Válságtúra a Wall Streeten

Sokak szerint az idei október volt a legrosszabb hónap a New York-i Wall Streeten az 1929-es gazdasági válság óta. Az amerikai kapitalizmus szíve egy külön világ, de egy rövid háromórás túra keretében bárki megismerkedhet az amerikai gazdaság- és válságtörténet főbb állomásaival, saját szemével is megnézheti a legtöbbször csak újságokból, híradókból ismert helyszíneket, megismerhet híres bukásokat, sikersztorikat, s nem utolsó sorban magyarázatot kaphat a jelenlegi válságról is.

A Wall Street 23. szám alatt a legendás és egyelőre még talpon lévő JP Morgan bankház épületének hatalmas gránit homlokzatán még ma is láthatók annak a terrortámadásnak a nyomai, amely 33 halálos áldozatot követelt 1920-ban. Egy háztömbbel arrébb, a 48-as szám alatt lévő felhőkarcoló helyén állt a város első pénzintézete, amelyet Alexander Hamilton alapított még 1784-ben. Az amerikai gazdasági élet központjában minden sarkon történelmi helyszínekbe botlik a látogató és szinte nincs is olyan épület, amelynek említésekor nem hangzana el a Rockefeller, a Roosevelt, a Goldman Sachs, vagy más legendás név.

A Wall Street történetét bemutató háromórás sétát, a "Nagy Wall Street-i válság túrát" húsz éve kínálja az érdeklődőknek Richard Warshauer, egy ingatlancég vezetője és társa James Kaplan. Az ötlet az 1987-es, a mostaninál jóval kisebb méretű és hatású válság nyomán vetődött fel a két üzletemberben és azóta - az aktuális eseményektől függetlenül - töretlen a túra sikere. Ha bármit is megtanulhatunk a történelemből, az az, hogy legtöbbször ismétli magát - mondta az ABC Newsnak Warshauer, társa ugyanakkor némileg optimistábban látja a dolgokat és szerinte a Wall Street mindig magára talál. Az eddigi válságokból mindig volt kiút, a piacok mindig magukra találtak, és most sem lesz ez másként.

Hamilton, a védőszent

A 25-30 fővel induló túrákat évente csupán néhány alkalommal hirdetik meg, így meglehetősen nagy az érdeklődés. A látogatók elsőként az Amerikai Pénzügyi Múzeumot keresik fel, ahol a holland alapítók korától kezdve - akkor még New Amsterdamnak hívták a várost - a modern Wall Street üveg- és acélpalotáiig követhetik végig az amerikai gazdaságtörténet főbb állomásait.

Itt megtudhatjuk, hogy az Egyesült Államok épphogy csak megalakult, máris egy gazdasági válsággal találta szemben magát 1792-ben. Az első amerikai elnök, George Washington Alexander Hamiltont nevezte ki pénzügyminiszterének, aki merész programot dolgozott ki az államadósság megfelelő fedezetének biztosítására, egyben politikai elveit átültette a kormányzásba. Közvetlen célkitűzése a bel- és külföldi hitelképesség megalapozása volt, valamint a nemzeti kormány megerősítése. A politikai csatározásokban többször kellett megvédenie pénzügyi rendszerét, ami egyben a békét is jelentette az új országnak, az angol-francia háborúk idején. Tevékenysége nyomán az amerikai pénzügyi rendszer védőszentjének is hívják.

Bár nem véletlen, hogy a nagy bankok, a tőzsde és az említett múzeum is New Yorkban kaptak helyet, az ország pénzügyi és gazdasági központja az 1820-as évekig Philadelphia volt, ekkor viszont az új Erie-csatorna megépítésével egyre több, árukkal megrakodott teherhajó jutott el. Ettől kezdve a város és a Wall Street lett a kereskedelem központja. A múzeum egyébként abban az épületben kapott helyet, amelyben egykor a Hamilton által vezetett pénzintézet, a Bank of New York működött.

