Pálos rendi kolostortúra Magyarországon

Idén júniusig tart a Szent Pál év, amely Pál apostol születésének 2000. évfordulója alkalmából kezdődött. Az egyetlen magyar alapítású rend, a Pálos Rend pápai jóváhagyásának 700. évfordulója is most volt. Magyarországon még ma is több pálos rendi emlékhely, templom és kolostor, ezeket járhatjuk be a Pálos Kolostorok Magyarországon nevű túramozgalom keretében.

A belföldi szervezésű túramozgalmak közül, az egyik legnépszerűbb a Pálos Kolostorok Magyarországon elnevezésű. A népszerűséget több szempontnak köszönheti: egyrészt 2008. júniusától 2009. júniusáig tart a Szent Pál év, tehát a téma igen aktuális, másrészt a túra témája az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend magyarországi emlékhelyei, harmadrészt az egyszerűsége.

A túrán bárki részt vehet, abba bármikor be lehet kapcsolódni. A túra teljesítéséhez nincs másra szükség, mint a kiírt pálos emlékhelyeket felkeresni és az ottlétünkről igazolást kérni a legközelebbi településen, vagy fényképpel bizonyítani azt. A túra teljesítéséről igazolófüzetet kell vezetni, ide kell gyűjteni a pecséteket, illetve fényképeket.

A túrán felkereshető pálos helyek három kategóriába sorolhatók:

- Élő pálos helyek, ahol napjainkban is pálos szerzetesek szolgálnak (4 célpont)

- Pálos alapítású templomok, kolostorok, amelyek ma is egyházi célt szolgálnak (7 célpont)

- Pálos alapítású templomok, kolostorok romjai. (14 célpont)

A túra teljesítésének két fokozata van: a könnyített változatot két tetszőleges élő, 4 működő templomom, és 7 rom felkeresésével teljesíthetjük. A második fokozatot a maradék helyek felkeresésével érhetjük el. A túra teljesítésének igazolásakor emléklapot és kitűzőt kap minden teljesítő. A mozgalmat a Vasas SC túraszakosztálya szervezi, és a Pálos Rend is támogatja.

Az alábbiakban néhány túrahelyszínt mutatunk be részletesebben.

A Gellért-hegyi Sziklatemplom

A Gellért-hegyi Sziklatemplom talán a legismertebb pálos templom. A Gellért-hegy szikláiba épített templom és kolostor építéshez a franciaországi Lourdes szolgált mintául. Már 1924-ben felvetődött a templom építése (akkor még a Gellért-hegy másik részén), de a konkrét munkálatok 1926-ban kezdődtek el és 1931-ig tartottak. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, mely a külföldről hazatelepült pálos rend központjává vált. 1950-ben a kommunista hatalom nem kímélte a pálosokat sem, a rend tagjait elhurcolták, a kolostort felszámolták (balettintézeti kollégium működött a helyén), a templom bejáratát a hatvanas évek elején másfél-két méter széles betonfallal elzárták. A rendszerváltozás után a Pálos Rend visszakapta a kolostort és 1992-ben a betonfal elbontásával, újra megnyitották a Sziklatemplomot. A betonfal egy darabja ma is a templom bejárata mellett áll emlékeztetve a kommunizmus évtizedeire.

A templomot a Szent Gellért térről közelíthetjük meg, körülbelül 200 méteres séta után érjük el a templom bejáratát, ahol a bejárat vasrácsán a Pálos Rend címere fogadja a látogatót. A templomba belépve a külső barlangba érünk. Ez a barlang természetes képződmény, míg a belső, nagyobb barlangot mesterséges úton (robbantással) alakították ki. A külső barlangban láthatjuk a lourdes-i Szent Szűz, a rendalapító Boldog Özséb szobrát, valamint Mindszenty József Bíboros relifjét. Az elmondások alapján a templom bezárásában nagy szerepet játszott a Mindszenty által itt tartott beszéd, amit százezres létszámú zarándok hallgatott.

