Duna-menti látnivalók a fővárostól Bajáig

2009.04.16. 12:03

Végérvényesen beköszöntött a tavasz, sőt az utóbbi napokban már nyári időjárásnak örülhettünk. Ilyenkor mindenki elkívánkozik a városból, de gyakran előfordul, hogy nincs előre lekötött úti célunk, csak elindulunk valamerre. Mi is így tettünk és a Budapest-Baja útvonalat választva kerestük fel a környék nevezetességeit, látnivalóit.

Első megállónk a Budapesttől 47 kilométerre található Ráckeve. Az 51-es úton haladva, Kiskunlacházán keresztül érhetjük el a várost. Az 1896-ban épült Árpád-hídon átérve, rögtön a város központjába érkezünk. Legjobban járunk, ha a környéken hagyjuk autónkat, és gyalogosan fedezzük fel a várost. Ráckeve legismertebb és legszebb épülete a Kossuth Lajos utca elején található Savoyai-kastély. Az 1702-ben kezdett és közel húsz évig tartó építkezés eredménye lett a világi barokk építészet első magyarországi emléke. A szépen felújított épületben kastélyszálló és étterem működik. A kastély melletti téren áll az egyetlen vidéki Árpád szobor, melyet a Millenniumi ünnepségsorozat keretében avattak fel 1897-ben.

Forrás: [origo]

A város másik jelentős műemlék együttese a görögkeleti szerb templom és a templom környéke. A templom megépítését már 1487-ben írásos emlékek őrzik. Később bővítik az épületet, különálló harangtornya csak 1758-ban épül fel. A templom belsejét gótikus hálóboltozat fedi, falait freskók borítják. Hétfő kivételével minden nap látogatható 10-12 óra és 14-17 óra között. Ráckevei kirándulásunkat egy Duna parti sétával fejezhetjük be. A városhoz tartozó partszakasz rendezett, tulajdonképpen sétálóutca, amit a Kis-Duna határol. Szerdán és szombaton korán reggeltől piac működik a parton, közel egy kilométeres hosszúságban árulják portékájukat a kereskedők.

Ráckevét elhagyva visszatérünk az 51-es útra és folytatjuk utunkat déli irányban. Pár perces autózás után érjük el Dömsödöt. Dömsöd látnivalói szinte kivétel nélkül Petőfi Sándorhoz kapcsolódnak. Emléktábla jelzi szüleinek házát, a városban Petőfi Emlékmúzeum működik és a Duna partján áll a "Petőfi-fa" mely alatt a költő a "Piroslik már a fákon a levél" című versét írta. A hatalmas tölgyfát a nyolcvanas években villám sújtotta, s csaknem kettétört. A letört darabból Polyák Ferenc fafaragó mester készítette el Petőfi és szülei szobrát. A szobor a fától nem messze található. Amennyiben már nyári melegben érkezünk Dömsödre, fürödhetünk a strandon, mert a Kis-Dunai fürdőhelyek közül ez a legtisztább vizű.

Forrás: [origo]

Tovább haladunk az 51-es úton. Az út igen változatos, találunk teljesen jó állapotban lévő új szakaszokat és a téli fagyok által igencsak megviselt részeket is. Solt városába beérve érdemes a körforgalom előtt baloldalon található étterembe betérni. Akármelyik napszakban érünk ide, kiváló ételeket fogyaszthatunk, de a lángost semmiképpen nem szabad kihagyni. A körforgalomban (mely három fontos útvonal tulajdonképpeni kereszteződése) jobbra fordulva ismét átkelünk a Dunán és elérkezünk Dunaföldvárra. Már a hídon átkelve láthatóvá válik a város legismertebb nevezetessége, a Duna-parton, egy lösz dombra épült várerődítmény. A várat a belvárosból pár perces sétával érhetjük el, s egy kézzel faragott fa kapun keresztül juthatunk be az erődítménybe.

Forrás: [origo]

A Várkertben áll a Török vagy más néven Csonka-torony, amelynek keletkezéséről nincs írásos dokumentum. A török időkben többször tesznek említést a várról, és annak elpusztulásáról. A kuruc időkben Vak Bottyán foglalta el a várat és lett a dunántúli hadjárat hídfőállása. A XIX században épült a torony mellé egy toldalék épület, melyben napjainkban múzeum működik. Ugyancsak a Várkertben található a Fafaragó Galéria, mely az országban egyedüliként igyekszik a mai magyar fafaragó, faműves, népi szobrászat alkotásait bemutatni. A Várkertből gyönyörű kilátás nyílik a Dunára, a hídra és a Duna-partra. A Duna-parton működik a 2003-ban megnyitott Dunaföldvári Gyógyfürdő, vizét egy 1966-ban feltárt 37-38 fokos gyógyvíz adja. A víz összetételének köszönhetően számos mozgásszervi, nőgyógyászati és bőrbetegségre van gyógyító hatással. A fürdő fedett része egész évben, a nyitott strand a nyári időszakban üzemel.

