Zuhanó Obama, utasmentő pilótanő - légibalesetek 2008-ban

A genfi székhelyű Aircraft Crashes Record Office (ACRO) adatai szerint hosszú idő óta a tavalyi esztendő volt a légiközlekedés legbiztonságosabb éve, a 136 balesetben összesen 965 ember vesztette életét. A 2008-as adatok még nem állhatnak teljesen rendelkezésünkre, de jó eséllyel újabb pozitív rekordot hozhat az idei év. A súlyos balesetek mellett volt nem egy, amely szerencsés kimenetelűnek bizonyult, többnyire a pilóták bravúros teljesítménye miatt.

Az ACRO csoport világszerte dokumentálja a légi katasztrófákat, s azokat a légibaleseteket veszi számba, amelyek hat főnél több utast szállító repülőgépeket értek. Az ACRO adatai szerint 1963 óta soha nem volt oly kevés légi katasztrófa, mint 2007-ben, így az elmúlt csaknem fél évszázad legbiztonságosabb évévé vált.

A 2008-as év eddigi baleseteit az AirSafe.com gyűjtötte össze, s a legalább 10 fős gépeket vizsgálták a felsoroláshoz. Szempont volt, hogy mindegyik gép valamely légitársaság flottájának tagja legyen, tehát magánbaleseteket nem vettek számba. A listán olyan balesetek is vannak, amelyek szerencsére nem követeltek halálos áldozatot, de az AirSafe.com vonatkozó feltételei szerint komoly eseménynek minősülnek.

Madridban volt a legtöbb áldozat

Az idei évben eddig regisztrált polgári repülőgép-balesetekben összesen 493 ember vesztette életét az utasokkal és a személyzet tagjaival együtt. A legtöbb áldozatot augusztus 20-án a madridi repülőtéren bekövetkezett katasztrófa követelte, ahol a spanyol Spanair MD82-es típusú gépe felszállás közben a földbe csapódott. A Las Palmasba tartó gép egyik hajtóműve felszállás közben kigyulladt, s a pilóta már nem tudta felemelni a gépet, amely a kifutópálya jobb oldalán a közeli dombos részbe csapódott. A darabokra tört repülőgép - mivel teletankolt állapotban indult el - szinte azonnal felrobbant. A fedélzeten 162 utas és 10 tagú személyzet tartózkodott, s 153-an, köztük 20 gyermek és két csecsemő életét vesztette a tragédiában.

88 ember vesztette életét az oroszországi Perm közelében szeptember közepén, amikor az Aeroflot légitársasághoz tartozó Aeroflot-Nord egy Boeing 737-ese leszállásközben rázuhant a Transz-Szibériai Vasútvonal egy szakaszára. A gép 1100 méter magasan járt, amikor megszakadt a kapcsolat a pilótákkal, majd lezuhant. A repülő a felismerhetetlenségig összeroncsolódott, s a fedélzeten utazók közül egy sem élte túl a katasztrófát.

A baleset után nyilvánosságra hozták a gép fekete dobozának anyagait, amely szerint meglehetősen furcsán viselkedtek a pilóták és nem hajtották végre az irányítótorony utasításait. Az eredetileg amerikai tulajdonban lévő gép Európa számára készült, de ott csak nem egész egy évig repült, majd átadták egy kínai társaságnak, ahol 15 éven át használták, mégpedig az európaitól nagyon eltérő klimatikus és egyéb viszonyok között. Amikor az Aeroflot-Nord orosz légitársaság idén július 28-án bérbe vette a gépet, annak a teljes amortizáció végső határáig alig három, a baleset idején már csak egy hónapja volt hátra. A gépen számos berendezés nem működött, s bár ezeknek a hibáknak Oroszországban nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget, a szakértők szerint nem kizárt, hogy együttesen jelentős szerepük volt a gép lezuhanásában.

A baleset kiviszgálását végző szakemberek szerint jelentős különbségek vannak az amerikai és az orosz gépek műszerei között, s nem véletlen, hogy a Boeingre ülő pilótáknak az Egyesült Államokban kell részt venniük továbbképzésen. A balesetet szenvedett gép kapitánya elvégezte a kurzust Denverben, a másodpilóta azonban nem. Emellett mindketten sokáig dolgoztak orosz repülőgépeken, és stresszhelyzetben az emberek általában automatikusan a megszokott eljárásokat választják. Vagyis a pilóták a másfajta műszerek miatt elvesztették térbeli orientációjukat, s mivel az átképzésük a Boeingre nem volt elégséges, végül maguk is hozzájárultak a gép lezuhanásához - állítja a vizsgálat.

Bravúros pilóták, szerencsés utasok

2008-ban több szerencsés kimenetelű baleset is történt a polgári légiközlekedésben, amelyek szinte kivétel nélkül a pilóták bravúros teljesítménye miatt nem követeltek halálos áldozatokat. A legemlékezetesebb a januári londoni eset, amikor a British Airways Sanghajból a brit fővárosba tartó Boeing 777-esének mindkét hajtóműve nagyjából a repülés utolsó tíz percében teljesen felmondta a szolgálatot és a leszállás előtti utolsó kilométereket nár vitorlázva tette meg a repülőgép. A későbbi vizsgálat szerint a tolóerejét vesztett hajtóművek ugyan nem álltak le, de üzemanyag-ellátásuk a kritikus pillanatokban a szükségesnél messze alacsonyabb szintre zuhant. A hiba a leszállás legkényesebb, végső szakaszában, a Heathrow repülőtértől 3 kilométerre, Nyugat-London sűrűn lakott negyedei felett 180 méterrel jelentkezett.

