Túra az ország legkisebb magashegységében

Bár hegyei alig érik el az ötszáz méteres magasságot, mégis néha olyan az ember érzése, mintha egy magashegységben kirándulna. A Pilis vonulatai és a Bakony között húzódó Vértes ideális célpontja a rövidebb-hosszabb túrázásoknak, hiszen a hegységet körülfogó két autópálya bármelyikén elindulva könnyen találhatunk megfelelő helyszínt a túra kiindulópontjának.

Az M1-es autópályán haladva Tatabánya centrum leágazásnál kell lekanyarodunk ahhoz, hogy a Vértes kapujába, Várgesztesre érkezzünk. Innen többféle túralehetőség közül is választhatunk, amelyek mindegyike a hegység északi vonulatait járja be.

Várgesztes

A 400 négyzetkilométernyi területen fekvő Vértes alacsonyabb a többi magyarországi középhegységnél, hiszen nincs olyan pontja, amely 500 méteres tengerszint feletti magasságot meghaladja. A turisták számára azok a szurdokok, szűk völgyek, széles fennsíkok a leglátványosabbak, amelyek szinte magashegyi jelleget kölcsönöznek a Vértesnek. A hegység területén alakították ki, mintegy 140 négyzetkilométeren a Vértesi Tájvédelmi Körzetet és a 6500 hektáros Észak-Vértesi Természetvédelmi Területet, amelyek a legfontosabb természeti értékek megőrzését hivatottak szolgálni.

A Vértes turisztikai vonzerejét növeli, hogy néhány látványos és több, romos állapotú vár található a hegyek között, amelyek többségéhez jelzett turistaúton juthatunk el. A romantikus vértesi várak közül kiemelkedik a Gerencsérvár, a nagyobbrészt épségben megmaradt Gesztes, Vitány, vagy a kifejezetten látványos Csókakő, de a hegységben több kisebb, romos állapotú vár maradványai fedezhetők fel.

Vitány

Közülük is az egyik legjobb állapotban fennmaradt vár, a kevésbé szép, téglatestre emlékeztető gesztesi vár, ahová a faluból kövezett úton, egy ideig a kék és a sárga közös jelzésen haladva, majd a meredeken emelkedő Várhegyre felkapaszkodva juthatunk el.

A gesztesi vár a vértesi várrendszer legnagyobb és legjelentősebb tagja volt, s az első erődítményt már az Árpád-korban, vélhetően a Csák nemzetség tagjai kezdték építeni. Jelentős várként először 1332-ben említik az iratok és később Zsigmond idejében királyi vári rangot kapott, ami jelentős kiváltságokkal járt.

A török hódoltság idején az 1500-as években többször is ostromolták a várat, de csak 1543-ban sikerült bevenni először, s ekkor elpusztult a hegy lábánál lévő falu is. Később az Esterházyak tulajdonába került a birtok a várral együtt és a tulajdonos németekkel telepítette be az elnéptelenedett falut. A vár elvesztette hadi jelentőségét és karbantartásával keveset törődtek. A második világháború után 1960-ban kezdődtek a felújítási munkálatok, s ma már ez az egyik legjobb állapotban lévő magyarországi vár. A gesztesi vár központi lakóépületében ma jól működő turistaház és étterem üzemel, tetejéről pedig kitűnő kilátás nyílik a Vértesre és a szomszédos településekre.

Csókakő

A vár megtekintése után kézenfekvő célpont lehet az országos kék túraútvonal egy 8 kilométeres szakasza, ami a következő, megtekintésre kiszemelt várhoz, a Csákvárhoz visz. Örvendetes, hogy más hegységekkel ellentétben a Vértesben gondot fordítanak a turistajelzések felfestésére, így eltévedni térkép hiányában is szinte lehetetlen.

Az út meredek falú völgyeken, lapos fennsíkokon vezetett keresztül, érintve a kőhányási turistaházat, ahol bélyegzőhely, kulcsosház, szépen felújított kápolna és időszakosan nyitva tartó büfé található. Ezután a Hosszú-bükk és Kis-bükk szép erdőiben túrázva érhetünk fel a Nagy-Tiszta szép kilátást nyújtó irtására, ahonnan már nincs messze az alig észrevehető Csákvár.

A vár egy bokrokkal benőtt hegy csúcsán áll, a megmaradt romok laikus számára szinte semmit nem mondanak az egykori épület alakjáról. Annyi azért kivehető, hogy a várat kettős árok vette körül és az egyik hosszabb falszakasz is látható még .

A feljegyzések szerint a vár a Csák nemzetség birtoka volt. 1188-ban III. Béla által győri püspökké kinevezett Csák Ugrin birtoka lett, aki itt is halt meg 1204-ben. Csák Máté a rozgonyi csatavesztés után elvesztette ezt a birokát is, s az ismeretlen körülmények között rommá lett vár a király birtokába került. A várat ezután más soha nem újították fel.

Aki autóval érkezik, ezután vissza kell kanyarodnia Várgesztes irányába. A négyórás, könnyű kirándulás végén jól megérdemelt ebéd/vacsora várja a túrázókat, a gesztesi Várhegy aljában lévő Nimród étteremben, ahol a finom vadételek mellé figyelmes kiszolgálás is jár.