Az Alföld elfeledett kastélyai

Egy kétnapos, közepes erősségű túra keretében az Alföld négy elfeledett kastélyát kereshetjük föl, amelyek a fővárostól alig 2 órányira találhatók. A nagymágocsi és derekegyházi Károlyi-kastélyok mellett egy külön túrát is megér az szabadkígyósi Wenckheim kastély.

 

Az árpádhalmi kastély

Nagymágocsi Károlyi-kastély

Nagymágocs Szentes és Orosháza között helyezkedik el, a Mágocs-ér mellett. Szerencsés fekvésének köszönhetően, a kastély közúton öt különböző irányból is elérhető. A Károlyi család 1722-ben szerzett magának birtokot a hódmezővásárhelyi uradalomban. Nagymágocson ebben az időben egy mintagazdaságot hoztak létre, amelynek - ahogy akkor mondták - intézője, vagy jószágkormányzója Szendrey Júlia apja Szendrey Ignác volt.

Az épület tervezője és építője Ybl Miklós volt, aki a megrendelő Károlyi család kérésére eklektikus neobarokk, historizáló stílusban építette meg a kastélyt, ami ma jelenleg szociális otthon.

Károlyi Imre nagybirtokos, közgazdász, gyáros és pilóta, felsőházi tag és esszéista feleségével, Zsófia asszonnyal rendszerint csak nyaralt a kastélyban, amely 40 hektáros, arborétum szerű parkkal rendelkezik, ezen belül is kiemelkedő szépségű az Angol-kert ritka őstölgyekkel, fenyőfélékkel. A turisztikai látványosságot fokozza a kastélyhoz tartozó 10 hektáros tó.

A kastély tehát főleg nyaralóhely volt, de fűteni is lehetett. A nagyobb termekben padlófűtés volt, a világítást először gázlámpákkal, majd később gőzgéppel termelt villamos árammal oldották meg.

A Károlyi család 1910-ben a kastély első emeletén található nagytermet - a magyar gyakorlatban egyedülálló, szokatlan módon - kápolnává alakíttatta át. A grófi házaspár fiát a 8 éves korában elhunyt Károlyi Tibort ugyanis ebben a kápolnában ravatalozták fel. A kápolna padlózatát és oldalfalait fehér és fekete márványlapok burkolták, mennyezete stukkódíszítést kapott. Jelenleg egy lépcsővel ellátott fehér márvány oltár áll itt, amelyből fekete márványból készült feszület emelkedik ki. A kápolnában két szobor is található, az egyik gróf Károlyi Tibort, a másik gróf Károlyi Imrénét ábrázolja.

A sértetlen kápolna mellett eredeti pompájában maradt meg az festett és aranyozott fogadószoba, a faburkolatú ebédlő és a hall. Sokak szerint a legszebb az előcsarnok, a téli kert, a könyvtárszoba és a szalon. A turisták számára fontos, hogy a kastélynak csak bizonyos részei látogathatók.

Sokak szerint a kastély szerencséje, hogy ma szociális otthon működik benne. Az elmúlt ötven évben tíz-tizenhárom kastély tűnt el szinte nyomtalanul Békés megyében, mert az ott található értékeket, valamint tégla- és faanyagot széthordták a környékbeliek. A tapasztalatok szerint, országszerte azok a kastélyok maradtak meg jó állapotban, amelyekben valamely intézmény, gyerek- vagy szociális otthon, múzeum vagy iskola működik vagy működött. A tóalmási Andrássy- kastélyt például hosszú évekig gyereküdülőként használták.

Derekegyházi kastély

Szintén a Károlyiak nevéhez fűződik a Szentestől 13 kilométerre található derekegyházi kastély is. A barokk-copf stílusú kastély eredetileg földszintesnek épült még 1765-ben. A XIX. században a grófi család kedvenc nyaralóhelye ez a kastély volt. Emeletet 1869-ben húztak rá, 1932-ben pedig manzárddal látták el. Az államosítás után ezt a kastélyt is egészségügyi intézményként hasznosították.

A Károlyi család Derekegyházát nagyszabású uradalmi központtá építtette ki a kastéllyal, és a különböző gazdasági épületekkel. Később a századfordulón határának felét - a téglagyárral együtt - a báró Weiss Manfréd-örökösök birtokolták, akik a művelhető területjelentős részén - abban a korban rendkívül modern megoldásként - különleges, hajós öntözőrendszert építettek ki, ami a 60-as évekig működött.

Szabadkígyósi Wenckheim-kastély

A hagyományos arisztokrácia mellett a XIX század végén megjelentek azok a nemesek, akik rangjukat az ipartelepítések és bravúros pénzügyi megoldásaik miatt kapták. Számukra a kastélyok kizárólag nyaralók voltak, ritkábban látogatták, de fontos hatalmi jelképnek számított. Ezt misem bizonyítja jobban, mint a kastély szobáiban elhelyezett értékes márványkandallók, amelyekben sohasem égett tűz.

Wenckheim-kastély és kastélypark szabadon látogatható, 1954 óta természetvédelmi terület, és a Körös-Maros Nemzeti Park egyik legismertebb része.

Wenckheim Frigyes sem hadi érdemei miatt lett nemessé, és kastélytulajdonossá. Megrendelésére Ybl az olasz, a délnémet, és a francia reneszánsz minden ismert stílusjegyét felvonultatta építményében. A szabadkígyósi Wenckheim-kastély színtiszta eklektika, tipikus stíluskavalkád, ami a művészettörténészek szerint hiteles tanúja a korszak feudális alapokon szerveződő kapitalizmusának.

Érdekes látványosság a Wenckheim-kripta, ami szintén Ybl Miklós tervei alapján készült 1850 körül. A belső tér görögkereszt alaprajzú, a központi négyzet fölülről, a tetőn átkapja a megvilágítást. Az oldalszárnyak a koporsók elhelyezésére lettek kialakítva.

Kastélymúzeumban vezetett látogatások is indulnak, amelyek a legapróbb részletekig feltárják a turisták előtt a Wenckheimek mindennapjait. Megismerkedhetnek az életvitelükkel, és a család történelmi jelentőségével. A tárlat október 26-ig minden szombaton 13-18-óra között, vagy telefonos előzetes egyeztetés után tekinthető meg.

Parksétát is tehetünk idegenvezetővel. Az ősfás park lombjai alatt, franciakert és egy évszádos szökőkút található. A parkon belül a sétaúton találjuk a kastély tavát és a szerelmesek hídját. A kastély tornyából pedig egészen szép panoráma tárul elénk.

Árpádhalom

Gróf Károlyi Alajos lánya, Károlyi Ferdinanda (gróf Berchtold Lipótné) 1897-1898 folyamán klasszicizáló, eklektikus stílusú kastélyt építtetett a faluban. Az eredetileg 22 szobából, fürdőszobákból és egyéb mellékhelyiségekből álló kastély a háborúkat szinte minden károsodás nélkül átvészelte, 1947-ben államosították. Előbb árvaházként kívánták hasznosítani, de utóbb a körzeti állami általános iskola és tanulóotthon kapott benne helyet. Az épület ma művelődési ház, iskola és könyvtár.

Akinek még marad erő a lábában, megnézheti a kastély közelében látható, az 1920-21-ben épült, és igazi ritkaságnak számító favázas (Fachwerk technika) római katolikus kápolnát. Építtetője szintén gróf Berchtold Lipótné volt, de tervezője a mai napig nem ismert. A magyaros, népi szecessziós stílusú egyházi épületet dr. Hanauer Árpád István váci megyéspüspök szentelte fel még 1921-ben.