Túlélhető a legtöbb légibaleset

Csodaként emlegetik a US Airways légitársaság repülőgépének januári esetét, mikor a pilóta hajtóművek nélkül hajott végre sikeres kényszerleszállást New Yorkban, a Hudson folyó vizén. A bravúros manővert mindenki túlélte, s a legutóbbi, szerdai amszterdami légibaleset is a korábbiakhoz képest jóval kevesebb halálos áldozatot követelt. Pusztán szerencse, vagy tényleg biztonságosabbak manapság a repülőgépek?

Szerdán az amszterdami Schipol repülőtér közelében leszállás közben lezuhant a török nemzeti légitársaság Boeing 737-ese. A becsapódás viszonylag kevés halálos áldozattal járt, sokan pedig teljesen épségben sétáltak el a darabokra tört repülőgéptől. Az eset nyomán nyilatkozó iparági szakértők szerint ez korántsem véletlen: szerintük manapság minden korábbinál nagyobb a túlélési esély egy repülőgép-balesetben. Ennek az oka, hogy a modern repülőgépek szerkezete erősebb, a tűzvédelmi berendezések fejlettebbek, a gépek személyzete pedig jobb kiképzésben részesül napjainkban, mint korábban.

A szerencsésen végződött New York-i és az amszterdami esetek mellett persze történnek tragikus végkimenetelű balesetek is: nemrégiben az amerikai Buffalo városának közelében zuhant le egy repülőgép, és a fedélzeten tartózkodó 49 emberből senki sem élte túl a becsapódást. Ennek ellenére a repülés történetének a mostani a legbiztonságosabb időszaka (például korábban egyetlen évben sem regisztráltak olyan kevés halálos áldozattal járó légibalesetet, mint 2008-ban).

Túlélhető balesetek

Az általános hiedelemmel ellentétben így a legtöbb repülőgép katasztrófa napjainkban valószínűleg túlélhető. A balesetek többsége ugyanis a repülés két fontos szakaszában, leszállás és leszállás közben a repülőtéren, vagy annak közvetlen közelében történik. Olyan szakaszban, amikor a pilóták legtöbbször ellenőrzésük alatt tartják a repülőt, s különböző manőverekkel jó eséllyel csökkenthetik az esetleges becsapódás erejét - írja az Msnbc Travel.

A szerdán balesetet szenvedett török utasszállító az amszterdami repülőtértől 3 kilométerre egy mocsaras mezőre zuhant, s a fedélzeten tartózkodó 134 emberből 9 vesztette életét, 50 megsérült, a többiek viszont épségben kászálódtak ki a gépből. A 7 éves repülőgép a Boeing 737-es családjába tartozik, ez a típus már 40 éve van forgalomban, de egyetlen típuson sem végeztek annyi korszerűsítést, mint ezen. A gépet az utóbbi években szinte teljesen áttervezték, a külseje is annyira megváltozott, hogy már szinte alig hasonlít az 1960-as években debütáló ősére.

A Turkish Airlines baleseténél a gép törzse három nagyobb részre törött, a két törés a szárnyak mentén és a farokrész előtt történt. Ez is közrejátszott abban, hogy viszonylag kevés áldozatot követelt a baleset. Az elmúlt öt évben több hasonló, szerencsésnek mondható baleset is történt a légiközlekedésben. 2005-ben például az Air France egy Airbus 340-es típusú gépe a viharos időben túlfutott a torontói repülőtér kifutópályáján és kigyulladt. A balesetben csodával határos módon senki sem sérült meg.

Emlékezetes eset volt 2008 januárjában, amikor a British Airways Sanghajból Londonba tartó járatán az utolsó kilométereken mindkét hajtómű tolóereje nullára csökkent és a gép gyakorlatilag vitorlázva közelítette meg a repülőteret. Végül a reptér kerítésén épphogy átlendülve a kifutópálya előtt, a füvön ért földet, és mindenki épségben hagyhatta el a fedélzetet.

Szintén tolóerő nélkül szállt le a New York-i Husdon folyó vizére a US Airways Airbus 320-as gépe és a gépen tartózkodó 155 fő mindegyike túlélte a balesetet.

Mérnöki fejlesztések

A felsorolt esetek mindegyike a megerősített géptestnek, a tűzvédelmi megoldások tökéletesítésének (tűzállóbb anyagok alkalmazása az ülésekben és a kabinbelső kialakításában), valamint nem utolsó sorban a személyzet jobb kiképzésében keresendők - vélik a szakértők. Utóbbi azért fontos, mert a baleseteknél kulcskérdés, hogy a gép megállása után az utasok minél hamarabb elhagyják a megsérült repülőt, ahogy ez a New York-i balesetnél is történt.

A fejlesztéseknek természetesen vannak korlátai: az olyan rendkívüli vészhelyzetek kivételt képeznek, mint amikor a repülőgép nagy magasságból zuhan le, robbanás történik a fedélzeten, valamilyen tereptárgynak (épületnek, hegyoldalnak) csapódik a repülő, esetleg két gép repülés közben ütközik össze.

Ugyanakkor még ilyen balesetek is végződhetnek szerencsésen: tavaly júliusban a Qantas ausztrál légitársaság egy gépén felrobbant egy oxigéntartály, és a robbanás egy 3 méteres átmérőjű lyukat szakított a gép oldalába. A gép zuhanni kezdett, de a pilóták visszanyerték uralmukat a repülő felett, az épségben leszállt, s mindegyik utas túlélte a nem mindennapi kalandot.