Két keréken a Fertő-tó körül

2009.07.01. 13:21

Az ország egyik legnépszerűbb kiránduló célpontja a Fertő-tó. Igazi vadregényes táj, és sokszínű látnivalók várják az ide látogatókat. A tó és környéke a biciklisek körében kiemelt népszerűségnek örvend. Mi is két keréken, a tavat körülvevő kerékpárúton haladva mutatjuk be a környéket.

A Fertő-tó Közép Európa harmadik legnagyobb tava, hossza 35, szélessége 7-15 kilométer. Vízmélysége igen sekély, közepes vízálláskor 60-70 cm, legnagyobb mélysége is csak 160 centiméter. A tó területének háromnegyede Ausztriához tartozik, a magyar terület nyolcvanhét négyzetkilométeres. A Fertő-tó síkvidéki sóstó, melyet mi sem bizonyít jobban, minthogy sótartalma harmincháromszorosa a Balatonénak. Ezen tulajdonságának tulajdonítják gyógyító erejét is.

Forrás: Wikipedia

A Fertő-tó nem csak természeti viszonyai miatt híres, hanem növény- és állatvilága is egyedülálló. A tó partját nagy kiterjedésű nádasok szegélyezik, melyek kitűnő életteret biztosítanak számos növény és állatfaj részére. Több növényfaj csak ezen a területen honos az országban. A tó területén összesen körülbelül háromszáz madárfaj fordul elő, ezek közül száztíz költ is itt. A tó harminc hajfalnak ad otthont, ezzel horgászati szempontból is jelentősséggel bír. A páratlan természeti adottságoknak köszönhetően közös osztrák-magyar kezdeményezésre az UNESCO 2001-ben a Világörökség részének nyilvánította a Fertő-tavat.

A tavat bárki felfedezheti, hiszen 133 kilométer hosszúságú kerékpárút veszi körül, ebből 38 kilométer található magyar területen. Általánosságban elmondható, hogy az osztrák területen (nem meglepően) jobb minőségű utakkal találkozhatunk, a magyar szakaszon gyakori a repedezett burkolat és több helyen zavaró a belógó növényzet és a gyökerek által felsértett beton is. Egy gyakorlott kerékpárosnak 8-9 órába telik körbetekerni a tavat, de a sok látnivaló és a lényegesen kellemesebb tempó akár többnapos túrát is eredményezhet. Az út többnyire a tótól távolabb vezet mezőgazdasági területek, szőlőtőkék között visz. Ahhoz, hogy a kerékpárútról a tópartra jussunk 1-3 kilométeres kitérőket kell tenni. Az út egyébként könnyedén követhető akár térkép nélkül is, a B10-es jelzés (Ausztriában) mutatja a tavat megkerülő utat. A különböző leágazásoknál is világosan jelölik a célállomást.

Forrás: [origo]

A környéken könnyen bérelhetünk kerékpárt is. Az interneten talált lehetőségek alapján nagyságrendileg 1300-1600 forintot kell fizetnünk egy átlagos kerékpárért egy napra. A heti bérlés is nagyjából ennyire jön ki, mi 8-10 ezer forintos bérleti díjakat találtunk. A környék számos szállodájában, panziójában lehetőség van bérlésre, néhol (természetesen a magasabb árkategóriájú szállásoknál) térítésmentesen is. A túra nem kíván semmilyen extra felszerelést, a szokásos KRESZ előírásoknak megfelelő jó állapotú kerékpárt, illetve évszaknak megfelelő ruházatot. A tó körül sok helyen mind a magyar, mind az osztrák oldalon kisebb javításokat is el tudunk végeztetni.

Forrás: [origo]

Kiindulási és célállomásnak Fertőrákost választottuk. A Soprontól kilenc kilométerre fekvő települést tekinthetjük a környék központjának. Innen könnyen körbetekerhető a tó, de akár csillagtúrákkal is felfedezhetjük a környéket. Igazából még rá sem kell ülni a drótszamárra, már helyben, illetve a közvetlen környéken is érdekes látnivalókat találunk.

A Fertőrákos és Fertőmeggyes közötti kerékpárút mellett találjuk a Mithras-barlangot. A Mithras-szentélyek a II-IV században élték világkorukat, főleg a Római Birodalom nyugati tartományaiban. A szentélyek földalatti, barlangszerű kialakítása egyedi. Hasonló szentélyekből nagyon kevés maradt fent, ezért a fertőrákosi szentély az ország egyik legjelentősebb római kori emléke.

Jóval későbbi, de lassan történelmi emlék a barlang közelében található Páneurópai Piknik Emlékhely. A kerek húsz évvel ezelőtti esemény tiszteletére egy emlékparkot hoztak létre. Látható még itt egy korábbi határőr torony és az egykori államhatárt jelző táblákkal is találkozhatunk.

