A római birodalomtól a monarchiáig - az Isztria nyaralóhelyei

Nagy kockázatot nem vállalunk azzal a kijelentéssel, hogy a nyári szezon elsőszámú tengerparti célpontja idén is Horvátország lesz a magyar turisták számára. Sokan visszatérő vendégekként érkeznek a tengerparti országba, de bizonyára lesznek olyanok is, akik először indulnak útra déli szomszédunkhoz. Elsősorban nekik, de természetesen minden útnak indulónak igyekszünk egy kis ízelítőt adni a horvát tengerpart látnivalóiból.

Első állomásunk a magyarok által talán leginkább kedvelt Isztriai-félsziget. A 3160 négyzetkilométer kiterjedésű félsziget a horvát tengerpart legnagyobb félszigete, a Trieszti és a Kvarner-öböl között terül el. Klímája átmenetet képez a közép-európai és a mediterrán éghajlat között. A legkönnyebben és leggyorsabban a horvát tengerpart e szakaszát érhetjük el hazánkból, a célponttól függően nagyságrendileg hatszáz kilométert kell megtennünk.

Utunk során Rijekánál pillanthatjuk meg először a tengert. A városra legtöbben csak egy állomásként tekintenek a horvátországi utazás során, pedig megéri egy rövidebb pihenő keretében felfedezni. Rijeka Horvátország harmadik legnagyobb városa és elsőszámú tengeri kikötője. Fő látnivalója maga a kikötő és a Trsat-hegy. A városba érve legjobban akkor járunk, ha a gépkocsinkat a Titov téren hagyjuk, mert az itt kialakított parkoló félúton található a sétálóutca és a Trsat-hegy között. A hegyen találjuk a város legszebb látnivalóját a Trsat-erődöt. A várat a Frangepánok építették még a XIII. században és fontos szerepet játszott a törökök elleni védelmi harcokban. A XIX. század elejétől magánkézbe (az ír Nugent család tulajdonába) került, akik felújították, és jelentősen átépítették az erődöt. A vár érdekessége az udvar közepén látható családi mauzóleum, mely a római templomok mintájára épült. Az építés során olyannyira figyeltek a részletekre, hogy az oszlopcsarnokot a pulai rommezőkről származó eredeti római oszlopokból emelték. A várból gyönyörű kilátás nyílik a környékre.

A Monarchia lehelete

A kis rijekai kitérőnk után tovább folytatjuk untunkat Isztriára. Rövid autózás után megérkezünk Opátiába. A régebben kietlen vidék fejlődése az 1868-as horvát-magyar kiegyezéssel indul el. A kiegyezés eredményeként Fiume és Abbázia (horvátul Opátia) Magyarország része lett. Míg Fiuméből hatalmas kikötő lett, Abbázia a tengerparti villák, és szállodák épülésével az évszázad végére nyüzsgő tengerparti üdülőhellyé nőtte ki magát. A mai Opátia utcáin járva e korszak hangulata érinti meg a látogatót.

A 100-150 éves szállodák többségében eredeti állapotukban maradtak meg. A Lungomare tizenkét kilométeres parti sétánya az Adria talán legszebb korzója. A város legpatinásabb épületeit is itt találjuk és a sétány teljes hosszában gyönyörű látvány tárul elénk. Akik egy békebeli, monarchikus hangulatú nyaralásra vágynak, természetesen a mai üdülési igények minden kellékével, ideális célpontra találnak Opátiában.

Következő állomásunk az Isztriai-félsziget egyik kihagyhatatlan látnivalója, egyben legnagyobb városa Pula. A félsziget déli csücskén, egy védett öbölben fekszik. Római kori emlékei Európa szerte híressé teszik. Történelme igen változatosan alakult: a dicsőséges római birodalom kori fejlettséget és fényűzést gót, bizánci, majd velencei uralom követte. A város új virágkora a XIX század második felében köszöntött be, az osztrák császár uralkodása alatt Pulából fejlett tengeri kikötő lett, valamint itt épült fel a császárság legnagyobb hadikikötője. Az első világháború után Olaszországhoz, a második után Jugoszláviához csatolták.

