült Államokban nagyjából évi 10 millió csomag eltűnését jelenti. A statisztikák szerint, magyar turistákra nem jellemző az utas és poggyászbiztosítás, pedig ez év márciusában csak a Heathrow új, 5-ös terminálján két hét alatt 28 ezer csomag veszett el. Mi lesz a végleg eltűnt csomagokkal, és miért ne tegyük a ruhák közé a gyerek játékgyurmáját és vízipisztolyát? Gyorstalpaló szezon előtt.

A szakemberek szerint, a poggyászeltűnések mértéke szinte biztosan nőni fog, hiszen 10 éven belül várhatóan háromszorosára nő légi utasok száma. Ennek ellenére a QBE Atlasz Biztosító adatai szerint a hazai utazók elenyésző, mindössze 35 százaléka köt poggyászbiztosítást is tartalmazó utasbiztosítást, míg ez az arány az EU-ban lényegesen nagyobb. Az unióban körültekintőbbek a turisták, hiszen közel 80 százalékuk biztosítja csomagjait és saját magát.

Tévhit

A poggyászeltűnések szempontjából semmi összefüggés nincsen a hosszú és a rövid távú utak között. Nem jellemző ugyanis, hogy több csomag veszne el a tengerentúli vagy akár az ázsiai utazások során. Egyforma eséllyel tűnhet el a poggyász nagyobb vagy kisebb reptereken is, és érdemben az sem befolyásolja ennek esélyét, hogy melyik légitársasággal utazunk.

Az Atlasz Biztosító, (ma QBE Atlasz Biztosító) szakértője Dr. Horváth Péter egy korábbi interjúban elmondta, hogy ez év márciusában a Heathrow új, 5-ös terminálján két hét alatt 28 ezer csomag veszett el. Pedig a reptér Európa legmodernebb légkikötőjének hírnevében áll.

Az átszállásnál tűnnek el

Fontos viszont, hogy át kell-e szállnunk az utazás során, mert a vizsgálatok szerint csomagjainkra a legnagyobb veszélyt éppen ezek az átszállások jelentik. A több járattal utazó turisták közül, százból háromnak rossz helyre szállítják a poggyászát, míg a közvetlen járatokkal, átszállás nélkül közlekedőknek, csupán 1,4 százaléka nem kapja meg csomagját a leszálláskor.

Sokan nem is sejtik, de az elkeveredett bőröndök hátterében a ruhák között megbúvó gyanús holmik (is) állnak. A check in pultnál leadott és felcímkézett bőröndök futószalagon az úgynevezett osztályozóba, majd az elosztóba kerülnek. Az osztályozóban történik a csomagok gépi átvilágítása, ahol rendszerint nagy feszültséget kelt, ha valamelyik bőröndben véletlenül bekapcsolódik egy elektromos fogkefe, vagy borotva, nem is beszélve az ébresztőórák ketyegéséről. Az ilyen esetek körülbelül hetente hozzák a frászt a reptéri alkalmazottakra.

Egy pillanatra lemerevednek a biztonságiak akkor is, ha az okos tulajdonos egy doboz játékgyurmát, vagy tartályos vízipisztolyt csomagol gyanútlanul a ruhák közé. Ilyenkor a tűzszerészek is készültségbe állnak, hiszen kötelességük a poggyász tulajdonosát visszarendelni a check-in pulthoz, és a csomagját kinyittatni vele. Ha az utas már a gépen van, előfordulhat, hogy nem kapja meg a táskáját a célállomáson, sőt az is lehet, hogy soha többet nem látja viszont. Az eltűnt csomagok tulajdonosainak 15 százaléka egyáltalán nem, vagy csak hetekkel később kapja vissza holmiját.

Az elveszett csomagok hátterében azonban többnyire emberi mulasztás, vagy egyszerű lopás áll. Ezek sajnos kivédhetetlenek. Amíg nem tudunk japán lakatot vagy zárat tenni bőröndjeinkre, (ezek állítólag kinyithatatlanok és megfejhetetlenek) addig a legjobb, ha fóliáztatunk, az értékes tárgyakat kizárólag a kézipoggyászba pakoljuk, és reménykedünk. Sokan nem tudják, hogy a fóliázott csomagok után -amennyiben kár éri- jogosultak vagyunk a kártérítésre.

Ha pedig valaki ismeretlen tárgyat, ruhát talál otthon a bőröndjében, akkor biztos lehet, hogy kotorásztak, csak éppen nem a tulajdonoshoz, hanem a mellette álló csomagba- jelen esetben a miénkbe- került vissza a tárgy.

Ha érkezés után hiába várakoznánk bőröndünkre a gumiszalagnál, azonnal jelezzük az eltűnést a biztonságiaknál. Ilyenkor egy jegyzőkönyvet vesznek fel a riport szobában. Leginkább a jegyünkön található számsorra kíváncsiak, (ez alapján történik a csomagazonosítás) de fontos lehet a bőrönd mérete, a színe és a fazonja is.

Végleg elveszett csomagok és bevásárló turizmus?

Az elkeveredett holmik 90 százaléka 90 nap alatt megkerül. A gazdátlanok az Egyesült Államok egyik déli államába, Alabamába kerülnek. Scottsboro városában 1970 óta vásárolják fel egy bizonyos fix árért a gazdátlan csomagokat, amelyek tartalmát egy közel 4000 négyzetméteres áruházban -mint használt cikk- 20-80 százalékkal olcsóbban újra eladják. Az Unclaimed Baggage Center-be naponta kamionszámra érkeznek a gazdátlan bőröndök. Ez körülbelül átlagosan napi hétezer új csomagot jelent.

A hátizsákok, bőröndök, laptop táskák tartalmát gondosan letisztítják, a ruhákat mosodába viszik, fertőtlenítik, vasalják, és fogasokra akasztva kategorizálva árulják. Menő, divatjamúlt, egyedi, márkás ruhák között válogathatunk külön férfi és női osztályon.

A műszaki cikkek kínálata is napról napra változik. Az áruház műszaki osztályán a régi retró daraboktól a legmodernebb csúcstechnológiáig mindenféle fényképezőgépet, kamerát és kütyüt megvásárolhatunk. Találtak már felbecsülhetetlen értékű papirusz térképet, drágaköveket, élő kígyót, Nasa által fejlesztett berendezéseket, és komplett korabeli lovagi páncélöltözetet.

Az Unclaimed Baggage Center tulajdonosa, Doyle Owens számos alkalommal elmondta már, hogy lehetetlen vállalkozás megtalálni bárki csomagját is, hiába érdeklődnek. 1970 óta csak alig néhány esetben tudtak segíteni az elkeseredett utasoknak a több millió jelöletlen bőrönd között.

Az eredetileg 300 dollárral és egy lerobban pick-up-al indult magánvállalkozás jogtiszta, és igen jövedelmező üzlet, nem utolsó sorban pedig kedvelt turistalátványosság. Az Unclaimed Baggage Center a déli nagyvárosok mindegyikéből könnyedén megközelíthető. Nashville-ből autóval alig két és fél óra, Atlantából három, Memphisből négy óra alatt érhetjük el Scottsboro-t.

Sz.K.