A sejkek is szívnak - Dubajt sem kerüli el a válság

A mérhetetlen sok pénz és a hatalmas olajkészlet ellenére úgy tűnik, a leggazdagabbnak és ezért szinte sérthetetlennek tartott Öböl-menti országok sem kerülhetik el a válságot. Az ingatlanárak zuhanni kezdtek, sorra függesztik fel a nagyobb építkezéseket, eddig egyedül az idegenforgalomban nem történt jelentős visszaesés, de várhatóan rövidesen itt is megkezdődik a lejtmenet.

Valószínűleg nem tud róla, de Babu Sassi, az indiai Kerala tartományból érkezett fiatalember a dubaji építkezéseken dolgozó munkások tízezreinek kultikus hősévé vált. Ő az az ember ugyanis, aki a világ legmagasabb felhőkarcolója, a Burj Dubai építkezésén a darukezelő. Sassi munkahelye a 819 méter magas építmény fölött lévő kabin, amely egyben az otthona is, hiszen ilyen magasságból túlságosan hosszú időbe telik a leereszkedés, a felfelé útról már nem is beszélve, így a darukezelő nem teszi meg minden nap a fárasztó utat.

A helyi vendégmunkások szemében Sassi valóságos hős, s a legendák szerint már több mint egy éve a magasban dolgozik, de sokan szívesen vállalnák a munkával járó veszélyt. Sassi állítólag a vendégmunkások körében átlagosnak mondható 800 dirhamos - mintegy 25 ezer forintos - havi fizetés helyett ő 30 ezer dirhamot - közel 1,8 millió forintot - kap kézhez minden hónapban. A titokzatos darukezelő személye annyira foglalkoztatja a dubaji építkezéseken dolgozó vendégmunkásokat, hogy a chat-szobákban és fórumokon is rendszeresen előbukkan a neve és a két leggyakoribb vélemény szerint, vagy nagy tehetség, vagy komplett őrült.

Hasonlóan szélsőséges a megítélése magának a felhőkarcolónak is, amit sokan teljesen értelmetlen beruházásnak tartanak, igaz nem az egyedüli, ilyenekből Dubajban van bőven. A felhőkarcoló szükségessége mellett érvelők szerint, a Burj Dubai egymagában is jól reprezentálja Dubaj és a helyi ingatlanpiac hihetetlen mértékű fejlődését és a város gazdagságát. A torony az elmúlt 10 évben megkezdett hatalmas beruházások egyike csupán, de talán a leglátványosabb - írja a Telegraph.

Alig három évtized alatt a sivatagi poros városkából egy igazi metropoliszt varázsoltak a költségkorlátokat és a lehetetlent nem ismerő sejkek. Az építkezések több rekordot is megdöntöttek - a Burj Dubai a világ legmagasabb felhőkarcolója lesz, ha elkészül, itt van a legnagyobb bevásárlóközpont, a legnagyobb mesterséges sziget - és még mindig nem merült ki a tervezők fantáziája. Még el sem készült a Burj Dubai, máris tervezik az 1 kilométer magas Nakheel-tornyot sok más óriás-beruházás mellett.

A legnagyobb kérdés mostanában az, hogy miként finanszírozzák majd ezeket az építkezéseket és hogyan reagál az érinthetetlennek hitt dubaji gazdaság a világválságra. Mára világossá vált, hogy a dubaji sikertörténet egyik alappillérének tartott építőiparban a leglátványosabb a visszaesés. Az irreálisan túlértékelt ingatlanok árai meredek zuhanásba kezdtek az elmúlt hónapokban: a nagy sajtónyilvánosságot kapott mesterséges szigeten, a Palmon egy négyszobás, átlagos méretű tengerparti házat nem kevesebb, mint 750 millió forintnak megfelelő dirhamért hirdetett egy helyi ingatlancég. A túlértékelt piac másik jele, hogy a már elkészült felhőkarcolókban is jó, ha 20 százaléknyi lakás és iroda talált gazdára.

 

Álomtervek Dubajban

 

A nagy beruházások némelyikét - például a már említett Nakheel-toronyét - felfüggesztik, vagy újratervezik. Megkezdődtek az építőipari cégeknél az első leépítések is, amelyek elsősorban a teljes dubaji építőipart fenntartó és működtető ázsiai munkásokat érintik: naponta több száz indiai, bangladesi, pakisztáni, vagy nepáli építőmunkástól válnak meg a cégek, vagy legalábbis újragondolják a későbbi munkaerő-felvételt. Az ingatlan piacról folyamatosan tűnnek el a vevők, ami tovább növeli az iparág gondjait.

Bármennyire is hihetetlen a begyűrűző válság szociális problémákat is okozhat, igaz ez szintén inkább a vendégmunkásokat érintik. A nagyobb bankok ugyanis - felkészülvén a várható nagyobb arányú elbocsátási hullámra - felfüggesztik a kisebb összegű lakossági kölcsönök, vagy áruhitelek folyósítását. A jelentősebb építkezések leállítása várhatóan együtt jár majd nagyszámú munkás kitoloncolásával is, ami viszont elégedetlenségeket, utcai megmozdulásokat is eredményezhet a munkások körében. Hogy mennyire komolyan foglalkoztatja a dubaji vezetést egy ilyen lehetőség, jól mutatja, hogy a kormányhivataloknál már kész tervek és forgatókönyvek vannak az ilyen esetekre.

Talán a turizmus

A dubaji sejk eltökélt célja, hogy készülvén a valóban hihetetlen mértékű gazdagságot biztosító olaj utáni időkre, az egykoron tengeri kereskedők, gyöngyhalászok és sivatagi beduinok lakta emírségből igazi turistaparadicsomot varázsol.

Az ehhez vezető kétségtelenül impozáns és merész tervek már készen vannak, s a látványosságok és az infrastruktúra egyes részei már el is készültek, anyagi korlát pedig egyszerűen nincs. A válsággal és az építőipar visszaesésével még inkább fontos szerep jut, vagy jutna az idegenforgalomnak, de tekintve, hogy Dubaj korántsem számít olcsó helynek, vélhetően itt is visszaesik majd a külföldi turisták száma.

A várható lejtmenet ellenére a turisztikai célú beruházásokat úgy tűnik, nem törlik, sőt további elegáns, 6-7 csillagos szálloda építése van folyamatban és épül a világ legnagyobb témaparkja is az emírségben. A képet ráadásul árnyalja, hogy az elmúlt egy évben a szomszédos Abu Dzabi komoly versenytársává vált Dubajnak mind az építőipari, a sport-, vagy a turisztikai célú fejlesztések terén.