A Balaton idén lenyomhatja az Adriát

Idén nyáron különösen nagy feladattal áll szemben az, aki az éves rendes nyaralás megtervezésén fáradozik. A szokásos dilemma - miszerint a Balaton, vagy Horvátország legyen a pihenés helyszíne - a válság miatt talán a magyar tenger felé billenti a mérleg nyelvét, de nem feltétlenül kell lemondanunk a tengerről sem, ha olcsón akarjuk kihozni az utazást.

Az elemzések szerint az idei év lehet az első, amikor komoly csapást mér az Adriára a Balaton, azaz - részben a válságnak is köszönhetően - a korábbi években tapasztaltaknál jóval többen látogatnak el majd a tó partjára. A horvátországi utazások száma várhatóan ugyan nem csökken, de az eddigi növekedés lelassulhat.

A magyar turisták számára első számú két nyaralóhely szolgáltatói közül a Balaton környéki szállásadók várhatják bizakodóbban az előttünk álló szezont, hiszen minden jel arra mutat, hogy a magyarok többsége idén a határokon belül keresi majd a pihenési lehetőségeket. Ráadásul Horvátország számára még inkább fájó lehet a külföldi turisták számának csökkenése, hiszen itt a GDP jóval nagyobb része származik a turizmusból. A baj akkora, hogy a horvát turisztikai szakemberek már a szerb turistákat is az Adria partjára csábítanák. A horvát idegenforgalom irányítói a tavalyi forgalom szinten tartását jelölték ki célul és ennek érdekében arra kérték a szállásadókat, hogy tanúsítsanak önmérsékletet az árképzésben.

Az Adria helyzeti előnye, hogy több komoly küldőországgal rendelkezik, míg a Balaton túlságosan is függ - a hazai mellett - az osztrák és a német turistáktól. Utóbbiak száma egyébként a KSH adatai szerint az elmúlt évben jelentősen, mintegy 16 százalékkal csökkent. A németek vendégek így az összes balatoni vendég 10,2 százalékát, míg a külföldi vendégek 36,5 százalékát adják a térségben.

Szerencse, hogy hosszas huzavona után áprilisban újra megnyit a sármelléki repülőtér, amelytől kimondottan is azt várták, hogy más országokkal ellensúlyozza a kimaradó német turistákat. A magyar Turizmus Rt. egyébként épp a Fly Balaton körüli bizonytalanságok miatt döntött úgy korábban, hogy az eddigi Légi Marketing Alap helyett életre hívja a Buszos Marketing Alapot.

A marketingalapban felhalmozódó összegeket elsősorban a buszos csoportos utazásban hagyományokkal rendelkező Ausztriában, Németországban, esetleg Lengyelországban és Csehországban költenék el reklámokra. A repülős turizmusról a buszos turizmus erősítésére a hirtelen megváltozott feltételek miatt volt szükség - mondta korábban az [origo]-nak Szűcs Balázs, a Magyar Turizmus Zrt. a marketingigazgatója.

A magyar turistákat természetesen elsősorban az érdekli majd, hogy Horvátországban, vagy a Balatonnál tudja-e olcsóbban kihozni a nyaralást. A horvátországi árszínvonal európai viszonylatban átlagosnak mondható, ugyanakkor a Balatonhoz képest itt továbbra is némileg magasabb árakat figyelhettünk meg az elmúlt évben. Horvátország elsősorban a szállásdíjak tekintetében drágább a Balatonnál, ráadásul a szálláshelyek árai még az egy-két évvel korábbi különbséghez képest is érezhetően nőttek 2008-ban. Egy átlagos apartmant ellátás nélkül már csak elvétve lehet találni 10-15 euróért személyenként egy éjszakára, a legtöbb helyen már 25-30 euróba kerül egy éjszaka. Az éttermi és kávéházi szolgáltatások árai nem sokkal magasabbak az Adrián, mint a magyar tengeren.

 

Rövidfilm Krk szigetéről

 

A nyári főszezonban (júniusra) már 25 ezer forintért is találtunk szállást Umag közelében ellátás nélkül egy hétre, egy személyre, de 40-50 ezer forintos összeghatáron belül már nagy a választék. Egy Trogirhoz közeli faluban a szintén ellátás nélküli apartmanért személyenként 44 ezer forintot kell fizetni augusztus második hetében. A szállásadók nagy része gyerekkedvezményt is kínál a családosoknak, amelynek mértéke eltérő lehet.

A szállásköltség mellett természetesen további kiadásokkal is kell számolnunk, ha Horvátországba készülünk. Az üzemanyag költsége nagyságrendileg megegyezik a magyarországi árakkal, de a benzinpénz mellett autópályadíjakkal is kell számolnunk, ami a Balaton mellett szól. A válság hatására ismét népszerűek lehetnek a Balaton környéki olcsó magánszálláshelyek, ezekből viszont az Adria partján sokkal nagyobb a választék. Szállodák tekintetében is sokkal jobban állnak déli szomszédaink, s a Balaton egyik nagy hiányossága továbbra is az, hogy nincs megfelelő számú 3-4 csillagos szállod a tó partján.

Árak itt és ott

Miután megérkeztünk, lepakoltunk és megvolt az első strandolás is, következhetnek az előre nem kalkulálható egyéb költségek. A tavalyi árakon a tengerparton egy korsó csapolt sör fajtától függően 12-15 kunába került. Boltban ugyanez jóval olcsóbb, csupán 7 kunát kell fizetnünk érte, igaz akkor oda a kellemes érzés. Egy üveg 1,5 literes szénsavas ásványvíz 5 kuna körüli áron kapható, ha pedig a gyerek fagyira vágyik, gombóconként 4-5 kunát kell kiperkálnunk az eladónak.

Nem lehet tökéletes az adriai nyaralás a hangulatos esti vacsorák nélkül. Egy átlagos árfekvésű kikötői étteremben egy pizzáért 30-40 kunát, egy 30 dekás sülthalért 50-70 kunát kell kifizetnünk. A helyi specialitásnak számító és kihagyhatatlan csevapcsicsi 40 kunába, a pljeskavica 50 kunába kerül, hozzá a köretekért 15-20 kunát kell fizetnünk.

Az étkezés a Balaton partján nem sokkal olcsóbb, mint Horvátországban. Egy strandon elfogyasztott ebédért étellel, itallal, desszerttel kb. 4-5 ezer forintot kell kifizetni két személyre, míg egy étteremben elköltött vacsora 6-tól akár 13 ezer forintig is terjedhet.