Forrás: [origo]

Visszatérve útvonalunkra Kalocsa felé vesszük az irányt. Dunapatajnál kis kitérőt tehetünk a Szelidi-tóhoz, mely már a tavaszi napokon is kellemes kikapcsolódási lehetőséget nyújt. A parti kiszolgáló egységek sorra nyitnak ki, a természetvédelmi területen kialakított tanösvényen ilyenkor még kevesebben járnak, viszont a növény és állatvilág egyre gazdagabb arcát mutatja.

Kalocsáról mindenkinek a híres paprika és a kalocsai motívumok ugranak be elsőként. Természetesen a város nevezetességei közül több is e hírességeket mutatja be. A Szent István király úton található Paprikamúzeum Kalocsa és környéke paprikatermesztésével és paprika feldolgozásával ismerteti meg a látogatót. Áprilistól októberig kedd kivételével 10 órától 16.30-ig tart nyitva. Ugyan csak a Szent István király úton működik a Viski Károly Múzeum, mely tájmúzeumként a környék népi hagyományait, adott korabeli életvitelét mutatja be. A múzeum naponta hétfő kivételével 10-17 óráig látogatható. A Viski Múzeumnál kisebb, hasonló témájú látnivaló a Népművészeti Ház (Tompa Mihály u). A 19-20. században épült jellegzetes kalocsai motívumokkal díszített parasztház tájházként működik. A város vasútállomása is kalocsai motívumokkal díszített, érdemes felkeresni, bár az épület lehetne jobb állapotban is.

Forrás: [origo]

Kalocsai sétánk során kihagyhatatlan állomás a város főtere a Szentháromság tér. A tér szép, felújított, rendezett állapotban van, sok zölddel, növénnyel díszítve. A tér látképét az 1735 és 1754 között barokk stílusban épült kéttornyos főszékesegyház uralja. A templom 64 méter hosszú, 24 méter széles, a főhajó belső magassága 19 méter, a tornyok magassága 65 méter. A főszékesegyházban működik az 1988-ban megnyitott Érseki Kincstár, amely a környéken összegyűjtött egyházi kincseket mutatja be. A kiállítás egyik fő eleme a kalocsai ásatások során előkerült "kalocsai királyfej" másolata. (Az eredeti példány a Nemzeti Múzeumban látható). A téren található az Érseki kastély, ittműködik az Érseki könyvtár, csaknem 17 ezer kötetet tartalmazó gyűjteménnyel. Nyilvános könyvtárként üzemel, munkanapokon 10-17 óráig látogatható. A tér egyik sarkában kis ajándékbolt üzemel, ahol minden klasszikus kalocsai ajándéktárgyat beszerezhetünk.

Kalocsát elhagyva közel ötven kilométeres út után érünk el végső úti célunkra, Bajára. Baja a magyarországi Duna szakasz egyik fontos városa, hídjával, kikötőjével fontos közlekedési csomópont. A város képét, hangulatát alapvetően határozza meg a Duna és mellékága a Sugovica.

Forrás: [origo]

A város központja az olasz reneszánsz stílusú Szentháromság tér. A téren található a Városháza, valamint a város egyik legrégebbi emlékműve a Szentháromság szobor. A nyugati oldalról remek kilátás nyílik a Sugovicára és a szemben lévő szigetre. A térről indul a város sétálóutcája, ahol kávézók, éttermek, hangulatos kerthelységek várják vendégeiket. A belvárosból egy hídon áthaladva juthatunk el a Petőfi szigetre. A szigeten uszoda, sportpályák találhatók, homokos partja nyáron kedvelt fürdőző hely. A szigethez kapcsolódó aktuális program az április 26-án megrendezendő Bácska Vágta. A győztes képviselheti majd a várost és a kistérséget a Hősök terén megrendezendő Nemzeti Vágtán. A szervezők igazi bácskai lovas majálist ígérnek a látogatóknak.

A szigetre vezető hídtól indul a Halászpartnak nevezett partszakasz, ahol éttermek sora várja a látogatókat. Természetesen a fő kínálat a híres bajai halászlé. A Halászparton végigsétálva eljuthatunk a Duna és a Sugovica találkozásához.

KAPCSOLÓDÓ CIKK