Csend és nyugalom a nyugati őrvidéken

Vágólapra másolva!
Vas megye délnyugati sarkában találjuk ezt az erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati végek védelmére őrállókat telepítettek. Innen a táj neve Őrség. Bár a vidéket tavasszal a legjobb felkeresni, gyakorlatilag az év minden hónapjában érdemes ellátogatni ide, ha egy kis nyugalmat keresünk.
Vágólapra másolva!

Az őrségi emberek évszázadok során alakították ki a táj arculatát apró parcellás gazdálkodásukkal, tájba simuló épületeikkel, mindezt harmóniában a természettel, megőrizve, fenntartva annak sokszínű változatosságát. A természeti értékek mellett kiemelkedő néprajzi, kultúrtörténeti értékeket hordoz a táj. Ma ezekre az értékekre nemzeti park ügyel, melyet 2002. március 1-jével hoztak létre.

Az Őrségi Nemzeti Park (ŐNP) magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét, (a Belső-Őrséget,) Szentgyörgy-völgy környékét. Összesen 44 település határát öleli fel, közel 44 ezer hektáron.

Forrás: [origo]

Az Őrség hazánk különleges, folyók és patakok által formált erdős dombvidéke, ahol a vizenyős, nehezen járható völgytalpakat dimbes-dombos kavicshátak vonulata övezi. Nyugatról kelet felé fokozatosan ellaposodó dombokat, dombsorokat találunk, ezek fennsíkszerű formát alkotnak. A tájképet a folyók völgyei, valamint a bennük siető patakok teszik tagoltabbá. A terület átlagmagassága a tengerszint felett 250-300 méter. A legmagasabb pont Felsőszölnökön a Hármashatár (387 m), a legalacsonyabb a Zala-völgyében Felsőjánosfa határában (191 m) van.

Az Őrség legjelentősebb folyója a Rába, amely É-ról határolja a területet, emellett kiemelkedő a Zala (Szala), ami Szalafőtől északra ered és középen szeli át az Őrséget; illetve a Kerka. A patakok felduzzasztásával turisztikai szempontból is jelentős mesterséges tavakat hoztak létre. A Nemzeti Park felszínét e három folyó, valamint ezek mellékfolyóinak hordaléka építi fel.

Ha az ŐNP növénytani értékeiről szeretnénk képet kapni, három nagy élőhely csoportban kereshetjük azokat. Nagyságát tekintve az erdők a legszembetűnőbbek. A tájképet azonban dombtetei kaszálórétrek, völgyalji láprétek, apró mocsarak és lápok szabdalják. Az itteni táj 111 védett növényfajnak ad otthont.

Láprétek

A dombok közti völgytalpakat átszelő hidegvízű patakok mentén dúsfüvű nedves láprétek alakultak ki. E láprétek sok védett növénynek köztük számos jégkorszak utáni, úgynevezett reliktumfajnak adnak otthont.

Forrás: [origo]

Áprilisban kockásliliomra bukkanhatunk, májusban a zergeboglár tojássárga nagyságú és színű virágai tűnnek elénk, vagy a kecses szibériai nőszirom alkot lila tengert. Máshol sárga sásliliom díszlik vagy a gyapjúsás fehér pamacsait borzolja a szél.

Erdők

Az Őrség 63 százalékát borítják erdők, ami az országos átlag 3,5-szerese, így meghatározó szerepük van a tájkép alakításában.

A terület legjellemzőbb erdőtársulásai a kavicshátakat borító elegyes- vagy elegyetlen erdein fenyvesek, melyek miatt "gyántásországnak" is nevezik e vidéket. Az erdei fenyvesek laza lombkorona szintje alatt gyakran alakul ki lombos fafajokból második koronaszint, és fajokban gazdag a cserjeszint is. Ez utóbbi jellegzetes növényei a boróka, a szőrösnyír, a kutyabenge.

Lápok

A felszínig vizes völgytalpakban, lefolyástalan teknőkben jégkorszak végi, ún. reliktum fajokat őrző tőzegmohás lápok alakultak ki. Lápok ott keletkeznek, ahol a talajvíz egész évben a felszín közelében jár, a vízszint ingadozása kicsi. Kialakulásuk mészmentes, savanyú talajon, az ásványi és szerves anyagokban szegény források felszínre törése környékén történik meg. Típusaik szerint lehetnek forráslápok, fűzlápok, dagadó- és ingólápok.

