Ahol először pillanthatjuk meg a tengert

Magyarországról érkezve itt látjuk meg először a tengert, s bár nem ez az adriai partvidék legfelkapottabb és talán nem is a legszebb része, sok magyarnak romantikus emlékképei támadnak, ha Crikvenicához közelít. A horvátországi nyaralóhelyeket sorra vevő sorozatunkban ez alkalommal a Kvarner-öböl partvidéki helyeit járjuk be.

A Kvarner-öböl a Rijekától Senjig tartó szárazföldi részt és a parttal szemben lévő szigeteket foglalja magába. A szárazföld idegenforgalmi szempontból legjelentősebb szakasza a Crikvenicai Riviéra. A közel huszonöt kilométer hosszú üdülőhely öt kisebb várost érint, melyek gyakorlatilag egybeépültek mára.

A Kvarner-öblöt Magyarországról könnyen és viszonylag gyorsan közelíthetjük meg. A Letenye-Zágráb-Rijeka útvonalon végig autópályán, a Zágráb-Karlovac-Senj útvonalon részben autóúton érhetjük el az öböl két szélét. Amennyiben Rijeka felől közelítjük meg az öblöt, a várost elhagyva nem sokkal érdemes is megállnunk, hogy megcsodáljuk a Krk szigetére átívelő hidat. Az 1430 méter hosszú hidat 1976 és 1980 között építették. Hosszabb, 390 méteres boltíve hosszú évekig a legnagyobb ilyen jellegű betonépítmény volt.

Az osztrákok kedvence

Az igazán kíváncsiak és a történelmi nevezetességek iránt fogékonyak még Crikvenicába érésük előtt betérhetnek Kraljevica városába, ahol két magyar vonatkozású épületet találunk. A Frangepán-kastély és a Zrínyi-palota is elhanyagolt, szinte romos állapotban vannak sajnos, a helyiek nem igazán foglalkoznak az épületekkel.

A kissé lehangoló látvány után annál nagyobb kontrasztot jelent, ha beérkezünk Crikvenicába. A Kvarner-öböl központja 30 kilométerre fekszik Rijekától, tizenöt kilométer hosszú és mindössze két kilométer széles, tehát tulajdonképpen a város egyben a tengerpart is. Crikvenica Opátia után a horvát tenger legrégebbi üdülővárosa, ahol az első szálloda 1891-ben nyílt meg. Érdekes, hogy Crikvenica (szemben Opátia magyar közönségével) inkább az osztrák nyaralók célpontja volt a monarchia idejében. Már a kezdetektől is jelentős szerepet játszott a város életében a gyógyturizmus. Ez így van a mai napig is, számos szálloda foglalkozik gyógyászati tevékenységgel, és persze a ma már nélkülözhetetlen wellness szolgáltatások teljes palettáját is megtalálhatjuk itt.

A part többnyire aprókavicsos, néhol homokos, e jelleg erősítése folyamatos, sok helyen mesterségesen feltöltött szakaszokat alakítottak ki. A part mindenhol rendezett, több strand kék zászlós minősítést kapott. A kellemes, sekély partszakaszok miatt a Crikvenicai Riviéra ideális célpont a családosok, kisgyermekkel érkezők részére. Szállást könnyedén találunk a városban, akár előre gondosodunk róla, akár a helyszínen foglalunk, bár utóbbi lehetőség mindig rejt magában kockázatot. Apartmant 20-30 euró körüli áron, kétcsillagos szállodát 35-50 euró körüli áron találtunk különböző foglaló oldalakon. Crikvenica legrégebbi szállodája, az 1895-ben épült Hotel Therapia ma is üzemel. A négycsillagos szállodában 50 eurótól kezdődnek az éjszakánkénti árak személyenként, de főszezonban száz euró körüli árral kell kalkulálnunk. A modern kor követelményeinek megfelelve a régi gyógyszállóból wellnes központot alakítottak ki. A szállás kiválasztásakor érdemes figyelembe venni, hogy a tengerparti sétányon aktív éjszakai élet folyik. Igaz, hogy innen a legszebb a kilátás és a part is közel van, de a szórakozóhelyek, bárok zaja zavaró lehet éjszaka.

