Hétvégi kirándulás: a nagycenki Széchenyi-kastély

A kevés szép állapotban megmaradt hazai kastélyunk közül talán az egyik legismertebb és szépségében is dobogós épület, a nagycenki Széchenyi-kastély. Sopron felé legtöbbször elhajtunk mellette, pedig érdemes megállni itt néhány órára.

A kastély története

A Széchenyiek 1677-től zálogjogon, 1711-től örökös birtokként kezelték a nagycenki birtokot. Erre a kezdeti szakaszra, a birtoknagyságon kívül nincsenek adataink. Az bizonyos, hogy Széchenyi Antal generális 1741-ben már emeletes udvarházba költözött. Valószínűsíthetjük, hogy ez az épület a jelenlegi kastély helyén állt, ugyanis Franz Anton Pilgram ide tervezett barokk kastélyt az 1750-es években Antal gróf megbízásából.

Ekkor készültek a kastély együttes épületei, amelyek több átépítéssel ma is állnak. Hangsúlyos eleme az épületnek a családi címerrel díszített középrizalit, amely mögött díszterem és lépcsőház került kialakításra. Az épület keleti szárnyában kápolnát, a nyugatiban színháztermet hoztak létre.

A legszebb magyar kastélyok képeiért kattintson a képre

A barokk stílusnak megfelelően szimmetrikus "franciakertet" terveztek az épület elé. Ennek szerves része volt a Barkóczy Zsuzsanna (Széchenyi Antal felesége) által telepíttetett közel 3 km hosszú hársfasor, amely a mai napig látható. Végén az idők folyamán különböző épületek kaptak helyet. Így kezdetben kilátó, majd remetelak és kápolna, végül (ez látható ma is) gróf Széchenyi Bélának és feleségének, Erdődy Hannának a síremléke.

A család és a birtokok központjává Nagycenk Széchenyi Ferenc birtokossága idején vált, aki 1783-ban költözött ide. Amellett, hogy itt helyezte el a Magyar Nemzeti Múzeum alapjait képező híres gyűjteményét, jelentős építkezésbe is kezdett. Hefele Menyhért és Ringer József tervei alapján az addigi barokk jegyek eltűntek és klasszicizáló stílusú homlokzat került kialakításra, ami ma is látható. A melléképületek (istálló, gazdasági épületek) is emeletet kaptak és részben új funkciót is. Az úgynevezett "Vörös-kastély" a vendégek és a személyzet elhelyezését szolgálta.

A képre kattintva kedvenc hazai kisvasútjainkat nézheti meg

Az épület együttes végleges, mondhatjuk "mai" alakját Széchenyi István alakította ki. Széchenyi Ferenc három fia közül István kapta a cenki birtokot. 1834-40 között a soproni Hild Ferdinánddal végeztette az átalakítást, amely nyomán a középső, főépület mellé a nyugati szárnyon egy új kastélyrész került. Gyakorlatilag ebben az épületrészben folyt a mindennapi élet. Ide kerültek a nyugati tapasztalatok alapján a technikai vívmányok, mint például a fürdőszoba vagy a vízöblítéses WC.

István halála után fia, Béla csak kisebb átalakításokat végeztetett az épületen. Az 1860-as években a főépület rizalitközeinek beépítésével szélesebb lett a kastély illetve a virágház öntöttvas oszlopai is elkészültek. A parkba ekkor kerültek a ma is meglévő növényritkaságok.

A kastély életében a második világháború hozott változást. A bombázások során az épület súlyos károkat szenvedett, berendezésének egy része elpusztult, majd a több mint 20 éves gazdátlanság során a maradék is eltűnt.

Az állagmegóvás 1960-ban kezdődött, amikor az OMF tetőt húzott az addigra rommá lett falak fölé. A helyreállítás a főépület rekonstrukciójával kezdődött 1969-ben. Ebben az épületrészben nyitotta meg kapuit 1973. szeptember 21-én a Széchenyi István Emlékmúzeum, amely közel 2000 négyzetméteren, 17 teremben mutatja be a "Legnagyobb Magyar" életét és munkásságát.

A következő ütemben elkészült és funkciójában újjáéledt a méntelep. A Széchenyi-szárnynak is nevezett nyugati épületrészben 1985-ben az Országos Műszaki Múzeum és a Soproni Múzeum pénzgyűjteménye kapott állandó kiállítási lehetőséget. Az épület együttes teljes rekonstrukciója a parkkal együtt 1988-ban fejeződött be a Vörös-kastélyban kialakított szálloda megnyitásával. 1973 óta közel 4 millióan keresték fel a kastélyt.