Pula leghíresebb látnivalója és egyben a város jelképe a római amfiteátrum. Az aréna minden szempontból uralja a város látképét. Ha a tenger felől érkezünk, már messziről vonzza a tekintetünket és a városi utcák is ide vezetnek. A mai napig jól látható, hogy az ókori Rómában a város központja volt. Augusztusz császár építette az első században, később kibővítették, így érte el befogadóképessége a 23 ezer főt. Méretét tekintve a Római Birodalom ötödik legnagyobb amfiteátruma volt. Az aréna kifejezetten jó állapotban maradt fent mind kívülről mind belülről annak ellenére, hogy a középkorban köveit olcsó építőanyagnak használták, de az újkorban sem volt mindig egyszerű megőrizni eredetiségét. A II. világháborúban az olasz fasiszták le akarták bontani és Olaszországba szállítani. Végül a nagy költségek - és minden bizonnyal az időhiány - miatt erre nem került sor. Akárcsak az ókori Pulában, napjainkban is a város kulturális központja maradt az amfiteátrum. Területén koncerteket, színházi előadásokat rendeznek. Az arénát 30 kuna (gyermekeknek, diákoknak 15 kuna) ellenében látogathatjuk. Pula városában sétálva szinte minden sarokról a római birodalom korszaka köszönt ránk. A számos római emlék (Sergiusz-diadalív, Augusztusz-templom, Herkules-kapu) mellett azért egy kis magyar vonatkozású emléket is találhatunk a Régészeti Múzeumban. Itt állították ki Salamon magyar király (1063-1073) sírkövét, illetve a pulai dóm oltárában találhatjuk sírhelyét.

A történelmi emlékek mellett érdemes időt szentelni a környék természeti szépségeinek felfedezésére is. Pulától mindössze két kilométerre található a Brijuni Nemzeti Park. A 14 szigetből álló szigetcsoportra közel húsz perces hajóút visz. A szigetek közül a két legnagyobb, Veli-Brijun és Mali Brijun látogatható. A Nemzeti Park területén uralkodó egyedi mikroklímának köszönhetően a szigetek rendkívül gazdag növény és állatvilággal rendelkeznek. A Park területén vadaspark működik, ahol az őshonos állatokon kívül más mediterrán országokra jellemző állatokkal is találkozhatunk.

Pulától délre, az Isztria legdélebbi csücskében fekszik a Kamenjak-félsziget. A természetvédelmi területté minősített területen minden természetes alapanyagokból készült. A parti szakasza csodálatos, magas sziklák, kis öblök váltogatják egymást. A bátrabb strandolók több helyen sziklafalról ugorhatnak a tengerbe.

Szállás

A Horvátországba induló turisták tábora két részre tagolódik a szállás foglalásának tekintetében. Örök eldöntendő kérés marad az előre, vagy a helyszínen történő szállásfoglalás. Mi sem akarunk ítéletet hirdetni, hiszen mindkét lehetőségnek megvan az előnye és a hátránya is. Viszont bemutatunk néhány konkrét szállásajánlatot, ezzel elősegítve az esetleges választást. Az interneten és különböző fórumokon számtalan horvátországi szállás közül válogathatunk az egyszerű szobától, a népszerű apartmanokon keresztül a különböző színvonalú szállodákig. Mi most néhány érdekesebb, az átlagostól valamilyen szempontból eltérő szállásokra koncentráltunk.

Opatia-Hotel Savoy. Természetesen, ha Opátia, akkor a város hangulatához passzoló szállást ajánlunk. A hotel Opatia központi részén, közvetlenül a tengerparton található. Az 1910-es években a monarchia arisztokratáinak egyik kedvenc szállodája volt. 2004-ben teljes felújításon esett át (ekkor kapta vissza eredeti nevét), mely során igyekeztek az épület eredeti hangulatát is megóvni. Jelenlegi besorolása négy csillagos. Egy kétágyas szobáért főszezonban, reggelivel 73 eurót kell fizetnünk.

Pula-Porer világítótorony. A Pula városától hajóval két kilométerre található világítótorony 1833-ban épült egy mindössze 80 méter széles sziklán. A világítótoronyban két, egyenként négy ágyas apartman került kialakításra. Az ellátás önellátó, a szállítást végző hajósokkal lehet esetlegesen különböző élelmiszereket a szigetre juttatni. A szállás saját weboldala szerint a sziget környékén uralkodó erős áramlatok miatt gyermekes családoknak nem ajánlott szállás. Az apartmanok főszezonban 623 euróért bérelhetők egy hétre. A foglalással nem árt sietni, mert ez a fajta szállási forma hihetetlen népszerűségnek örvend.

Strandok

Opatia - Legjellemzőbb és leghíresebb strandja a város szívében található betonos Slatina. Ha ennél csendesebb partszakaszra vágyunk a Lungomare sétány 12 kilométeres hosszában biztos találunk számunkra megfelelőt.

Pula - Igen változatos partszakaszokkal rendelkezik, van kavicsos, sziklás, betonos, és homokos szakasz is. A városi részen a homokos Debeljak és a Valkana a legnépszerűbb és egyben legzsúfoltabb szakasz. A városon kívül a Medulin homokos, a Veudela pedig kavicsos parttal várja a fürdőzőket.