Téli túra Gemencen

A sajátos táj és természeti értékek, Csörge-tavi korcsolyázás, 7-13 kilométeres túrák, minimális szintemelkedés, a távolban kirajzolódó sárközi falvak, remek csárdák. Idén is több százan lehetnek a hagyományos téli Gemenc-túrán, ahol meglehet, hogy még a bakancsunk sem lesz sáros.

A hétvégén a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség idén is megrendezi a hagyományos téli sétáját a Gemenci erdőbe. A kirándulás tulajdonképpen a Duna-Dráva Nemzeti Park területén történik, és ahogy Dománszky Zoltán túravezető mondja, a téli Gemenc-túrák egy európai viszonylatban is sajátos tájat és természeti környezetet mutatnak be.

Milyen túra az, ahol még a bakancsunk sem lesz sáros?

Meghitt, nesztelen, látványos. A téli túrák előnye, hogy ebben az évszakban például a sűrű aljnövényzet és cserje sem zavarja az erdő áttekinthetőségét, így a rejtett zúgok is jól észrevehetők, sőt az állatok mozgása is könnyebben megfigyelhető itt. Sokkal többet megmutatnak magukból az erdők sziklaképződményei is, mert nem takarja el őket az aljnövényzet és a fák lombkoronája sem. A téli fagyott talaj szintén megkönnyíti a túrázók dolgát, ellenben a tavaszi vagy őszi a sárral, ami nagyon nehézkessé teheti a sétát.

Gemenc és a Duna-Dráva Nemzeti Park értékei

Ez a területet főleg a világhírű Gemenc miatt vált ismertté, ami a Duna utolsó, nagy természetes árterei közé tartozik. A múlt századi vízrendezések ellenére ma is 18.000 hektár kiterjedésű területet éltet a folyó dinamikus mozgása. Az áradások hozták létre a lenyűgöző, unikális ártéri növény és állatvilágot. A vizes élőhelyekre jellemző növénytársulások szinte minden variációja megtalálható. Fehérfűz-feketenyár ligetek, tölgy-, kőris,- szil-ligeterdők. Ezekhez változatos, fajgazdag növényvilág társul a cserje és gyepszinten is. Gemenc és a nemzeti park állatvilágának kiemelkedő értékei a védett jégmadár, a fokozattan védett rétisas, fekete gólya és kerecsen sólyom. Gyakoriak a nagyvadak: gímszarvas, dámvad, vaddisznó, ezért a Gemenc mindmáig nemcsak az ország, de egyben Európa egyik legjelentősebb vadászterülete.

Tanösvények a nemzeti parkban

A festői szépségű, háborítatlan táj szerencsére a belföldi turizmus idegenforgalom számára is nyitott. A nemzeti park négy tanösvénye közül talán a Szekszárd-Bárányfoki a legszebb. Szekszárdtól keletre a gemenci erdei vasút végállomása körül kialakított sétaúton tekinthetik meg a turisták a jellegzetes ártéri és ártéri-erdei élőhelyek, élővilágát.

Az ártereket nyaranta sokan kenuval fedezik fel. Erre a legjobb tanösvény a Rezéti-Holt-Duna túra, ahol a vidék vízi világát ismerhetik meg a látogatók. A mellékág látványos, háborítatlan szakaszán a turisták csendesen merítik az evezőt a vízbe, mert az ártéren, akár inni, vagy nyáron fürdőzni készülő állatokat is láthatnak. Ilyenkor télen sokan gondolkodóba esnek egy nyári ártéri kenutúra lehetőségén.

A téli Gemenc-túra útvonala

A szervezők az összeverbuválódott turistákhoz és az időjárási viszonyokhoz képest három útvonallal készülnek. A rövidebb túra Szekszárdról indulva, Keselyűs, Sáros és Borrév érintésével éri el a bárányfoki kék sáv turistautat. A hosszabb túra Keselyősi indulással Bárányfok, Józsefpuszta, és a Csörge-tó útba ejtésével Szekszárdig tart. A harmadik útvonalat sáros idő esetére a Keselyűs - Bárányfok - Sió-töltés - Szekszárd- Palánk vonalra tervezik.

Látnivalók

A siótöltés szakasz a Holt- Sió és az "élő" Sió jellegzetes formáiból mutat be részeket a túrázóknak, amely az alföldi kéktúra gemenci szakaszának egy része. A Sió védőtöltésén elindulva az ártérig baktatnak a kirándulók. Bárányfoknál a fent említett kék turistaút kilép az ártérből és mezőgazdasági területeken halad egészen a Csörge-tóig, illetve Szekszárd határáig. A Sió töltéséről napos idő esetén még ilyenkor télen is messze lehet látni. Kirajzolódnak a sárközi falvak, a környező mezők, távolabb a Szekszárdi-dombság és még magát Szekszárdot lehet látni.

Keselyűs vadászházairól, a régi Szarvas-fogadóró és horgászvizeiről mesél. A Keselyűsi Csárda ilyenkor is forgalmas. Éhes és szomjas turisták, horgászok pihennek minden nap, akik szerencsére már kiadó szállást is találnak a településen. Vannak, akik csak ücsörögnek, melegednek a csárdában, következő Szekszárd felé tartó menetrend szerinti járat induláság.

Józsefpusztán hajdan volt mezőgazdasági telepet érintenek a kirándulók, amely a XIX. század második felében épült ki. A mezőgazdaság jelenleg hátérbe szorult ezen a vidéken a magtárak és istállók többnyire használaton kívül vannak, és a volt cselédházak is már zömmel lakóházak lettek.

A Csörge-tó valamikor a Duna holtága volt, aztán Szekszárd strandja lett a XIX. század végétől a XX. század közepéig. Néha teljesen kiszáradt, mint ahogyan az a 1990-es évek eleji nyarakon is tapasztalható volt. Ekkor a Csörge-tavi Rock Maratont rendezték a mederben és a parton hosszú éveken át. A rock-fesztiválra évről-évre több tízezren látogattak leginkább sátorral. Az utóbbi években azonban relatív magas a vízszint. Így télen a befagyott tó meder korcsolyapályának is kiváló és biztonsággal használható.

A holtágak mellett telelő vízimadarak is nagy számban fordulnak elő, ami érdekes látványosság, s egyben kiváló fotó téma. Rengetegen jönnek csak a mozdulatlan természet miatt, de a Bárányfoki Trófea Múzeum is sok érdeklődőt vonz. A téli túrák kifejezetten népszerűek: volt olyan téli Gemenc-túra, ahol több mint 200 fő vett részt, a január 17-én szervezett Bartina teljesítménytúrán pedig 728 fő volt jelen. A mostani túra szombaton, január 24-én kezdődik.

Hasznos tudnivalók

Az utazást oda felé menetrend szerinti autóbusszal a szekszárdi autóbusz-pályaudvarról a 9.30-kor Keselyősbe induló járattal javasolják, visszafelé pedig a Kendergyár megállótól Szekszárd felé.

A turisták 9.20 -kor a szekszárdi autóbusz-pályaudvaron vagy 10.00 órakor a Keselyűsi Csárda előtt találkoznak.

A túravezetők javaslata, hogy az időjárásnak megfelelő túraöltözeten kívül, az a biztos, ha beteszünk egy váltó cipőt és egy váltó zoknit, esetleg fényképezőgépet vagy távcsövet. Mivel Gemencen még tartanak a téli vadászatok, fogadjuk meg a szakértők tanácsát, és ne térjünk le a túraútvonalról.

Sz.K.