A gép épphogy elérte a Heathrow repülőteret. A leszállópályát azonban már nem: a Boeing alig néhány méterrel a Heathrow kerítése, illetve a mellette húzódó négysávos gyorsforgalmi út felett átlendülve, közvetlenül a kerítés után, a füvön landolt, csaknem 400 méternyire a pálya elejétől. A laza talajon a jobboldali fő futómű letört, a baloldali átszakította a szárnyat és a benne lévő üzemanyagtartályt, amelyekből a baleseti vizsgálók szerint jelentős mennyiségű kerozin folyt ki, de nem lobbant lángra. Összetörtek a hajtóművek és a szárny, valamint a törzs egyes elemei is. A gép a füvön csúszott több száz métert, és a pálya elejénél állt meg. Az utasokat a vészcsúszdákon mentették ki; ennek során nyolc utas és a személyzet négy tagja könnyebb, egy személy súlyos sérülést szenvedett. A baleset oka az üzemanyagvezetékek eljegesedése volt.

Szintén szerencsés véget ért a Qantas ausztrál légitársaság egyik Jumbojának útja is, ugyanis a gép törzsén repülés közben egy 2-3 méteres lyuk keletkezett, a repülő mégis sikeresen landolt. A Londonból Melbourne-be tartó járat a Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában kényszerleszállást hajtott végre. A fedélzeten tartózkodó 346 utasból és a 19 főnyi személyzet közül senki nem sérült meg a kényszerleszállás során. A hatalmas lyukat az első vizsgálatok szerint egy felrobbant oxigéntartály okozta.

A beszámolók szerint egy órával a hongkongi felszállás után hatalmas robaj volt hallható, és a gép gyorsan ereszkedni kezdett. Olyan volt - mondta egy utas -, mint amikor kidurran egy gépkocsi gumiabroncsa, de sokkal hangosabb. Az utasszállító a Dél-kínai-tenger fölött járva a 12 ezer méteres magasságból hirtelen 6000 méterre süllyedt, majd folytatta a süllyedést, de már lassabban.

Az ausztrál légicég gépei idén szokatlan mennyiségben szenvedtek kisebb baleseteket, több alkalommal is meghibásodtak, vagy kényszerleszállást hajtottak végre. Az 1920-ban alapított Qantas a világ egyik legrégebbi légitársasága, és igen jó biztonsági mutatói vannak: sugárhajtású utasszállítót még sohasem vesztett el, csak pár kisebb gépet, de az utolsót azokból is 1951-ben.

24 éves nő vezetett

Hatalmas szerencséjük volt a Münchenből Hamburgba tartó Lufthansa-járat utasainak is idén február végén. Az emlékezetes, egész Európát sújtó orkán erejű szélviharok több pilóta életét megkeserítették, de az említett járatot irányító két pilóta méltán fogadta később a 131 utas gratulációját. Már a leszállás megkezdésekor erős szélben ellenkrományozva kellett megközelítenie a kapitánynak a kifutót, de az utolsó pillanatban egy heves szélroham támadta meg azAirbus 320-ast, amelynek következtében a gép bal szránya a földnek csapódott. A nedves kifutón a szél felkavarta a vizet, a szárnyon lévő egyik merőleges terelő megsérült.

Az esetről készült videó

A pilóták számára nem maradt más választás, mint hogy újra felemeljék a gépet (ha landoltak volna, a gép kicsúszott volt a leszállópályáról). Mint ahogy arról az utasok egyike az n24 televíziónak később beszámolt, a fedélzeten nem volt nyugtalanság. A második leszállási kísérlet sikeres volt, a 131 utas és a hattagú személyzet számára véget ért a drukk, senki sem sérült meg. Később kiderült, hogy a kritikus pillanatokban az elsőtiszt irányította a gépet, aki a Lufthansa tájékoztatása szerint 24 éves és nő.

Obama is majdnem lezuhant

A megválasztott amerikai elnök, Barack Obama is szerencsésnek mondhatja magát, hiszen júliusban majdnem lezuhant a kampányrendezvényre igyekvő szenátort és stábját szállító MD81-es típusú repülőgép, amely a Midwest Airlines tulajdonába tartozott. A gép repülés közben meghibásodott, és a pilóta csak több tízezer láb süllyedés után nyerte vissza uralmát a repülő felett. Az amerikai Szövetségi Légiközlekedési Hivatal (FAA) azt állította, hogy nem is volt valódi vészhelyzet a gépen, ugyanakkor az ABC News birtokába került hangfelvételen a pilóta és az irányítótorony közötti beszélgetésből más derült ki. A felvételek szerint a pilóta már 41 másodperccel a hiba észlelése után jelezte a légiirányítónak: "Ebben a pillanatban vészhelyzetet szeretnék bejelenteni". Addigra elveszítette az irányítást a gép felett.

Obama gépe nem sokkal a felszállás után kényszerből irányt váltott. A pilóta arról tájékoztatta a demokrata elnökjelöltet és stábjának gépen ülő tagjait, hogy irányítási problémák léptek fel, a gép hánykolódott, és nem tudták kézben tartani. Nem sokkal a tájékoztatás után a pilóta bejelentette a vészhelyzetet a légiirányítóknak.

A gép szárnyában is meghibásodás lépett fel, és a 32 ezer láb magasságban gyorsan süllyedni kezdett. A központ ekkor megkérdezte, mennyien tartózkodnak a gépen. "51 fő a fedélzeten tartózkodók száma" - közölte a pilóta. Végül sikerült elkerülni a zuhanást, mert a pilóta 10 ezer láb magasságában hirtelen visszanyerte a gép feletti irányítást.