Falumetróval védi a környezetet az osztrák síterep

Az osztrák falvak hangulatát, a turisták kényelmét, és az ott élők életminőségét nagyban meghatározza a településen áthaladó autósok száma. A forgalom gyakran a síelők téli vakációját is megnehezíti, hiszen előfordulhat, hogy nehezen találunk parkolóhelyet a felvonók környékén. Ilyet Serfausban nem látni. Ebben a kis tiroli faluban teljes nyugalom van, a település ugyanis hat megállós légpárnás földalattit épített magának és a turistáknak. Környezetbarát közlekedési eszközök világszerte, amelyeket örömmel használnak a turisták, és amiből szerencsére már van magyar példa is.

Serfaus az egyre élénkülő turizmus miatt már jó néhány évvel ezelőtt végiggondolta a falucska közlekedési lehetőségeit. Mára megszületett a megoldás, s az Inn folyó fölött egy terebélyes legelőn meghúzódó falu a világ legkisebb földalattijával büszkélkedhet.

Rögtön a település határában tábla tájékoztatja az autósokat, hogy a közeli parkolóban hagyhatják a járműveket, mert ebben a faluban dorfbahn, vagyis falumetró közlekedik. A megállók jellege akár a nagyvárosi metróké ugyanolyan peronos csak kisebb, a bejáratoknál pedig tehenek legelésznek. A dorfbahn pálya mindössze 1280 méter hosszú, és összesen hat állomásos.

Serfausban tehát forgalom nincs, csönd viszont van. Ami ezt lehetővé teszi az a vonatot működtető drótkötelek és légpárnáknak köszönhető. A földalatti nesztelenül suhan. A szerelvény a falu határából a Komperdell felvonó völgyállomásáig viszi a turistákat, akik így kényelmesen, környezetbarát módon utazhatnak a sípályákhoz minden nap. Menetjegy nincs, a dorfbahnozás ingyenes.

Svájci példa

A magas széndioxid-kibocsátás okozta környezeti károk sajátos ötletet adtak a svájci turizmusban tevékenykedőknek. Az egyik ilyen kezdeményezés szerint, amelyik vendég környezetbarát technológiával érkezett a városba, a Hotel Europa St. Moritzban 20 százalékos kedvezményt kapott. Az ajánlatból nem csak a hibrid gépjárművek tulajdonosai profitálhattak, de a vonattal érkezők is spórolhattak egy kicsit. A másik ilyen település a szintén svájci Saas-Fee, amely tulajdonképpen egy teljesen autómentes település.

Meteorológusok mérései azt bizonyítják, hogy a hőmérsékletemelkedés különösen az 1980-as évektől erősödött fel. A környezeti hatásokra reagálva ekkor kezdődött el az alpesi gleccserek visszahúzódása, valamint a fák idő előtti virágba borulása. A tanulmányuk szerint a változások nyomán nőtt meg az árvizek, a hegy- és kőomlások és az iszaplavinák veszélye az alpesi országban.

Van magyar példa is

A fertőrákosi határ. Ide autóval nem lehet behajtani. A világörökség részét képező természetvédelmi terület értékeit a természetvédelmi szakemberek és a helyiek is igyekeznek megóvni a benzingőz, a kibocsátott széndioxid és más szennyező anyagok ártalmaitól.

Korábban egy vállalkozó"helyiérdekű" fuvarozási vállalkozásába kezdett, és olyan elektromos kisautókat (öko-autó) vásárolt, amelyek hasonlítanak a golfpályákon cirkálókhoz. Jelenleg is ezzel hozzák be a határról a faluba érkező osztrákokat. A húsz-harminc kilométeres sebességgel guruló kisautók jó szolgálatot tesznek.

Ennek a féltve őrzött tájnak a védelme érdekében kifejlesztett elektromos öko-autó környezetbarát, halk, és különleges utazási élményt nyújt. A kirándulások összekötik Magyarországot Ausztriával, ingáznak Fertőrákos és Fertőmeggyes között, de felfedezhetjük velük Sopron történelmi belvárosát is. A belföldi turisták is kedvelik az öko-autós kirándulásokat, mert ezzel a járgánnyal nemcsak az egykori vasfüggöny nyomvonalát, a Fertő tavi panorámát, a Mithras-barlangot nézhetik meg, de még a Fertő- Hanság Nemzeti Parkba is behajthatnak. Az okö-autós túrák 400 és 2200 forint között mozognak, kortól és a túra hosszúságától függően.

