Végigtáncolni Athént

Az enyhülő forróság és késői vacsora után a turisták kimozdulnak. Életkortól és zenei ízléstől függően a helyiekkel együtt többfajta szórakozóhely közül válogatnak. Ahol korábban csak az alsóbb osztályok mulattak a hagyományos görög tánczenére, ott ma már ezrek táncolják végig a hosszú athéni éjszakát. Jókedvüknek az "opa" szó ismételgetésével adnak nyomatékot. Egy átmulatott éjszaka után pedig már a turisták is tudják, hogy mi a különbség a buzukia, és a barakia között.

A görögök keményen buliznak, mindent beleadnak és pirkadatig kitartanak. Athén amúgy is híres a zajos éjszakai életéről, a turisták tehát a legmelegebb hónapokban sem unatkozhatnak a szállodai szobákban és a hotelek klimatizált társalgóiban.

Az enyhülő délutáni forróságban még a legtöbb városlátogató pihen, vagy hosszasan válogat a tavernák között, ahol megvacsorázhat. A reggeli zaccos kávén, az elinikoson és néhány aprósüteményen kívül, sokan egész nap nem tudnak enni a meleg miatt. Az esti vacsorának tehát nagyon jónak kell lennie.

Az este a tavernákban kezdődik

Az autentikus görög tavernák étlapján általában sokféle előételt (mezedes) és csak néhány főételt találunk. Desszertet egyáltalán nem, vagy szinte alig. Vacsorázni nagyobb csoportokban érkeznek a baráti társaságok, nincs csendes romantikázás. Összetolják az asztalokat, mindenki beszél, magyaráz, és közben közösen eszik a nagy tálakra készített könnyű falatokból. Csipegetés közben egyfolytában sztoriznak, és ami az európai turistáknak furcsa lehet, minden formaságot mellőzve rá is gyújtanak. Hiába, a lakossághoz viszonyítva Görögországban a legmagasabb a dohányosok száma.

Ha nagy bulizásra készülünk érdemes elidőzni a vacsorával és bőségesen fogyasztani a könnyű salátákból és előételekből, mert az éjszaka hosszú, a Metaxa pedig erős.

Egyébként a tavernák egyik legnagyobb előnye, hogy nincs állandó étlap, hiszen a menü aszerint változik, hogy a séf milyen halat vásárolt aznap reggel, melyik zöldség volt olcsó és tetszetős a piacon, és hogy melyik kagyló volt frissen jégbe hűtve. Ezért ha ízlett a vacsora, másnap már biztos, hogy nem tudjuk újra ugyanazt rendelni.

Ha mindenképpen ragaszkodunk a desszerthez, a séf általában gyümölcstálat készít, amire legtöbbször a taverna vendégei vagyunk. Sokan rendelnek még egy kávét is. A zaccos kávét (elinikos vagy turkikos) néhány helyen még a hagyományos módszer szerint, homokkal kiszórt tepsiben készítik. Ahogy a homok átforrósodik, a bögreszerű fém főzőedénybe először a cukrot szórják bele, majd a finomra őrölt kávét. Csak utána öntik fel vízzel, egyszer kavarják meg, viszont kétszer főzik fel. A kávénkat kérhetjük cukrosan, (glykos) cukor nélkül, (sketos) illetve félédesen (metrios). Ha jól érezzük magunkat a tavernák teraszán a lugasok alatt, kereshetünk olyanokat, ahol élő zene is van. Élőzenés tavernának jó tippa Hadrianus diadalív közelében a Lysicratous utca 19-ben a Perivoli tou Ouranou, a Mnisikleous utca 31-ben a Sissyfos, és aPireos utca 71-ben az Allegro. A látványos Plaka negyedben (régi városrész) sok más, színvonalas tavernát is találunk.

Barakiák és buzukiák

A fiatalabb generáció a barakiákat keresi. Ezek a pubszerű helyek főleg a mai, divatos, táncolható zenékkel szórakoztatnak. Ahol viszont a buzuki hangja élőben szól és színpadon láthatjuk a zenészeket, azok a buzukiák. Néhány évtizeddel ezelőtt a buzukiák a munkások és a kevésbé tehetős osztályok szórakozóhelyei voltak. Ahogy a felnövő generációk egyrenagyobb kíváncsiságot tanúsítottak a régi görög népzene és tradíciók iránt, a buzukiák egyre felkapottabbak lettek. A hagyományok, az elő zene, a jó hangulat hamar magához vonzotta a turistákat is. Élőzenés buzukis helyeket találunk a Sygrou körút 201-ben (Ifigeneia) a Konstantinoupoleos utca 121 alatt, (Alli Fasi) és az Alexandras körút 40-ben (Ennea Ogdoa).

A Barakiák és buzukiák mellet sokan kedvelik a rembetikát, vagyis az elmúlt századok máig megőrzött kikötői, amolyan underground zenéjét. A rembetika a 20-as években lett népszerű, de a dalszövegeket már akkor cenzúrázták. Az emigránsok zenéjét, ami aszegénység és szenvedés témáit dolgozta fel, és katonai uralom alatt be is tiltották, napjainkban azonban újra népszerű a fiatalok körében. A rembetika dalok tele vannak keserűséggel, fájdalommal, szenvedéllyel és csalódással. Szokták a portugál fadohoz és az amerikai blues műfajához is hasonlítani. Kedvelt rembetika bárok többek közt a Rembetiki Istoria, a Perivoli T' Oyranou, a Pontiki, a Misikleous és a Kavouras.

Táncos helyek és a laika

Turisták számára Athén éjszakai és zenei élete még egy hagyományos diszkóban is tud érdekes lenni. A görög fiatalok, de az idősebbek körében is igen népszerű a laika, vagyis a hagyományos görög népzene és modern könnyűzene keveréke. Kellemes meglepetés az utazók számára, mert egészen hallgatható, nagyon is táncolható, és van benne valami hamísítatlan görög. A laika zene egész Görögországban nagyon népszerű, még az idősebb, vidéki generáció körében is. Rengeteg diszkóban és táncos helyen hallhatunk laikát.

A hagyományosabb stílusok kedvelőinek: a Club Venue a Pireos utca 130 alatt három szinten, ünnepelt DJ-kkel szórakoztat minden hétvégén. A Plus-X club (Kolonaki 37) csak két szinten, viszont kizárólag a rockzene legjavából válogat. A Salon Fashion Club egy másik trendi hely. Itt főleg a House zene rajongói buliznak, a Pyri utca 5-ben. A Plastik bar legnagyobb előnye, hogy nincs belépő és a metró is közel van. A helyet a Keramikos metróállomás közelében a Dekeleon utca 12-ben találjuk. A Baroque-ban a slágerzenék legjavát hallgathatjuk az Andronikou 4 szám alatt. A Disco Boom Boom pedig Athén egyik legrégebbi diszkója, a Poseidonos utcában.

Ha nem találunk kedvünkre való helyet, Athénban a Plaka negyedtől a Syngrou körútig szintén sok a zenés bár. A városközponttól alig 5 kilométerre található Glyfada beachen is elég jó a hangulat, itt is rengeteg a nívós hely. Az italárak általában 7 és10 euró között mozognak.

Sz.K.