A két óriás

A látogatók ezt követően felkeresik a New York-i tőzsde épületét, a hatalmas amerikai zászlóval a homlokzatán, Megnézik a Federal Hall előtt álló George Washington szobrot, itt hangzott el 1789-ben az elnöki eskü. A túra következő állomása a már említett Morgan Stanley székház, amelyben ma már elegáns lakások találhatók. Az épület erősen kilóg a környező magas épületek közül, - csupán négy emeletes - állítólag azért, mert Morgan azt mondta egyszer, hogy vagyona érzékeltetéséhez nincs szüksége felhőkarcolóra.

A Morgan dinasztia az 1830-as években kezdte meg pénzügyi tevékenységét mégpedig biztosítási kárigények kifizetésével egy tűzvész után, ami Alsó-Manhattan legnagyobb részét elpusztította. Néhány évtizeden belül a Morgan-birodalom Manhattan legnagyobb pénzügyi tényezőjévé vált egészen a 20. század elejéig, amikor egy kormányzati döntés értelmében szétdarabolták. A cég lecsökkent ereje ellenére J. Piermont Morgan volt az, aki megállította az 1907-es pánikot azzal, hogy rávette a többi nagybank tulajdonosát egy találkozóra, amelyen végül sikerült elérni, hogy a kisebb pénzintézetek elkerüljék a csődöt. Morgan addig nem engedte el a bankvezéreket, amíg össze nem jött egy 25 millió dolláros mentőcsomag, amelyet aztán egy hasonló összegű kormánysegítség egészített ki. Megdöbbentően hasonló a képlet a mai helyzethez.

Bukások és sikersztorik

A túra résztvevőit természetesen leginkább a Wall Street nagy bukásai érdeklik. Ezek az 1929-es nagy világválsághoz köthetők, amikor is a hiedelem szerint több tucat befektető vetette ki magát az épületek ablakaiból. A drámai esetek inkább csak a városi legenda részét képezik és vélhetően az emberek fantáziájának szüleménye, bizonyítékok ugyanis nincsenek a halálesetekre. Tény ugyanakkor, hogy 1929 után ugyan rövid ideig magára találtak a piacok, de 1932-ben még nagyobb lett a baj, egy évvel később pedig az Egyesült Államok bankjainak egynegyede ment csődbe.

Természetesen a sikertörténetek is érdekesek. Például az első zsidó bevándorlók egyikeként 1654-ben az Újvilág földjére lépő Marcus Goldmané, aki eredetileg használt ruhákkal házalt, majd később kisebb kölcsönöket nyújtott hasonló, szegény sorban élő "kisvállalkozóknak". Veje, Samuel Sach és a későbbi leszármazottak hozták létre az egyik legnagyobb bankházat - amely nem mellékesen a JP Morgan-nel együtt elkerülte a jelenlegi csődhullámot - a Goldman Sachs befektetési bankot. S, hogy mennyire sikeres volt a cég, bizonyítja, hogy két korábbi elnökét is pénzügyminiszternek nevezték ki.

Az első olajmilliárdos

A leghíresebb helyszínek mellett a túra résztvevői olyan helyeket is bejárhatnak, amelyek csak az igazi fanatikusoknak jelentenek valódi élményt. Ilyen például a Hanover square, ahol ma a szeptember 11-i terrortámadások brit áldozatainak az emlékműve is áll, vagy az egykori Vámház a Bowling Green-en. A Wall Street 26-os szám alatt áll az az épület, amelynek - illetve az itt székelő cégnek - hatására megváltozott az emberiség gazdasági monopóliumról alkotott képe. A Standard Oil egykori székházáról van szó.

Kevesen tudják, hogy az 1900-as évek elején a világ olajtermelésének 90 százalékát John D. Rockefeller birtokolta, de ez a hatalmas monopólim csak 1911-ig létezhetett, amikor is egy bírósági döntés nyomán a cége darabjaira szedték.

A túra a Wall Street 40-es szám alatt lévő hetven emeletes felhőkarcolójánál végződik, amely a 30-as években néhány hónapig a világ legmagasabb épülete is volt. Itt volt a Chase Manhattan Bank székháza, amelyet az az Aaron Burr alapított, aki egy párbajban megölte Alexander Hamiltont, Washington pénzügyminiszterét. Az épület mégsem erről híres leginkább, hanem arról, hogy 1946-ban az amerikai parti őrség egyik repülőgépe a nagy ködben belerepült a toronyházba, négy ember halálát okozva.