Kultúrtörténeti értékek

Az Őrség néprajzilag önálló, sajátos kultúrát megőrző táj. Az egyetlen olyan tájegység hazánkban, melynek lakói a honfoglalás óta folyamatosan itt, egy helyben élnek. Az egykori királyi kiváltság levelekben feltüntetett őrállók családnevei ma is élők, azonosak az ezer évvel ezelőtt írottakkal. Méltán nevezzük e tájat az ország egyik legősibb magyar vidékének.

Miután a honfoglaló magyarok birtokba vették a mai Ny-Magyarországot, az itt lévő hegyeket, erdőket, folyókat védelmi vonalul használták fel. Itt húzódott a gyepű határa.

Forrás: [origo]

Az Árpádházi királyaink őrállókat telepítettek a vidékre. A szabadalmas őrállók a király emberei voltak, csak neki tartoztak szolgálattal, saját költségükön, saját fegyvereikkel védték a határt, ezért kiváltságokat élveztek, mentesültek mindenféle földesúri teher alól. Legfőbb elöljárójuk az őrnagy, vagy ispán volt, aki 12 esküdttel együtt látta el a bírói és közigazgatási teendőket is. A hajdani őrnagyi székhely Őriszentpéter volt.

Itt is és a szomszédos falvakban, Szalafőn, a szomszédos Kondorfán, vagy Farkasfán számtalan vendégház és fogadó áll a turisták rendelkezésére. Vannak köztük önellátó helyek is, de néhány háznál lehetőség van ellátás igénybevételére is. Érdemes kipróbálni a szinte alig ismert tipikus őrségi ételeket, amelyeket sehol máshol nem kóstolhatunk. A kondorfai Vadkörte fogadóban például elsőrangú az őrségi szárított vargányaleves és a helyi specialitás, a dödölle.

Tanösvények

A Nemzeti Parkban számos tanösvény található, amelyek néhány kilométeren mutatják be a vidék élővilágát, és kulturális örökségét. A jó kiépített sétautakon kellemes környezetben akár szakvezetés nélkül is érdemes végigsétálni, hiszen a kiállított táblákon minden szükséges tudnivaló elolvasható.

Egyedülálló szerfalvak

Aki erre jár, semmiképp se hagyja ki a környék talán legérdekesebb látnivalóját, a Szalafőn található pityerszeri falumúzeumot, ahol megnézhetjük a vidék jellegzetes faluszerkezetét. A hét szerből álló faluban a pacsirtáról (pityer) elnevezett szer - dombtetőn álló telep - a legmagasabb. A szalafői szerek a Zala völgyét övező dombláncok tetején épültek, s a települések egyik jellegzetessége, hogy a házak között nincsenek kerítések. Az egyes porták határát, öreg fák, vagy mesterségesen emelt földhányások jelezték.

Forrás: [origo]

A ma már falumúzeumként működő és belépőjegyért látogatható Pityerszer négy portából áll, ezek közül három eredeti, a negyedik házat pedig a szomszédos Papszerről telepítették át, hogy így rekonstruálják az eredeti településszerkezetet. A lakóházak mellett különböző gazdasági épületek is megtekinthetők.

Pityerszer házainak többsége a 19. század elején épült, ez alól egyedül az ún. csordásház kivétel, amelyet a 18. században húztak fel. Jellegzetes, kis ablakos oromzata jelzi, hogy ez az épület füstösház volt, azaz az egyetlen helység a benne álló kemencével konyhaként és lakószobaként is funkcionált.

A három eredeti helyén lévő házban még a 70-es években is laktak a helyiek, de ekkor már a hagyományos szarvasmarha-tenyésztéssel, erdőműveléssel, szénagazdálkodással, len-termesztéssel csak alig foglalkoztak. A házakat és a gazdasági épületeket a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága megvásárolta, a maradék néhány lakót pedig elköltöztette, így lehetővé vált az épületek és a beltelkek megőrzése.

A falumúzeum igazi különlegességei a szlovén eredetű gazdasági épületek, a fölszintes, vagy emeletes kástuk, utóbbiak közül egyedül itt tekinthető meg az egyetlen épségben maradt eredeti építmény. A falumúzeumban szakszerű idegenvezetéssel járhatjuk be az épületeket, az egykori istállóban pedig ajándékbolt és büfé is üzemel.

Forrás: Kirándulástervező - Magyarország látnivalói egy helyen!