Környezetbarát közlekedési eszközök a világban, amiket már használnak a turisták

Seattle: Tervben a twike

A Twike egy csővázas három kerekes, villanymotorral, akkuval működő kétüléses, műanyaghéjas járgány. Svájcban fejlesztették, és 1996- óta gyártják. Olyan jármű, amely egyfelől biztosítja a munkába járással egybekötve a napi mozgásigényünket a szabadban, másfelől kombinálható egy környezetbarát erőforrással, harmadrészt jól viseli az időjárási viszontagságokat.

A twike-ok Londonban már legálisan használhatják az utakat, sőt ingyenesen parkolhatnak városszerte. Németországban, Hollandiában, de Svájcban, és az Egyesült Államokban is aTwike-ok a forgalom teljes értékű résztvevői, így rendszámmal közlekedhetnek. A seattle-i városvezetés javaslatára egyértelműen turisztikai célokra használnák a háromkerekű járgányokat, amiket az eddig csak elektromos bicikliket forgalmazó Electric Vehicles Northwest Inc. már sorozatban is gyárt. A magyar hatóság szerint ez a jármű jelenleg nem sorolható be egyetlen jármű kategóriába sem, ezért nem is helyezhető forgalomba.

Párizs: Velib

Idén Párizs került a figyelem középpontjába az egy éve kidolgozott bérbringa rendszerével. A bringabérlők járműveiket egy automata berendezés segítségével kikölcsönzik, majd 30 perc után a városszerte felállított 1450 bringaparkoló állomás közül, a célállomásukhoz legközelebb eső kölcsönzőben hagyhatják. Azért 30 perc után, mert csak az első félóra ingyenes, minden további félóra 1 euróba kerül. Idén nyáron naponta átlagosan 110-120 ezren használták a bicajokat, átlagosan körülbelül 18 percre. Kitűnően bevált városnézésre, bevásárlásra, éjszakai taxizás helyett, sőt dugóban is remekül alkalmazható.

Segway: Prága, Bécs, Linz

Nem mindennapi élmény a városi segway-túra. Az akkumulátorral működő járművet úgy fejlesztették ki, hogy már a minimális egyensúlyérzékkel megáldott emberek is könnyedén elsajátíthassák az irányítását. A városnézés segway-jel tehát valóban élvezethető. Linzben a Duna-parton a régi halászházak kertjei alatt például nagyszerűen lehet suhanni. A túrák a főtérről, a turisztikai hivatal épülete elől indulnak, és 45 euróba kerülnek.

Bécsben 50-70 Euró között mozognak a Segway-es városnézések és körülbelül háromórásak, de létezik egész napos városnézés is. Ha azonban hozzávesszük, hogy a kétkerekű végsebessége 25 km/óra, akkor világossá válik, hogy ennyi idő alatt nincs az a hely a városban, amit ne lehetne felfedezni.

Peking: Riksa

A riksázás Pekingben főleg az európai és amerikai turisták számára érdekes. Nem mintha sokat számítana a kínai főváros légszennyezettségének, hogy riksára szállunk-e vagy buszra, de sok turista mégis ezt választja, például a taxi helyett. A legjobb riksás túrákat a város talán legszebb részén, a Hutong negyedében tehetjük. Ezt a negyedet a városvezetés igyekezne skanzenszerűen megőrizni, amit az utóbbi években inkább kevesebb, mint több sikerrel oldott meg. Az egyébként széles pekingi sugárutak utak után, elég nagy kontrasztot mutatnak a Hutong girbegurba sikátoros utcái. Itt-ott még a riksás is alig tudja bevenni a szűk kanyarokat. Sokak szerint ez az egyik legjobb program a kínai fővárosban.

Sz.K.