Hétvégi túra az Alpok kapujába

2009.10.09. 15:10

Az Alpok lábánál, festői környezetben fekvő Kőszeg az ország egyik legszebb, történelmi nevezetességekben gazdag kisvárosa. Nem csak a város, hanem a környék is bővelkedik látnivalókban, akár több napon keresztül is szebbnél-szebb élményekkel gazdagodhatunk a viéket járva.

 

A város már a 6. század óta lakott, a 15. században szabad királyi városi ranggal rendelkezik. Kedvező fekvése miatt a történelem során fontos hadászati szerepet töltött be. A török időkhöz köthető a várost Európa szerte ismertté tevő hadi esemény. 1532-ben Jurisics Miklós vezetésével Kőszeg védői sikeresen ellenálltak a Bécs ellen vonuló II. Szulejmán szultán seregeinek. A közel egy hónapos véres ostromnak állítanak emléket a városban 11 órakor is megkonduló harangok.

Forrás: MTI

Kőszeg belvárosa azon ritka belvárosi részek közé tartozik, melyek kifejezetten jó állapotban maradtak fent. Ennek köszönhetően a belvárost járva szinte lépésenként találunk nevezetességet, érdekességet, szinte minden épületnek külön történelme van.

Természetesen a leghíresebb rész a vár, mely a hős védő Jurisics Miklós nevét viseli. A várat és az előtte lévő elővárat vizesárok választotta el a belvárostól, ez a fajta kettős építés nem igazán jellemző a magyar várépítésre, inkább a nyugat európai várak készültek hasonló rendszerben. Legkorábban a 13. század végén említik a kőszegi várat, ez valószínűleg a mai elővár helyén egykoron állt épületre vonatkozik. Az elővárban régészeti feltárás során találtak is cölöpvár nyomaira utaló jeleket. A vár ma is látható szerkezetének kialakítása, a városfalak, tornyok, majd magának a várnak az építése a 14. században kezdődött és évtizedekig tartott mire elkészültek a többségében ma is látható épületek.

Forrás: [origo]

A várba az elővár kapuján keresztül léphetünk be. Az elővár korábban gazdasági célokat szolgált, ez a jelleg mutatkozik meg az épületek egyszerűbb kivitelezésén. Az elővár udvarán áll Jurisics Miklós szobra.

Az elővárból egy újabb téglahídon keresztül jutunk a belső várba. A trapéz alakú udvar árkádos homlokzata, a kő mellvédes kút, vagy a vár talán legszebb része a nyugati szárny reneszánsz ablaksora egyik ide látogató vendég fényképei közül sem hiányozhat. A nagyon hangulatos belső rész után érdemes a várat kívülről is körbejárni. Innen kényelmesen elsétálhatunk a belváros központjához a Jurisics térhez. Egy szűk körben egész napra való látnivalót találhatunk itt. Amit biztosan nem kerülhetünk ki, az a teret lezáró Hősök kapuja, a tér páratlan oldalán álló Sgraffitós-ház a vele csaknem szemben lévő Városháza, valamint a tér közepén álló Város kútja és a Mária-szobor. A városban sétálva összesen hét múzeumot tekinthetünk meg, közöttük a leghíresebb a Jurisics Múzeum, melynek fő látnivalója az országban egyedülálló ritkaságnak számító 1740-es keltezésű Szőlőjövések Könyve.

Forrás: [origo]

A belvárostól távolabb északi irányban találjuk a Csónakázó-tavat. Az erdővel körbevett, mesterségesen a Gyöngyös-patak vizéből létrehozott tó gyönyörű látványt nyújt. A Kőszegi-hegység szinte belelóg a tó vizébe. A vízpart kedvelt pihenő, kirándulóhely a tó pedig igen jó minőségű horgászvíz.

A tó felett magasodik a Kálvária-domb, melynek tetején áll a Kálvária-templom. A templomhoz összesen tizennégy stációval övezett meredek úton juthatunk fel. Az út kifejezetten fárasztó, de cserébe pazar kilátás nyílik a városra és a környező hegyekre. A templom 1735-ben épült fel, a stációkat 1763-ban készítették, de ma már nem az eredeti, hanem az 1890-ben készült stációkat láthatjuk az út mentén. Az 1745-ben készült eredeti templombelsőt sem láthatjuk már, egy 1947-ben bekövetkezett tűz során kiégett. Helyette a jáki temetőkápolna oltára került a templomba.