A külső barlangból egy folyosón juthatunk a mélyebben fekvő nagyobb templomrészbe. Itt tartják a szentmisét és a különböző imádságokat. A nem mindennapi építészeti megoldásokon kívül a hely érdekessége, hogy a hegyből feltörő forrásoknak köszönhetően a templom e részén állandóan 20 fok körüli hőmérséklet van. A belső barlangban alakították ki a lengyel kápolnát, mely a II. világháború lengyel menekültjeinek szenvedését és a két nép közötti évszázados barátságot tükrözi. A kápolnán keresztül haladva érjük el a főhajót. Az itt látható főoltár a Zsolnay Porcelángyárban készült. Az oltár feletti feszület eredetijét a templom 1951-es bezárásakor megsemmisítették. A most látható feszületet fényképek alapján, az eredeti mintájára készítették el.

Pécs, Pálos templom

A pálos rend Pécsett már 1686-ban jelen volt, 1786-os betiltásukig folyamatosan fejlődött, templomot (nem a mostani helyén), monostort építettek a szerzetesek. 1934-es visszatérésükkor újjá alakult Pécset is a rend, sőt 1937-re már templomot is építettek. Ezt a templomot láthatjuk ma, ha Pécsre látogatunk. Többek véleménye szerint az ország egyik legszebb építészeti alkotása. Pécs belvárosából könnyen elérhetjük a 32-35-ös buszokkal, a Pálos megállónál leszállva. A templomba egy széles lépcsőn keresztül jutunk be. A lépcső aljáról impozáns látványt nyújt az épület homlokzata.

Az egész épület a környéken használatos dolomitos terméskőből épült. A templom klasszikus bazilika elrendezésű, annyi változással, hogy a toldaléképületek az elkészülésük korának sajátos stílusjegyeit hordozzák. A templom belsejét a főhajó uralja, a főfalon fehér márványból készült oltárt, felette barna fakeresztet láthatunk. Az oltár dombormű 1938-ban készült és a rend életében meghatározó szenteket, magyar királyokat ábrázolja, akárcsak a templomban elhelyezett többi dombormű, festmény. Ezeket a műalkotásokat nézve átfogó képet kapunk a Pálos Rend történetéről.

Sopronbánfalva: Hegyi templom

A hányatott sorsú templomot 1441-ben alapították és 1482-től működött pálos kolostorként. A török uralom idején a pálos szerzetesek elmenekültek a kolostorból, és Bécsújhelyen telepedtek le. A szerzetesek visszatérésével a templom virágzásnak indult, melyben nagy szerep jutott az itt elhelyezett Fekete-Mária képnek. A Mária kultusznak köszönhetően a templom zarándokhellyé vált. A pálos rend 1786-os megszüntetése után karmelita apácák költöztek a kolostorba. A szocializmus évei alatt idősek otthonaként működött az épület.

A középkori templomból a szentély rész maradt meg, mely gótikus stílusban épült. A hajó rész a XVII. századi barokk átépítés eredményeként jött létre. A templom belső berendezése inkább barokk stílusú, e stílusjegyeket viselik magukon az orgonakarzaton látható apostol képek is.

A templomot Sopron Kertváros részében találjuk. A templomhoz egy 80 fokos lépcső megmászásával juthatunk fel.

Klastrompuszta

A rom emlékhelyek közül Klastrompuszta talán a legjelentősebb pálos emlékhely. Itt alapította a rendet Boldog Özséb 1250-ben, a pilisi erdőben remeteként élő szerzetesekkel. Kezdetekben, a környék barlangjaiban laktak, később monostort és templomot építettek itt. 1300-ig itt volt a rend központja. A klastrompusztai kolostort a török seregek a mohácsi vész évében pusztították el. Újjáépítésére nem került sor. A kolostor maradványait 1959-61-ben Méri István tárta fel. Klastrompusztát Piliscsaba és Kesztölc között, az Országos Kék Túra útvonalán találjuk.