A Széchenyi Emlékmúzeum kiállításai

Az U alakú épületegyüttes középső részében és a nyugati keresztszárnyban a Széchenyi István Emlékmúzeum kapott helyet. A keleti szárnyban méntelep, míg a nyugati, úgynevezett Vörös Kastélyban és a hozzátartozó virágházban szálloda és étterem működik. Az 1750 körül épült főépület kiállítótermeiben a Széchenyi család és Széchenyi István életét, munkásságát bemutató gazdag anyag látható.

A földszinti szobában a kastély stílusának, valamint a Széchenyiek életmódjáról kialakult történelmi képnek megfelelő főúri bútoregyüttesek kaptak helyet. Az így berendezett szobákban a falakon elhelyezett képekkel, valamint a kiállított bútorokhoz illő asztali tárlókban elhelyezett egyéb eredeti anyaggal tárgyalja a kiállítás a Széchenyi-család történetét és kiemelkedő alakjainak, Széchenyi Ferencnek és Széchenyi Istvánnak életét, politikai pályafutását. Az emeleti termek makettjei, modelljei a gyakorlatias Széchenyinek állítanak emléket.

A folyosó benyílóban a Lánchíd építéstörténete követhető nyomon, korabeli dokumentumok, emlékek alapján. A kiállítás különleges darabja az alapkő letételénél használt ezüst vakolókanál.

Széchenyi a vízi közlekedés fejlesztéséért is sokat tett. Az egyik tárlóban az Óbudai Hajógyár "Széchenyi" gőzösének modellje látható, amit még az alapító életében gyártottak és neveztek el! A vitrinek dokumentumai, tárgyai az Al-Duna szabályozásának óriási jelentőségű (diplomáciai, mérnöki, politikai) munkájáról adnak képet.

Magyarország XIX. századi domborzati térképe jól szemlélteti a folyószabályozások szükségességét és a nagyszabású vállalkozást ezek megvalósítására. Az 1846-ban létrehozott Tiszavölgyi Társulat és Széchenyi szervező munkája kerül bemutatásra a vitrinekben. A pusztító árvizek elleni hatalmas munka, a Tisza szabályozása, csak a század végére fejeződött be. A "Kisfaludy" gőzös modellje és a korabeli menetrendek a balatoni gőzhajózás megindulását mutatják be.

Az emeleti díszterem nemcsak hatalmas rokokó kályhája és a legismertebb Széchenyi portrék miatt hívja fel magára a figyelmet, de innen mutatkozik meg igazán a kert szépsége és tűnik fel a híres hársfasor impozáns mérete.

Széchenyi már fiatalon a lótenyésztés felé fordult. Angliai tapasztalatai arra ösztökélték, hogy a korszerű állattartást Magyarországon is megvalósítsa. Két ménes is volt a család birtokain. A korszerű lótenyésztés elterjesztése érdekében szervezte az első lóversenyeket, amelyekről színezett kőrajzok és különféle versenydíjak tanúskodnak. Közülük is kiemelkedik a két aranyozott ezüst serleg.

Az épület kereszt szárnyába az Országos Műszaki Múzeum kiállítása került, amely a magyar ipar múlt század végi fejlődését mutatja be.

Az ipar- és technikatörténeti kiállítás rövid áttekintést ad a XIX. századi Magyarország főbb iparágai, ágazatai, az egyes technikai újdonságok, a műszaki-tudományos élet, a műszaki-ipari oktatás fejlődéséről, különös tekintettel a kiegyezés (1867) utáni évtizedekre.

A magyarországi XIX. századi technika fejlődését bemutató teremsor nemcsak az egyes gazdasági területeken végbement változásokat mutatja be, hanem vázolja azt a szellemi kapacitást is, amit a magyar mérnökök az általános, világméretű fejlődés érdekében kifejtettek. Itt látható többek között Mechwart András hengerszéke, a Bánki - Csonka féle porlasztó és Bánki Donát robbanómotorja. A kiállítás szemlélteti a tőkés nagyüzemi árutermelésre való áttérést is az Osztrák-Magyar Monarchia sajátos viszonyai között úgy, hogy egyben utal az alkalmazott technikákra is.

Szintén ebben az épületszárnyban kapott helyet a múzeum numizmatikai kiállítása. A gyűjtemény a magyar pénztörténetet mutatja be kezdettől az 1000 Ft-os bankjegy megjelenéséig. Nemcsak a magyar pénzeket, hanem a Magyarországon forgott idegeneket is, érzékeltetve a pénzforgalmat, gazdasági kapcsolatokat.

A Széchenyi István Emlékmúzeum nyitva tartási ideje:

Április 1-től október 31-ig: 10-től 18 óráig
November 1-től március 31-ig: 10-től 17 óráig

Pénztárzárás: a múzeum zárása előtt 30 perccel. Hétfőnként a múzeum nem látogatható!

Jegyárak:

Diák/nyugdíjas: 450 Ft
Felnőtt: 900 Ft

Forrás: kirandulastervezo.hu - Magyarország látnivalói egy helyen!