Légijárat hiányában buszos turistákat várnak a Balatonra

A légi turizmus helyett a buszos utazások népszerűsítését tűzte ki célul a Balaton környékén a Magyar Turizmus Zrt. Az eddigi stratégiától eltérő lépésre azért volt szükség, mert a sármelléki repülőtér előre láthatóan az idei szezonban nem fogad járatokat.

A sármelléki repülőtéren 2008 októbere óta a Ryanair járatainak csökkentése miatt szünetel a menetrend szerinti légi utasforgalom. A repülőtér leghamarabb valószínűleg csak a szezon végén tud új járatokat fogadni, mert a tulajdonos befektetőt keres, és az üzemeltetés átvételével kapcsolatos teendők várhatóan elhúzódnak.

A sármelléki repülőtér forgalmának nagy részét a legnagyobb európai fapados légitársaság, a Ryanair járatai adták, de a téli szezonra épp a cég kivonulása miatt átmenetileg bezárták a repülőteret. Az említett útvonalakra egyébként jelenleg sem lehet foglalni jegyeket a Ryanair honlapján a nyári időszakra. Legutóbb pedig a Fly Balatont használó DHL csomagküldő szolgálat jelentette be, hogy felszámolja a repülőtéren működő raktárbázisát. A repülőteret használó Lufthansa áprilistól közlekedő járatai ugyanakkor a 2009-es szezonban is járnak majd Sármellékre: a nyári időszakban hat éve közlekedő frankfurti charterjáratra, valamint a két éve üzemelő düsseldorfi és hamburgi menetrend szerinti járatokra a légitársaság oldalán jelenleg is vásárolhatók jegyek.

Befektető kerestetik

A sármelléki FlyBalaton repülőteret üzemeltető Cape Clear Aviation jelenleg befektetőt keres és minden partnerével tárgyalásokat folytat a repülőtér forgalmának tavaszi újraindításról - közölte a többségi ír tulajdonú társaság megbízott kommunikációs ügynöksége. A cég szerint a repülőtér menedzsmentje felvette a kapcsolatot eddigi partnereikkel, a légitársaságokkal és az utazási piac más szereplőivel, akikkel tárgyalnak a tavaszi folytatásról. A stabil működéshez azonban az eddiginél sokkal nagyobb térségi és állami segítséget remél a repülőtér üzemeltetője.

A Fly Balaton szerint, bár a repülőtér magántőkéből épült, hasonlóan más külföldi regionális repterekhez csak széles körű összefogással oldható meg az üzemeltetés: a turisztikai piacon érdekelt önkormányzatok, magánszemélyek, vállalkozások és az állami szereplők bevonásával lehet ezt megvalósítani. A cég szerint az ide repülővel érkező turisták költéseinek jóval nagyobb hányadát kellene visszaforgatni a külföldi marketingre, ami százmilliós nagyságrendű hozzájárulást indokolna az állam, a megyék és a települések részéről.

A sármelléki repülőteret négy éve üzemeltető Cape Clear Aviation tavaly október végén jelentette be, hogy - eddig működése során először - ideiglenesen bezárja a téli időszakra a FlyBalaton repülőteret. Indoklásként elhangzott: a Ryanair az Európába begyűrűző gazdasági válság hatásaira, az alacsony foglaltságra és a magas kerozinárakra hivatkozva törölte a téli menetrendből egyetlen, Balatonról induló londoni járatát. Az akkor közölt szándék szerint a március végén kezdődő nyári menetrendi időszakban újból kinyit a sármelléki reptér.

Három forgatókönyv

Az így előállt új helyzetnek megfelelően az MT Zrt. azt javasolta, hogy a Légi Marketing Alapot (LMA) átmenetileg a Buszos Marketing Alap (BMA) helyettesítse, amely a környező országokra koncentrálna, ösztönözve, hogy a régióba minél több autóbuszos turista érkezzen - olvasható az MT Zrt. honlapján megjelent közleményében. A turisztikai szakemberek úgy vélik, hogy a sármelléki repülőtér helyzete háromféle forgatókönyv szerint alakulhat. A pesszimista forgatókönyv szerint a repülőtér tulajdonosa nem talál új befektetőt, amelynek következtében a repülőteret kénytelenek lesznek bezárni. Az optimista forgatókönyv szerint sikerül új befektetőt találni, aki vállalja az üzemeltetést, kifizeti a reptér adósságait és még az idei szezonban újraindulhat a légi forgalom Sármelléken. A realista szemléletmód szerint a tulajdonos ugyan talál új befektetőt, de az üzemeltetés átvételével kapcsolatos teendők elhúzódnak, és leghamarabb csak a szezon végén tud új járatokat fogadni a repülőtér.

A stratégia megváltoztatását az új helyzettel indokolja a Magyar Turizmus Zrt., annak érdekében, hogy a Balaton régió turizmusa átmenetileg se szenvedje el a repülőtér hiányát. Az MT Zrt. javaslata, hogy a Légi Marketing Alapot (LMA) átmenetileg a Buszos Marketing Alap (BMA) helyettesítse, amely a környező országokra koncentrálna.

Szűcs Balázs, a Magyar Turizmus Zrt. marketing igazgatója az [origo]-nak elmondta, hogy a Buszos Marketing Alapra azért volt szükség, mert Németországban a recesszió hatására ismét jobban keresik a fogyasztók a költséghatékony utazási megoldásokat. Németország keleti tartományainak relatív közelsége, jó közlekedési infrastruktúrája révén a Balaton könnyen elérhető számukra közúton, így ebben a szegmensben ismét nagyobb potenciállal bír a tó. A Sármelléki FlyBalaton repülőtér üzemeltetése körüli bizonytalanság is azt indokolja, hogy keressük az alternatív lehetőségeket.

A Buszos Alap a térség szolgáltatói, önkormányzatai, illetve térségi turizmusmarketing egyesületek és egyéb társulások által összeadott forrásból gazdálkodik majd, s ezt egészítené ki az MT Zrt által felajánlott összeg. A pénzek felhasználásáról a forrást biztosítók által delegált testület dönt - mondta el Szűcs Balázs.

A marketingalapban felhalmozódó összegeket elsősorban a buszos csoportos utazásban hagyományokkal rendelkező Ausztriában, Németországban, esetleg Lengyelországban és Csehországban költenék el reklámokra. A repülős turizmusról a buszos turizmus erősítésére a hirtelen megváltozott feltételek miatt volt szükség - mondta a marketingigazgató, de ez nem jelenti azt, hogy a Magyar Turizmus Zrt.-nek ne lenne hosszabb távú gördülő marketing stratégiája.

A sármelléki repülőtér kiesése komoly veszteség a térségnek, hiszen a repülőtér közvetlenül és közvetetten több száz ember megélhetését biztosítja és a közvetlen légiösszeköttetésnek pont az volt az egyik legfőbb erénye, hogy új, távolabbi piacokat tudott bekapcsolni. A turisztikai szakemberek és a Balaton régió érdekelt szolgáltatói/szervezetei abban bíznak, hogy a sármelléki repülőtér helyzete hamarosan megoldódik és ismét fogadja a Balatonra érkező járatokat a repülőtér, újabb vendégeket, vendégéjszakákat és több bevételt eredményezve a Balatonnál.