Forrás: [origo]

Fertőrákos talán legismertebb látnivalója a Kőfejtő. A település északi részén, egy dombon találjuk a bányát, mely a sajátos bányászati technológia hatására érte el mai, nem mindennapi látványt nyújtó formáját. A bányában kitermelt Lajta mészkő igen kedvelt építési anyag volt egészen az első világháborúig, pontosabban a beton és a vasbeton elterjedéséig. A bányászott mészkővel számos környékbeli kastélynál, templomnál találkozhatunk, de még Bécs épületeinél is felhasználták ezeket. A kőfejtő közel öthektáros területe számos ritka növény- és állatfajnak ad otthont. Részletesen megismerhetjük a tájat a kőfejtő területén kialakított Kövi Benge Tanösvény segítségével. A tanösvény végén található kilátóból pazar kilátás nyílik a környékre és a Fertő-tóra.

Fertőrákost elhagyva, az útikönyvek által javasolt útvonalon haladva Mörbischnél lépünk osztrák területre. Első jelentősebb állomásunk Ruszt városa. Az osztrákok szerint a tó körüli városok közül a legszebb. Mi ezzel vitatkoznánk (elfogultak vagyunk a magyar települések irányában), de a város rendezettsége, nyugalma valóban lenyűgöző. Érdemes a belváros 16-18. században épült lakóházait, valamint a Halásztemplomot felkeresni.

Forrás: [origo]

Ruszt után az osztrák rész központja, Neusiedl am See felé vesszük az irányt. Útközben sok látványosságra ne számítsunk, a tótól ezen a szakaszon kerülünk a legmesszebbre, csak sűrű nádasok mellett haladunk. Azért Purbach borospincéinél érdemes megállni egy rövid pihenőre, és nem árt az óvatosság, mert a környék finom borait kóstolgatva hosszabbra is nyúlhat a pihenő.

Neusiedl am See a környék központja, kiindulási pontunktól, Fertőrákostól ötven kilométerre fekszik. Aki több naposra tervezi tókerülő útját, nagyjából itt, félúton kereshet magának szállást. Az internetet böngészve 25-35 euró között találtunk két, három csillagos szállásokat egy főre, egy éjszakára, reggelivel. Kempingben egy éjszakára egy sátorhelyért 20-30 euró körüli árat kérnek, ezért néhol reggelit is adnak, de ehhez az árhoz még járulékos költségek jöhetnek. Nyári kánikulában igazi felüdülést jelenthet megmártózni a tóban, melyre itt a város strandján kitűnő lehetőség nyílik. Strandolási szempontból az osztrák rész jobb lehetőségeket rejt, hiszen magyar területen csak Fertőrákosnál találunk kialakított strandot, ezzel szemben az osztrák oldal szinte valamennyi nagyobb városában (Rust, Neusiedl, Podersdorf, Illmitz) van fürdésre alkalmas partszakasz.

Forrás: [origo]

Neusiedl városát elhagyva tulajdonképpen elindulunk visszafelé a magyar határ irányába. Weiden városától a Fertő-Fertőzug Nemzeti Park területén haladunk tovább. Ha szerencsénk van, a madárrezervátum jó néhány lakóját, egészen közelről figyelhetjük meg. A következő nagyobb város Podersdorf igazi vízparti város kikötővel, jól kiépített stranddal, szép rendezett vízparti sétálóutcával. Podersdorf után újra a Nemzeti Park területén haladunk egészen a magyar határig. Útközben található Illmitz, amit rendszeres kompjárat köt össze a tó nyugati partján fekvő Mörbisch városával. A határt Pamhagennél lépjük át. A magyar területen gyengébb minőségű utak, viszont több látnivaló vár ránk.

Forrás: [origo]

Szinte minden kilométeren, minden településen találunk valami érdekességet. Feltétlenül szakítsunk időt a fertődi Eszterházy kastély megtekintésére. A Magyar Versailles-ként emlegetett kastély az ország egyik legszebb barokk kastélya. Rendszeresen ad otthont különböző zenei fesztiváloknak hangversenyeknek. Fertődtől pár kilométerre Sarródon, a Fertőd-Fertőzug Nemzeti Park központját, a Kócsagvárat érdemes felkeresni.

Forrás: [origo]

Túrán utolsó szakaszán több kisebb település mellett vezet az utunk. Fertőszéplakon eredeti állapotú tájházakat nézhetünk meg. Hegykőn a termálfürdőben kiáztathatjuk tekeréstől megfáradt izomzatunkat. Az igényes fürdőben az állandó 36-38 fokos termálvizes medence mellett, 24 fokos úszómedence és gyermekmedence is található.

Forrás: [origo]

Balfon megkóstolhatjuk a híres balfi savanyúvizet, mely elegendő felfrissüléssel szolgál az utolsó pár kilométerhez. A Balf-Fertőrákos szakaszon érdemes fokozottan figyelni, mert nincs kiépített kerékpárút, az országúton kell haladni. Ráadásul, hogy tényleg emlékezetes maradjon a túra vége, az út meredeken emelkedik.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK