Ősi épületek is eltűnhetnek a klímaváltozás miatt

A turizmusban a klímaváltozás negatív hatásáról eddig jobbára természeti jelenségek kapcsán olvashattunk. Olyan természet alkotta látványosságokról, amelyek végveszélybe kerültek a globális felmelegedés, a savas esők és az emelkedő vízszint hatására. A természeti szépségek mellett azonban az emberi kéz felbecsülhetetlen értékű nyomai is eltűnni látszanak. Luxor, Babilon, a Nagy Fal, és Velence is veszélyben. Eltűnő partok, szétmorzsolódó kövek, tengervízzel elárasztott városok.

Már lehet, hogy túl késő?

Egyes kutatók szerint a Földön a szén-dioxid-koncentrációja máris elérte a kritikus szintet. A sarki jég negyven százalékkal vékonyabb, mint volt 1970-ben, és várhatóan 2070-re teljesen eltűnik. Ezért 2100-ra a korábban becsült egy méter helyett, hattal emelkedik a tengerek vízszintje - állítják az amerikai klimatológusok. A tucsoni Arizona állami egyetem szakembereinek a Nature folyóiratban megjelent kutatási eredményei azt mutatják, hogy ez a jelenség számos város, köztük New York, New Orleans, Velence, London eltűnését, és többek közt a pisai ferde torony víz alá kerülését eredményezi.

A NASA hasonló témakörben készített tanulmánya szerint minden évben húszbillió tonna víz kerül az óceánokba. Ezt az adatot úgy kalkulálták ki, hogy az antarktiszi olvadással a tengerekbe kerülő évi 31 billió tonna vízből kivonták a grönlandi jégképződés évi 11 billió tonnás tételét. Az Antarktiszon tehát jóval több jég olvad meg, mint amennyi képződik a hóesések következtében, ez pedig az óceán szintjének emelkedéséhez vezet.

A kutatók megoldásként hosszú távú stratégiák kidolgozására sarkallnák a mérnököket. Szerintük a mediterrán térség valamennyi folyó- és tengerparti nagyvárosában olyan fejlesztéseket kellene megvalósítani, amely a nem a hagyományos értelemben vett modernizálást, hanem a fenntarthatóságot helyezi előtérbe. Ennek hiányában ezeket a városokat egyszerűen elmossa a víz - figyelmeztetnek a kutatók.

Ismerve azonban a fenyegető előjeleket, a legkritikusabb vélemények szerint, a klímaváltozás befolyásolásának vagy visszafordításának lehetősége már most kicsúszott a kezünkből.

Velence - Olaszország

Velence a kezdet kezdetétől, vagyis a város 452-es alapításától kezdve süllyed. A becslések szerint ez a süllyedés évszázadonként több mint egy centimétert tesz ki. A hatvanezer lelket számláló olasz város ráadásul már évek óta a környezetszennyezés kettős nyomása alatt szenved. Az egyik az ipari termelés következtében elfogyó talajvíz, ami fokozta a város süllyedését, a másik pedig a globális felmelegedés kapcsán emelkedő vízszint, amely évről évre elönti a várost, köztük a legfőbb turista látványosságként ismert Szent Márk teret. Az áradások például 2001-ben több mint 100 alakommal keserítették meg a helyiek életét.

Velencében a tenger szintjének emelkedését az afrikai kontinens víz alatti mozgása, a környező vidék nehézipara, valamint a teherszállító és tengerjáró hajók okozzák. Néhány éve már elkezdték építeni azt a zsiliprendszert, ami a város további süllyedést megakadályozhatja, egyben esélyt adhat a túlélésre.

Nagy Fal - Kína

Kína legismertebb nevezetességét a Nagy Falat az i.e. V. században kezdték építeni, amit utoljára a XIV. században uralkodó Ming-dinasztia erősített meg. Mára a 6352 kilométer hosszú látványosság kétharmada az erózió martaléka lett. A heves esőzések és a nagy forróság mellett rengeteg kárt tesz a benne a minden kontrollt mellőző, és kizárólag a profitnak alárendelődő idegenforgalom.

Luxor - Egyiptom

Ahogy a Nílus évenkénti áradása megalapozta a fáraók országának gazdagságát, ugyanaz a Nílus most tönkre is teheti az egykori egyiptomi birodalom maradványait. A Királyok és a Királynők völgye több mint 40 templommal és síremlékek százaival nemcsak a turizmus miatt van veszélyben. Az i.e. XIV. században, a Nílus nyugati partján épült együttest a folyó is fenyegeti. Korábban már volt példa rá, hogy egy-egy szobrot, vagy templomot át kellett helyezni, mert a Nílusi áradások megrongálták, vagy erősen veszélyeztették az emlékműveket. Az utóbbi negyven évben a termőföldek eróziója miatt is sok műemléket elöntött a víz. Megmentésére világméretű akció kezdődött. A Newsweek szerint, ha elkezdődik ez lesz a legnagyobb méretű felújítás Nagy Sándor óta.

Babilon - Irak

Az ókori világ hét csodája közé tartozott Nabu-kudurri-uszur király palotájának függőkertjét a XX. század elején tárták fel. Állapota azóta részben az amerikai csapatok jelenlétének köszönhetően, másrészt a szárazságban erősödő sivatagi homokviharok miatt került veszélybe. A homok füstszerűen gomolyog a térségben, és nagy kiterjedésben beborítja az egész területet. A világhírű British Múzeum szakértői szerint azonnali segítség kell a műemlék megmentéséhez, amit ennek hiányába lassan eltűntethet a homok. Babilon romjai a mai Irakban, el-Hilla városa közelében fekszenek.

Tuvalu

A környezetvédelemnél is súlyosabb problémát vet fel a csendes-óceáni Tuvalu helyzete. A tengerből alig néhány méterre kiemelkedő és kilenc kisebb szigetből álló Tuvalunak alig 25-50 éve van, hogy kitaláljon valamit és megmentse tradicionális lakóházait, a második világháborús történelmi látványosságokat és híres tengeri nemzeti parkját. Tuvalu problémája azonban túlmutat a turizmuson és turistalátványosságokon, hiszen a parányi szigetnek az egész országot és a benne élő lakosokat is mentenie kell. Az ok a tenger vízszintjének rohamos emelkedése, és ennek következtében a teljes egészében eltűnő szárazföld.

Az állami vezetés most az új-zélandi kormánnyal kötött megállapodás értelmében évente 75 főnek ad lehetőséget arra, hogy menekültként kivándoroljon Új-Zélandra. A brit korona fennhatósága alá tartozó Tuvalunak azonban ez a szám egyfelől nagyon kevés, - hiszen az sziget lakossága 11 ezer fő - másfelől ha egyre többen hagyják el a szigetet, nagy esélye van, hogy összeomlik a helyi gazdaság.

New Orleans, Egyesült Államok

Első ránézésre a lousianai nagyváros nemhogy pusztulna, hanem inkább épül és szépül. A Katrina hurrikán 2005-ös csapása óta óriási beruházásokkal sikerült újra lendületbe hozni a város turizmusát. Hosszútávon azonban a világ egyik legveszélyeztetettebb településnek komolyan szembe kell néznie a vízszint-és a hőmérséklet-emelkedéssel. A helyiek azonban nem a globális felmelegedés, hanem a globális lehűlés elméletét látják beigazolódni, hiszen az elmúlt években (Las Vegas-hoz hasonlóan) soha nem látott havazások nehezítették a mindennapokat. A városvezetés úgy gondolja, hogy New Orleans nem élne túl még egy Katrina erejű csapást, aminek nagyon is kiszolgáltatott.