Olaszország válasza a Riviérára

2008.07.16. 9:09

A Costiera Amalfitana vagyis az Amalfi-part Nápolytól mintegy 80 kilométerre délre, a Salernói-öbölnél fekszik. Az Amafli-parton 11 városka található, mind egy-egy kis ékkő a tengerre néző meredek sziklafalak mentén. Jóllehet az Amalfi-partot évszázadokig csak a tenger felől lehetett megközelíteni, ma már az autósok is gyönyörködhetnek a szerpentinek oldalából. Az Amalfi-part és a 11 kistelepülés 1997-óta az UNESCO Világörökség listáját gazdagítják, s legkeresettebb üdülőhely, a névadó Amalfi és a közeli Sorrento a magyar turisták körében is kedvelt

Amalfi

Amalfi évezredes történelme, gazdag múltja, dél-olasz hagyományai, remek konyhája és híres borai egyre több magyar utazót csábítanak a vidékre. Ha pedig valaki nem találna elég programot és látnivalót az Amalfi-part 11 kisvárosában, annak karnyújtásnyira van Nápoly, Pompei és a Vezúv, a bátrabbaknak, pedig alig egy éjszakás tengeri hajóútra Szicília, illetve ettől lényegesen közelebb Capri.

Forrás: Getty Images

Amalfi Olaszország első tengeri köztársasága a 10. században, gazdag kereskedelmi kapcsolatokkal bírt. Az Amalfi-part a 19. században vált igazán híressé, amikor 1857-ben utak építésével a part könnyebben elérhetővé vált. Madeira, Nizza, és Cote d' Azure után hamar felfedezték maguknak az európai művészek és a gazdagok is.

A városban

Amalfiban alig néhány lépésre a parttól és a kikötőtől, felfelé a meredek sétálóutcán emelkedik a város dómja széles lépcsősorral, tarka márványhomlokzattal, arab-normann stílusú harangtoronnyal, és mesébe illő kerengővel. Ha Olaszországban kolostorokat, dómokat, egyházi épületeket szeretnénk felfedezni, ügyeljünk, hogy mindig legyen nálunk hosszúnadrág és kendő, mert előfordulhat, hogy rövidnadrágban és fedetlen vállal, nem engednek be.

Amalfi hagyományokban gazdag kézműves (főleg papír) múltjából a mai napig megmaradt néhány házi üzem, ahol a kézzel merített és gyártott papírok és díszdobozok, csomagolók sorakoznak a polcokon. A Piazza Duomo 11 szám alatt szebbnél szebb papírajándékok között válogathatunk.

Az egyik legszebb kolostorból kialakított négycsillagos szálloda a Hotel Luna. A hajdani kolostort Assisi Szent Ferenc alapította 1222-ben. Egyszerre modern és ódon falak között az egyszerűség, ami leginkább lenyűgözi a szállóvendégeket. Két éttermét korabeli mozaikos padló díszíti, és remek kilátás nyílik a nyílt tengerre. Mivel a Hotel Luna a város egyik legszélső sziklaszirtjén áll, saját kis eldugott strandja igazán intim hangulatú. A szobák mindegyikéhez terasz is tartozik, ahol rengeteg időt töltött, a Rossellini-Bergman házaspár, Humphrey Bogart, vagy még korábban Henrik Ibsen.

Forrás: Getty Images

Amalfiban könnyű elkeveredni a kacskaringós utcákon, hiszen nincsenek kerítések, és nem tudni, mikor tévedünk valakinek a saját teraszára. A helyiek tudják, hogy az ilyesmi gyakran előfordul, ezért nem lesznek haragosak, ha egy-két percig onnan gyönyörködünk a kilátásban. Bármerre is csatangolnánk a szűk és meredek utcákon, igazából nem tudunk eltévedni, hiszen mindig a lejtők irányába kell tartani, amelyek egyenesen a part felé visznek.

Az isteni Limoncello

Amalfiban és Sorrentoban az emberek főleg a turizmusból és a mezőgazdaságból élnek. Sokan szőlőt művelnek, és borral kereskednek. A turisták körében a legnépszerűbb borok a Ravello, a Gran Caruso, az Episcopio, és az Ariston. Érdemes egy üveg olívabogyót is venni, hiszen ezen a vidéken különösen finomak a szemek.

Nápolytól délre hatalmas citromültetvények színesítik a tájat. Gyakran fekete hálóval takarják be a fákat, hogy megvédjék a sós tengeri levegőtől és az erős széltől. Nápoly és környékének egyik legkedveltebb gasztronómiai különlegessége a citromlikőr, vagyis a Limoncello. Bár Amalfi lakói tudják, hogy az eredeti Limoncello hazája illetve szülővárosa Sorrento, az a néhány kilométeres távolság, ami a két település között feszül, nem tesz különbséget az elkészítés módjában. Az olasz háziasszonyok szívesen megosztják a turistákkal a Limoncello titkát, miközben hevesen kínálják a helyben termő, 60-70 dekás óriási, illatos citromokat.

Forrás: Getty Images

A Limoncelló alapanyaga a citromok vastag héja. A csíkokra vágott citromhéjakat 1 liter alkohollal felöntik, és 1 kiló cukorral öt napon keresztül áztatják, majd felfőzik, lehűtik, szűrik és palackozzák.

A Limoncellót aperitifnek és étkezés utáni emésztés-elősegítőnek egyaránt isszák, többnyire jéggel és pár csepp citromlével. Érdemes kipróbálni! A másik citromos ital a Granita. Ez tulajdonképpen jégkásává hűtött és aprított citromlé kevéske cukorral, amely szintén kitűnő hűsítő.

Sorrento

A Nápolyi és a Salernoi-öböl találkozásánál, egy mészkőtufa fennsíkon fekszik a 12 ezer lelket számláló Sorrento. Főleg régi vágású szállodáiról, kisboltjairól és faintarziás kézműiparáról híres városkát a part mentén vonattal is megközelíthetjük. A sorrentói nyaralást mindenképpen érdemes összekötni egy nápolyi és egy pompeji kirándulással, hiszen a nápolyi főpályaudvarról induló Circumvesuviana kisvasúttal nagyszerű kirándulásokat tehetünk. Az egykori Surrentum az ókorban elsősorban borairól valamint vörös színű agyagedényeiről volt híres, melyekkel a Római birodalom legtávolabbi provinciáiban is igen nagy volt a kereslet.

Manapság augusztusban se szeri, se száma a jazz a fesztiváloknak, amelyek különösen élvezetesek az érdekes helyszínek miatt. Az Ibsen park, a tengerparti teraszok, az ódon belső udvarok nagyszerű hangulatot kölcsönöznek a koncerteknek.

A meredek sziklafalak mentén kialakított strandok vize türkizkék, nyugodt, de hamar mélyülő. A Sorrentoi-félszigeten található hangulatos üdülőhelyek Sant'Agata, Sant'Agnello vagy Massa Lubrense szintén ideálisak egy-egy kirándulásra.

Forrás: Getty Images

Sorrentoban a látnivalók közül érdemes megnézni a Via De Maio közelében található és a város védőszentjéről elnevezett Szent Antal bazilikát. Giovanni Bernardo és Giacomo Del Po freskói nyugalmat és békességet sugároznak nemcsak a betévedő turisták számára, de a Lombard invázió elől menekülő Szent Antal sírjára is. A középkori városrész érdekessége a Marina Grande kapu, ahonnan az V. századig az egyetlen út vezetett a városból a part felé.

Keressük fel a Porta Parsano Nuova védőfalat, amely a középkorban óvta a várost egészen az 1561-es török invázióig. Lent a parton a sziklák között húzódik egy első századból megmaradt villa épülete, amely Pollius Felixé, az egykori polgármesteré volt. A villa körül található sziklás partszakaszon, vagy ahogy a helyiek nevezik a Bagno della Regina Giovanna-án kellemes, pálmaligetes apartmanok sorakoznak.

Sz.K.

KAPCSOLÓDÓ CIKK