Forrás: [origo]

A Kálvária-domb újkori történelmének érdekessége, hogy a második világháború vége felé 1944-ben a Szálasi-kormány a domb keleti lábánál kialakított bunkerbe vitette Budapestről a magyar Szent Koronát és a koronázási jelvényeket. Innen szállították később tovább Velembe, majd Ausztria területére, ahol az amerikai hadsereg kezébe került és csak évtizedekkel később 1978-ban került vissza hazánkba.

Kőszeg városához hasonlóan a környék is bővelkedik látnivalókban. A várostól dél, délnyugati irányban terül el az Írottkő Naturpark. A naturpark egy jellegzetes tájegységet foglal magába, területének nagy része természetvédelmi terület.

Magyarországról idén épp az Írott-kő Natúrpark nyerte el az idegenforgalmi látványosságok kiemelkedő fejlesztését elismerő európai uniós díjat (EDEN), amelyet csütörtökön adtak át Brüsszelben.

Forrás: MTI

Az Európai Unió tagországai közül húszból, valamint Horvátországból és Törökországból több száz térség volt versenyben a rangos címért, amelyet végül huszonkét régiónak ítéltek oda. Idén a természetvédelmi körzetekre összpontosított Brüsszel a győztesek kiválasztásakor.

Az indoklás szerint az Írott-kő Natúrpark változatos tájairól és gazdag, termékeny földjéről ismert, legmagasabb pontja, az Írott-kő pedig festői falvakra, történelmi vidékekre és látványos hegyi élővilágra nyújt kitűnő kilátást.

Kőszegről dél felé indulva, első állomásunk Cák. A 19. századig elsősorban fejlett szőlőtermesztés és borkészítés folyt a környéken, ezt követően a gesztenye és gyümölcstermesztés vette át a főszerepet. Ehhez a tevékenységhez kapcsolódik a község határában található, műemléki védelem alatt álló pincesor. A pincék érdekessége, hogy elsősorban gesztenye és gyümölcsök tárolására szolgáltak.

Forrás: [origo]

Pár kilométerrel délre fekszik Cáktól Velem községe. A község szélén műemlékké nyilvánított malomépületet találunk, melyben jelenleg múzeum működik. Velemről egy rövidebb és egy hosszabb kirándulást is tehetünk. A rövidebb útvonal célja a község felett lévő Szent Vid-hegy. A hegy tetejére tartva megfigyelhetjük az bronzkori emberek által kialakított teraszos hegyoldalt. A hegy tetején áll a Szent Vid templom. A templom helyén valószínűleg már a 13. században állt valamilyen épület, magáról a templomról az 1700-as években tesznek először említést. A templom zárva van, megtekintéséhez időpont egyeztetésre van szükség.

A hosszabb túra célpontja a Kőszegi-hegység és egyben Nyugat-Magyarország legmagasabb pontja, a 883 méter magas Írott-kő. Neve állítólag a Batthyány-Eszterházy határ jelzésére szolgáló határkőről kapta. A hegycsúcs pont az országhatáron fekszik. A hegytetőn lévő kilátó hivatalosan már osztrák terület, de ez csak a közelmúltban jelentett akadályt, manapság már zavartalanul látogatható. A kilátóból gyönyörködhetünk a környék hegyeiben, sőt az osztrák Alpok magasabb hegyeit is láthatjuk. Jó látási viszonyok esetén még a Balaton vizét is megkereshetjük.

Forrás: [origo]

Velembe visszatérve érdemes még továbbhaladni déli irányban Bozsok és Rohonc felé. Bozsokon egy kiváló állapotban lévő, a jelenleg szállodaként működő Sibrik Kastélyt és a rendezett, ősfás kastélyparkot érdemes felkeresni. A községben a jó állapotú épület mellett két romot is megtekinthetünk a volt Szentháromság-templom és az egykori Batthyány-kastély maradványai őrzik a történelmi időket.

Utolsó állomásunk a már osztrák területen fekvő Rohonc. A közeli magaslaton álló középkori várból már csak romok (inkább néhány kő) található. Amiért mégis érdemes ide látogatnunk az a Rohonc melletti völgyben kialakított tó. A festői környezetben, hegyekkel, erdőkkel körülvett tó nyáron a környék legnépszerűbb strandja, a nyári csúcson kívül pedig kedvelt kirándulóhely.

KAPCSOLÓDÓ CIKK