Lakókocsi tizenháromezerért

A Crikvenicával szinte egybeépült települések közül a mindössze három kilométerre fekvő Selcét érdemes meglátogatni. A városka egy csendes öböl partján fekszik, többek között ennek köszönheti, hogy igen népszerű a kisebb hajóval közlekedő utazók számára. Kikötőjéből számos hajókirándulás indul a környező kisebb-nagyobb szigetekre, de egyéni megbeszélés alapján halászatra, horgászatra is elkísérhetjük a helyieket. A kikötő melletti strandon búvárközpont üzemel, ahol a teljesen kezdőknek is (egy rövid oktatás után és persze biztonságos keretek között) megmutatják a tenger alatti világot.

Selce a fejlődés és a turisták számának folyamatos emelkedése mellett megmaradt hangulatos kisvárosnak. A Selcét választók számára kitűnő szálláslehetőség a város szélén található autóskemping, mely az öböl legjobban felszerelt kempingje. A sátorozáson kívül telepített lakókocsikat is választhatunk. Az interneten talált négyszemélyes lakókocsik főszezonban tizenháromezer forintba kerülnek egy napra. A kemping mellett, attól egy kicsit délebbre igazi vadregényes, sziklás partszakaszon fürödhetünk.

A horvát aranybulla városa

Selce után következő állomásunk Novi Vinodolski. A kisváros egy átlagos tengerparti üdülőhely, viszont történelme annál kiemelkedőbb. A városközpont végén található a XIII. századi Frangepán-kastély.

Az épület sarkában egy tizennyolc méteres szépen felújított bástya áll. A kastély a horvát történelem jelentős helyszíne, ugyanis 1288-ban itt alkották meg a Vinodoli Törvénykönyvet, mely a horvát törvényhozás alapja. Az eredeti törvény másolata megtekinthető a kastélyban működő múzeumban.

Kőszegi hősünk szülővárosa

A Kvarner-öböl legdélebbi városa Senj. A város egy egész keskeny partszakaszra épült, előtte a tenger, mögötte a 698 méter magas Vratnik-hegy. A vadregényes tájra pillantva szinte magától értetődik, hogy a várost egykoron kalózok (boszniai uszkók) lakták, akik igen kellemetlen perceket okoztak a velencei hajósokon és a velencei uralom alá tartozó szigeteknek. Ma már jóval békésebb képet fest a város, ugyanakkor - talán az ősök emlékére is - a város központja továbbra is a kikötő és környéke. A kikötőből a belvároson keresztül sétálva jutunk el Senj legnevezetesebb látnivalójához a Nehaj-várhoz. Az igen masszív várat a XVI században építették, főleg védelmi célokat szolgált. A jó állapotban fennmaradt várat négy bástya szegélyezi, melyek a négy égtáj felé mutatnak.

Senj városából "természetesen" nem hiányozhat az általunk kedvelt magyar vonatkozás sem: a város szülötte Jurisics Miklós a kőszegi vár hős védője. A híres szülöttnek a város főterén látható mellszobor állít emléket.

A történelmi érdekességek mellet egyedi a város klímája is. A Velebit-hegység felől akadálytalanul jut le a tengerpartra minden hideg északi szél (köztük a nyaralók legfőbb ellensége a többnyire augusztusban "támadó" bóra), így néha kellemetlen és hűvös meglepetés fogadhatja az itt nyaralókat. Persze az év nagy részében itt sincs semmi gond, süt a nap, kellemes az idő, kék a tenger.

Összefoglalva a Kvarner-öböl ideális célpont lehet minden tengerre vágyó magyarnak. Egyik fő erénye - a közelség - mellett mindenki számára megfelelő nyaralási élményt nyújt. Tengerpartja változatos, a betonos strandtól a homokosig minden előfordul itt. Aki nem bírja a napokig tartó "semmittevést" talál számára megfelelő látnivalót. Könnyen elérhető az Isztria, a Kvarner-öböl szigetei, még a Plitvicei-tavak is kétszáz kilométeren belül vannak.